– Karikó Katalin Nobel-díjának bejelentésekor, az általános öröm közepette ön arról beszélt, hogy ez az elismerés valójában a szegedi egyetemen Klebelsberg Kuno víziója nyomán beinduló biokémiai kutatások történetébe illik; kifejtené, hogyan?
– Az 1920-as évek végén, nem sokkal a kolozsvári egyetem szegedi letelepítése után Klebelsberg Kuno egy világszínvonalú biokémiai-élettudományi kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. Ennek megalapítására hívta haza Szent-Györgyi Albertet, és a vízió tíz éven belül be is igazolódott: 1937-ben Szent-Györgyi Nobel-díjat vett át a biológiai égés folyamatainak vizsgálatáért és a C-vitamin felfedezéséért. A Nobel-díj és Szent-Györgyi hatása még sokkal-sokkal messzebbre kifutott, mivel olyan kutatói iskolák indultak tőle, amelyek elágaztak, és önmagukban is rendkívüli jelentőségűek lettek. Az egyik ilyen iskola a Straub F. Brunó és Banga Ilona nevével fémjelzett kutatási irány volt, amely az izomműködést vizsgálva az aktin világraszóló felfedezéséhez vezetett. E molekula azonosítása, izolálása, elsőként való leírása is a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik. Mind Straub F. Brunó, mind Banga Ilona Szent Györgyi Albert közvetlen tanítványai voltak, akiket ő maga alkalmazott. E szellemi műhelyek mellett további élettudományi iskolák jöttek létre a szegedi egyetemen, mint például ifj. Jacsó Miklósé, aki az idegi eredetű gyulladásokat, az érzőideg-végződések gyulladásmechanizmusát tanulmányozta. Ő volt az, aki először leírta a kapszaicin szenzoros neuronblokkoló hatását. Sajátos együttállás, hogy Szent-Györgyi Albert a C-vitamint állította elő a szegedi paprikából, ifj. Jacsó Miklós pedig a kutatásához ugyancsak a paprikából kivonható kapszaicint használta. 2021-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat a kapszaicin receptor azonosításáért kapta David Julius és Ardem Patapoutian, és az ő munkájuknak is alapjául szolgáltak ifj. Jancsó Miklósnak és kutatóműhelyének felismerései.
Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Felsorolni is hosszú lenne, hány hasonló tudományos iskola fejlődött ki Szent-Györgyi Albert kutatási modelljéből, és nemcsak az orvostudomány, hanem a többi élő természettudomány területén is. Ábrahám Ambrus zoológia professzor, és Greguss Pál botanika professzor a József Attila Tudományegyetem biológiai intézeteiben dolgoztak, ők Magyarországon az elsők között vezették be az elektronmikroszkóp használatát a növényi, illetve az állati sejtek a tanulmányozására, vagyis elsőként tudták vizsgálni azt a méretszintet, amelyet csak az elektronmikroszkópban lehetett megfigyelni. A két világháború között megalapított orvos- és élettudományi kutatóműhelyek a hatása átívelte a második világháború szörnyűségeit, és az ötvenes-hatvanas években a nyugati világtól meglehetősen elzártan, de azért nemzetközi színvonalon tudták művelni ezeket a témákat.
– E kutatóműhelyek eredményének tekinti a Szegedi Biológiai Kutatóközpont megnyitását is?
– Igen, és aligha véletlen, hogy az idős Szent-Györgyi Albert emigrációja után ennek a kutatóközpontnak a megnyitójára tért vissza először Magyarországra. Amikor az 1960-as évek végén körvonalazódott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia számára létre kell hozni egy biológiai kutatóközpontot, a szegedi egyetem kutatóműhelyeinek tudományos erősségét jelezte, hogy ez a kutatóhely Szegedre került. Ebben elévülhetetlen érdemei voltak magának Straub F. Brunónak, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapító főigazgatójának, aki Szent-Györgyi Albert iskolájában nevelkedett kutatóvá, nemzetközileg is elismert professzorrá. Az 1970-es-1980-as éveknél tartunk, és a klebelsbergi víziónak még mindig fölfelé tartó ívét látjuk, a nyomorúságos ötvenes éveket átvészelve meg tudta alapozni a Szegedi Biológiai Kutatóközpont létrehozását. Az intézetben nemzetközileg rendkívül nyitott, szabad szellemű kutatási atmoszféra uralkodott már a hetvenes évek elejétől kezdve. Nemrég ünnepeltük az SZBK alapításának 50 éves évfordulóját, 1973. október 11-én tartották azt az emlékezetes ünnepséget, amelyen Szent-Györgyi Albert is jelen volt. Nekem is van emlékem róla, mert a közeli Móricz Zsigmond Általános Iskola kisdobosaként éppen bennünket vittek ki díszsorfalat állni az eseményre. Ettől a naptól kezdve az egyetem és az SZBK egymást kölcsönösen inspiráló, rendkívül szoros szakmai kapcsolatban végzi a munkáját. A Szegedi Tudományegyetem biológusképzése adja a kutatóközpont legfőbb fiatal kutatói bázisát, az SZBK pedig kutatási hátteret nyújt az egyetem számos doktori iskolájának. Öröm számunkra, hogy nemcsak az SZTE biológia doktori iskolából vannak biológusok az SZBK-ban, hanem az orvos- és gyógyszerésztudományi doktori iskolákkal is végeznek közös kutatási programokat. Az általam vezetett Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola egyik témavezetője például Horváth Péter, az SZBK Biokémiai Intézetének vezetője; ha jól tudom, nála már a negyedik PhD-hallgató szerez doktori címet a mi iskolánkban. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban pedig se szeri, se száma a közös kutatási projekteknek, amelyekhez az SZBK nagyon magas műszerezettsége biztosítja a hátteret.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Karikó Katalin maga kapcsolta Nobel-díját a Szegedi Tudományegyetemhez és a Szegedi Biológiai Kutatóközponthoz; októberi látogatásakor azt mondta, a Nobel-díj bejelentésének estéjén Drew Weissmann a Pennsylvaniai Egyetem ünnepségen ünnepelte a sikert, ő pedig Szegedre jött haza ünnepelni. A Dóm téren elhangzott szavai a szegedi egyetem legnagyobb pillanatai közé tartoznak.
– Karikó Katalin személye és kutatómunkája is ezt a pályaívet hitelesíti. A Szegedi Tudományegyetemen végzett, mint biológus, itt szerezte meg az alap biológiai ismereteit, és azon belül molekuláris biológiai ismereteit, amit aztán az életpályája első hét évében a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban hasznosított. Hihetetlenül előremutató projektekben vett részt, például a Duda Ernő által vezetett kutatócsoportban azt vizsgálta, hogy a liposzómákkal hogyan lehet sejtekbe DNS-t bejuttatni. Az RNS molekulák alapkövei, a nukleotidok módosításának első lépéseivel is az SZBK-ban találkozott. Amikor Amerikába ment kutatni, már azzal a jól megalapozott tudásbázissal ment ki, amit itt a Szegedi Tudományegyetemen, illetve az SZBK-ban kapott. Annyira erős volt ez a tudásbázis, hogy - amint ő maga számos alkalommal hangsúlyozta -, tulajdonképpen egész életében egyedül kutatott. Teljesen önállóan alakította ki kutatási koncepcióját, hajtotta végre a kísérleteit, értelmezte azokat, aztán írta meg belőlük a cikkeket. Neki nem volt supervisora, akivel felülről konzultált volna, de nem volt beosztott PhD-hallgatója, posztdoktora sem, és azt is többször hangsúlyozta, hogy 58 éves koráig mindent magának pipettázott a laboratóriumban. Elmesélte, hogyan irodalmaz, a különböző cikkekből hogyan gyűjti ki a számára releváns információkat, hogyan köti össze az irodalomnak a különböző szálait ahhoz, hogy a munkáját előre vigye. Ez mind egyedülálló munkamorálra és attitűdre vall, igazi magányos kutatóként érte el eredményeit, hihetetlen erejű belső motivációjának és megalapozott tudásbázisának is köszönhetően.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Az elmúlt évtizedben a fotonika terén hasonló jellegű együttműködés épült fel a Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS között.
– Az ELI valóban hihetetlen nagy jelentőségű kutatási infrastruktúra, nemrég készült el, és máris három Nobel-díjas kutatói életmű kapcsolódik hozzá. Gérard Mourou professzor, az ELI egyik kezdeményezője volt az, akinek impulzuserősítési eredménye lehetővé tette a jelenlegi nagy intenzitású lézerimpulzus-nyalábok elkészítését. Krausz Ferenc és Anne d’Huillier kutatásai pedig azt tették lehetővé, hogy ezekkel a lézerekkel attoszekundumos impulzusú fényt állítsanak elő, amely az atomi és molekuláris jelenségek ultrarövid idejű vizsgálatának nyitott utat. Ez ma még beláthatatlan eredményeket tartogató kutatási terület. Az ELI ALPS berendezéseire a legjobb nemzetközi kutatócsoportok hoznak kísérleteket, valószínű, hogy rövidesen korszakalkotó eredmények születnek majd. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Fizika Intézete az ELI ALPS számára szintén biztosítja a fiatal kutatói bázist, és ebben az esetben is meg kell említeni, hogy az ELI szegedi felépítését is a szegedi egyetem egyik neves iskolája, a Rácz Béla, Bor Zsolt, Szabó Gábor, Szatmári István és mások nevével fémjelzett lézerfizikai műhely tudományos sikerei eredményezték.
– Nemrég jelentették be, hogy jövőre Krausz Ferenc vezetésével az ELI ALPS-ban nyílik laboratórium a vérminták infravörös ujjlenyomatainak mérésére, és a Szegedi Tudományegyetem Biobankja is tárol mintákat Krausz Ferenc kutatási projektje számára. Mit kell tudni erről a biobanki infrastruktúráról?
– 2020 januárjában keresett meg bennünket a Spartacus Cancer Foundation magánalapítványon keresztül egy biobanki infrastruktúrák fejlesztésével és felépítésével foglalkozó angol üzletember, és a Liconic SAB biobanki infrastruktúrát ajánlotta fel a Szegedi Tudományegyetemnek adományként. A rendszer a világ élvonalába tartozó technológia, de Manchesterben éppen leszerelésre várt. El kellett döntenünk, hogy a Szegedi Tudományegyetem készen áll-e a befogadására, aminek az volt az alapfeltétele, hogy a biobanki műszerparkot körülvevő épületegyüttest megfelelő gépészettel lássuk el. A donációt bejelentő ünnepségre az európai biobankolási tevékenységeket koordináló Biobanking and Biomolecular Research Infrastructure (BBMRI ERIC) kutatási infrastruktúra konzorcium elnöke is eljött Szegedre. A Szegedi Tudományegyetem ugyanis már azelőtt tagja lett ennek az európai szervezetnek, hogy Magyarország csatlakozott volna a BBMRI-hez, ami az itteni törekvések magas szintű elismerését jelentette. A Covid-járvány viszontagságai közepette a biobanki infrastruktúra már kamionon volt, de csak a brit határzár feloldása után jutott Szegedre.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
2022-re, minden műszaki minősítéssel ellátva, elindulhatott a központi biobanki infrastruktúra működése. Azóta ISO alapján akkreditált működési renddel rendelkezik, ami Európa-szerte is unikális; a nálunk sokkal fejlettebb országokban is nagyra becsülik az SZTE biobankolását. Ebben nagyon nagy érdeme van Dr. Veréb Zoltán kollégának, az infrastruktúra vezetőjének, aki különböző biológiai minták, illetve adatok együttes biobankolási minőségbiztosításának magas szintű szakértője. Nos, ez az infrastruktúra fogadta be Krausz Ferenc molekuláris ujjlenyomat központjának (CMF) mintáit is. A CMF-projektet Krausz Ferenc Németországban indította el, de a kezdetektől magyarországi kutatóbázis kiépítésén dolgozott; 2019-ben kezdődtek el a tárgyalások arról, hogy a mérései optimalizálásához szükséges több százezer mintát nálunk fogja tárolni. Az itt létrehozott stábjával kidolgozta ennek az ügymenetét, majd felvette a kapcsolatot a mintákat biztosító szervezeti egységekkel, elsősorban a véradóállomásokkal. A Szegedi Tudományegyetem központi biobankja pedig azt vállalta, hogy a létező legmagasabb szakmai szinten feldolgozza és tárolja ezeket a mintákat. Jelenleg Krausz Ferenc projektjének közel 300 ezer mintáját tároljuk az SZTE Biobankban. Ennél korszerűbb helyen pillanatnyilag nem lehet mintát tárolni Magyarországon. Mi pedig kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk Krausz Ferenc molekuláris ujjlenyomat projektjét, és reméljük, a kutatásból idővel diagnosztikai eszköz is készül, büszkék vagyunk arra, hogy egy ISO által akkreditált biobanki környezettel ehhez hozzá tudunk járulni.
Panek Sándor
A borítóképen: Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
További cikkek a 2023-as Nobel-hetekről szóló oldalunkon.
Karikó Katalin, Krausz Ferenc, valamint a többi Nobel-díjas stockholmi előadása és a Nobel-díjátadó élő közvetítései itt követhetők.
NKI
