A Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumában Nagy Tibor matematika-fizika szakos tanár osztályfőnöki óráján jártunk a 11. C-ben, ahol a magyar Nobel-díjasokról volt szó. A teljes osztály itt volt Karikó Katalin köszöntésén, a tanár úr pedig véradóként vesz rész Krausz Ferenc projektjében.
Nagy Tibor matematika-fizika szakos tanár a stockholmi Nobel-időszakban évente bemutatja prezijét a magyar Nobel-díjasokról, valamint azokról, akik szerinte meg kellett volna, hogy kapják a díjat. A prezi frissen bővült, idén osztályában, a magyar-történelem szakosokból álló 11. C-ben szánt órát arra, hogy a tanulást és a kutatói kitartást népszerűsítse.
Sok bevezető nem kellett hozzá, mert október 12-én a teljes osztály ott volt a Dugonics téren Karikó Katalin üdvözlésére, és Nagy Tiborral együtt mindannyian elmondhatták, hogy Karikó Katalin volt az első magyar Nobel-díjas, akit élőben láttak.
Az óra alatt felidézték, hogy Alfred Nobel az emberiség javát szolgáló tudományos eredmények elismerésére hagyományozta vagyonát. Kiderült, hogy Nagy Tibor listáján azok számítanak magyar Nobel-díjasnak, akiknek felmenői magyarok, és számára minden egyes név új érv, hogy diákjait a tanulásra és a tudománnyal kapcsolatos pályára buzdítsa.
Nagy Tibor, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola matematika-fizika szakos tanára osztályfőnöki órát tart a XI. C-ben. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Nobel-díjasok életében egészen kalandos történetek is vannak, Bárány Róbertet például az első világháborús orosz hadifogságból váltották ki, úgy vehette át Nobel-díját, Harsányi János játékelmélete alapján pedig az amerikai tárgyalódelegáció készült fel az 1970-es években a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokra.
A lendületes osztályfőnöki óra során a diákokról kiderült, ismerik Karikó Katalin és Krausz Ferenc nevét, a tanár úrról pedig nemcsak az derült ki, hogy Fradi szurkoló és ezért ad zöld pontokat a jó válaszokért (fekete pontjai nincsenek, helyettük khmm… lilákat ad néha), hanem az is, hogy véradóként részt vesz Krausz Ferenc molekuláris ujjlenyomat projektjében. Nagy Tibor egyike azoknak az önkéntes tesztalanyoknak, akik két havonta vérmintát adnak, ezeket a Szegedi Tudományegyetem ISO minősítésű központi Biobankjában tárolják, vizsgálatuk során pedig a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóközpontban teszik majd ki őket egyetlen optikai ciklusú, vagyis nagyon rövid infravörös lézerimpulzusoknak. Ahogyan Krausz Ferenc stockholmi előadásában is elmondta, ezek a lézerimpulzusok a vérplazma molekuláit gerjesztik, az eredmény pedig az lesz, hogy a rezgésbe hozott molekulák fényhullámokat bocsátanak ki. E fény lesz a vérplazma molekuláinak egyedi „ujjlenyomata”, amit érzékeny attoszekundumos mérési technikával rögzítenek. Krausz Ferenc úgy tervezi, rendszeres mintaadással olyan adatbázis alakulhat ki, amely az egyes betegségeket egyénileg előre tudja jelezni. „Rajtam nem fog még segíteni, de rajtatok már talán” - zárta a témát Nagy Tibor.
Az osztályfőnöki óra fő üzenetét Karikó Katalin és Krausz Ferenc egybehangzó nyilatkozatai nyújtották: munka és kitartás nélkül nincs eredmény.
„Sok fiatal feladja, mikor azt látja, hogy kollégáik, barátaik kevesebb munkáért több fizetést kapnak, előléptetik őket (...). Azt mondom, ha erre figyelsz, nem tudsz azokra a dolgokra koncentrálni, amelyek fölött befolyással bírhatsz” – állt Karikó Katalin nyilatkozata a kivetítőn.
„Különleges képességekkel nem rendelkezem, inkább kitartó és szorgalmas vagyok, olyan, aki a körülmények hatására jobban kapaszkodik, mint a többiek” – idézték fel Karikó Katalin másik útravalónak szánt gondolatát.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A következő két megszívlelendő idézet Krausz Ferenc hátterét és gondolkodását mutatta meg:
„Édesapám kőműves volt, édesanyám kétkezi munkásként dolgozott egy gyárban. Azt tanultam otthon, hogy a munkában bízzunk, ne a lottóötösben reménykedjünk” – nyilatkozta Krausz Ferenc.
„Meg szokták kérdezni, hogy mi a titka annak, hogy az ember elér, vagy sem egy célt? Szerintem elsősorban az, hogy tudunk-e a lehető legnagyobb következetességgel haladni a kitűzött cél felé. Ellenállva a csábításnak, hogy olyan, az úton felmerülő érdekes kérdések megválaszolásába bonyolódnánk, amelyek nem visznek közelebb a nagy célhoz. Ilyen kísértés szinte mindennapos, ellen tudtunk állni” – mondta Krausz Ferenc egy másik interjújában.
|
Nagy Tibor, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola matematika-fizika szakos tanára osztályfőnöki órát tart a XI. C-ben. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
Krausz Ferenc stockholmi előadása előtt Tóth Károly fizikatanárral futottunk össze az SZTE Gyakorló Gimnáziumban. Fizika szakos osztályával már beszélt Krausz Ferenc Nobel-díjra vezető eredményeiről, majd a péntek délelőtti fizikaórán a fizikus stockholmi előadásáról is beszélgettek. Az SZTE Gyakorló Gimnázium tanára szerint a téma elméleti alapjai bonyolultak, de azért a speciális fizika osztályban megemlítik a fotonika eredményeit, és minden osztályban hangsúlyozni szokták, hogy mai technológiai világunk kialakulásának alapvető feltételei az új fizika eredményei, ezek nélkül nem lennének modern eszközeink.
A speciális fizika tagozatos osztállyal együtt korábban meglátogatták az ELI ALPS kutatóintézetet, ahol körbevezették őket, valamint a januári fizika napján sokan vettek részt, és tervezik, hogy a következőre is elmennek. A diákok mérnökként vagy fizikusként tervezik továbbtanulásukat, Tóth Károly nem tartja kizártnak, hogy a Nobel-díjas kutatás megragadja figyelmüket, és ebben az irányban tanulnak tovább, elvégre az ELI ALPS lézerfizikusi álláslehetőségeket biztosít.
Panek Sándor
A borítóképen: Nagy Tibor, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola matematika-fizika szakos tanára osztályfőnöki órát tart a XI. C-ben.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám