nekemazegyetem_1

SZTE-s kutatók a világegyetem nyomában - interjú Gáspár Andrással

Lázban tartja a tudományos világot az emberiség történelmének eddigi legfejlettebb űrtávcsővének üzembe állása, amelynek adataival való kutatásra a Szegedi Tudományegyetem is nyert pályázati időt. A James Webb-űrteleszkóp válaszokat adhat többek közt a galaxisok keletkezéseinek kérdéseire és az exobolygókutatás problémáira is; az űreszköz első, lenyűgöző fotóit nemrég közzétette a NASA. A témáról Gáspár Andrással, az SZTE egykori csillagász hallgatójával, az Arizoniai Egyetem munkatársával beszélgettünk.

Gáspár András, a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatója jelenleg az Arizoniai Egyetem munkatársaként dolgozik. A James Webb MIRI (Mid-InfraRed Instrument) nevű műszerének fejlesztési és üzemeltetési munkálataiban is részt vett és részt vesz.

Gaspar_Andras

Kutatási érdeklődésének középpontjában többek között a csillagok és bolygórendszerek kialakulása állnak. Miért ez a terület érdekli leginkább, van-e valamilyen története, kiindulópontja az életében ennek az iránynak?

Kutatási területem leginkább a csillagok körüli porkorongok vizsgálatával foglalkozik; ezek észlelésével infravörös és optikai hullám-hosszakon, illetve ezek elméleti modellezésével. Az infravörös csillagászattal már a Szegedi Tudományegyetemen volt szerencsém jobban megismerkedni; a diploma témavezetőm, Balog Zoltán külföldi munkája során szakértője lett ennek a területnek és a csillagok keletkezésének. Egyetemi diplomám már ebben a témában íródott.

A PhD-mat az Egyesült Államokban, a University of Arizona-n szereztem, és az itteni témavezetőm – George Rieke - a Spitzer űrtávcső egyik műszerének, a MIPS-nek a vezető főnöke volt. Ő nagyon sok témának szakértője, többek között a csillagok körüli porkorongoknak is. Így kezdtem el ezen a területen dolgozni. Azóta a Spitzer és a Hubble űrtávcsővel is sikerült ezen objektumokat megfigyelnünk, illetve a James Webb űrtávcsőre is több mint 80 órányi időt is erre fogok fordítani a csapatommal az első évben.

Egy idő után a rendszerek fizikai modellezése is nagyon el kezdett érdekelni, így elmélyültem a számítógépes szimulációkban is. Miután elvégeztem a doktorimat, a lehetőségeket kihasználva, itt maradtam Arizonában és folytattam a munkámat. Ahogy a Spitzerből elpárolgott a hűtőanyag, úgy én szép lassan átjöttem a JWST-s világba. A főnököm ugyanaz az illető maradt, aki nemcsak a Spitzernél töltött be vezető szerepet, hanem a JWST-nél is, ugyanis Ő a MIRI kamerának az amerikai tudományos program vezetője. Emellett a főnököm felesége – Marcia Rieke - a JWST NIRCam kamerájának a program vezetője. Kettejük összesen több mint 1100 órányi garantált időt kaptak a távcsőre, mint műszerépítők. Egyszóval sikerült szerencsésen egy jó helyre kerülnöm. A JWST gyakorlatilag a Spitzer űrtávcső utódja, így az egész arizonai ittlétem a JWST-s programban egyesült.

A Szegedi Tudományegyetemen végzett. Hogyan jellemezné az egyetemista korú önmagát? Milyen ambíciókkal érkezett meg gólyaként a szegedi egyetemre? Milyenek voltak az egyetemi évek?

A középiskolás éveim alatt én eléggé „kiéltem” magam, így már egyetemre konkrét ambíciókkal érkeztem. Tudtam, hogy mi érdekel és mit szeretnék elérni. Csillagász akartam lenni és szerettem volna nemzetközileg is elismert munkát végezni, érdekes problémákon dolgozni. Első félévben még albérletes voltam, de sikerült szerencsésen hamar az Eötvös koliba bekerülnöm, ami jelentős hatással volt az egyetemi éveimre, sok szempontból. Tehetséges és elszánt fiatalok társasága vett körül. A belvárosban éltünk, az egyetem szívében. A tanszékbe – ha akartunk volna – akár pizsamába is be tudtunk volna sétálni az éjszaka közepén. A kollégium maga volt talán az egyik legfontosabb motiváló faktor az egyetemi éveim során. Megjegyzem, Szalai Tamás is kollégista társam volt ezekben az években, pár évvel utánam végzett csillagász szakon és pár szobával arrébb lakott tőlem az első emeleten. Vizsgaidőszak alatt, a Boci tejivóban hajnali 2-kor egy carbonara tészta csak pár perc sétára volt, barátokkal együtt, akikkel együtt készültünk a vizsgákra. A forró nyarakat az Eötvös tetőtéri szobáiban soha nem fogom elfelejteni.

Szakmai szempontból két jelentős esemény történt. Egyrészt sikerült egy nemzetközi konferenciára elutaznom Portugáliába, ahol megismerkedtem több ismert kutatóval, másrészt az egyik ember, akivel megismerkedtem, kihívott magához nyárra Angliába dolgozni. A tőle kapott ajánló levél is biztosan nagy súllyal bírt a PhD-s jelentkezésemnél.

Milyen új kapukat nyithat meg a JWST az asztrofizikai kutatásokban, illetve az ön szűkebb érdeklődési területein?

Ezt mindig nehéz előre megjósolni. Amikor anno a Hubble űrtávcsövet egy üres területre irányították egy pár hétre, senki se volt biztos benne, hogy galaxisok ezreit fogják látni. De mégis! Az biztos, hogy minden területen meg fogja változtatni a tudásunkat. Kozmológiában már most egy hét alatt mutatott újakat: a legfiatalabb, pár száz millió éves galaxisokban sikerült elemeket kimutatnia, amikről eddig nem volt bizonyítékunk. Egy hét alatt, azokban az adatokban, amik „csak úgy” a publikumnak készültek, mint szép képek, bemutatás jellegűen. Természetesen most óriási a verseny, hogy ki publikálja le az első új adatokat, és ezek az eredmények még nincsenek referálva, még csak ízelítők. De az biztos, hogy érdekes idők jönnek.

Várom, hogy végre először lássunk aszteroida övezeteket más csillagok körül, hogy Föld jellegű bolygóknak az atmoszféráját tudjuk tanulmányozni, és hogy megtudjuk, milyen anyagokból áll a kezdeti törmelékkorong más csillagok körül. Nekem személy szerint erre van két nagyobb programom. A NIRCam kamerával van egy körülbelül 50 órás program, amivel 5 korongnak a szórt fényét fogjuk vizsgálni, elsődlegesen abból a célból, hogy megfigyeljük a víz-jég eloszlását a rendszerekben. Emellett, ha vannak lyukak a korongokban, ahol bolygók képződnek, azt is látni fogjuk. A másik programom a MIRI műszerrel van (körülbelül 25 óra), amivel a három legfényesebb közeli korongot fogjuk megvizsgálni hosszabb infravörös hullám-hosszakon. Itt a cél a belső, aszteroida-övezethez hasonló régiók vizsgálata. Emellett van egy 10 órás programom amivel a tejút rendszerünk közepében lévő fekete lyuk körüli környezetet fogjuk vizsgálni!

Mit szeret leginkább a munkájában, a kutatói létben, illetve a tanításban?

Mindig van új! Mindig van izgalom. Az együttműködést sok értelmes emberrel egy közös cél érdekében. A csapatmunkát. Hogy megismerek rengeteg különböző embert, más-más kultúrákból és országokból. A felfedezés élményét. Hogy néha van egy olyan fontos tény, amit ha még csak pár percre is, (mielőtt elmondom valakinek), csak én tudok egyedül az egész világon! A diákok arcán látni, amikor valamit megértenek és egyértelmű, hogy „kattant valami”.

Mit üzen a fiatal egyetemistáknak?

Legyetek céltudatosak és dolgozzatok azokért a célokért. Elszántan koncentráljatok azokra a tantárgyakra, amik egyértelműen kritikusak a karrieretekhez. Én az egyetemi óráim közül legjobban az Asztrofizika I, II, III, és IV órákra emlékszem, amit a Vinkó Józsi tanított. Mai napig jelentős tudást sajátítottam el azokon az órákon. Természetesen a többi fizika órán tanultam meg sok alapot ezekhez az órákhoz. Matekból a kalkulus nagyon fontos! Kezdjetek el MINÉL előbb gyakorlati tudást szerezni. Első évesként menjetek el a laborokba, a témavezetőkhöz, a legjobb professzorokhoz, és kezdjetek el kutatni. Nem lehet túl korán kezdeni. A legfontosabb a gyakorlati tudás és azt kevésbé tanítják az egyetemeken. OTDK-ázzatok. Mindenképp próbáljatok meg cikket írni, míg egyetemisták vagytok. Ez muszáj, ha doktorira jelentkeztek, főleg külföldre. Tanuljatok meg angolul. Nem csak nyelvvizsga szinten. Anyanyelvi szint legyen a cél. Olvassatok szakcikkeket angolul. Évfolyamtársakkal jöjjetek össze és elemezzetek szakcikkeket és mutassátok be egymásnak angolul, hogy miről szólnak. Programozzatok. Sokat és minél több nyelven. Most a python a legfontosabb talán. Menjetek el külföldre, amíg egyetemisták vagytok! Szakmai és nem szakmai célból is. Írjatok külföldi professzoroknak és kérdezzétek meg, hogy kimehettek-e hozzájuk nyárra dolgozni. Valaki majd csak igent mond. Ismerjetek meg annyi más kultúrát és világot, amennyit csak tudtok. Nem a magyar az egyedüli. Van pár száz másik és mindegyiknek vannak kincsei és értékelendői. Próbáljatok meg külföldre menni doktorizni, még akkor is, ha a cél az, hogy visszamenjetek Magyarországra. Szakítsatok időt magatokra, a családotokra, barátokra, és a hobbijaitokra. Élvezzétek a munkátokat!

A Hónap Alma Mater Tagja interjúsorozatunkban olyan egykori SZTE-s csillagászokkal beszélgettünk, akik részt vesznek a kutatásokban. A Szalai Tamással készített interjúnk erre a linkre kattintva olvasható. Apai Dániellel készített anyagunk itt olvasható.

SZTEinfo - Kósa Boglárka


esza_felso

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták


Aryan_MardanpourAryan Mardanpour - ÁOK, orvos

A nevem Aryan Mardanpour és Perzsiából jöttem. Másodéves hallgató vagyok a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. Már közel három éve Magyarországon élek, 8 hónapot Budapesten töltöttem.

Gyerekként a Nagybátyám karrierje inspirált arra, hogy orvosnak tanuljak, Ő egy nagyon sikeres ortopéd sebész az országomban. Miután felvettek a Szegedi Tudományegyetemre, komolyabban kezdtem venni a tanulást, mert Szegeden kimondottan kemény az orvosi kar. Szeretek segíteni az embereknek. Miután befejeztem a tanulmányaimat Szegeden, terveim szerint egy időre szeretnék önkéntes munkát végezni az „Orvosok határok Nélkül” segélyszervezetnél. Szegedre pedig mindig második otthonomként gondolok.



Farkas GellértFarkas Gellért – TTIK – kémia

A karon és a szakomon kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy olyan programokat szervezzenek, amik összekovácsolnak minket a csoporttársakkal. Ilyen például a kémiásoknak szóló Vegyetem tábor is. Emellett olyan programokat is szerveznek nekünk, amelyek az elhelyezkedés szempontjából különösen hasznosak. A tanárok kedvesek, rendkívül segítőkészek, így igazán családias hangulat alakult ki az évek során.



További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *