– Egy önmagát modern és versenyképes felsőoktatási intézményként meghatározó egyetemnek, így az SZTE-nek is ki kell alakítania és fejlesztenie kell open online képzési kínálatát. Komoly potenciállal rendelkezik a Szegedi Tudományegyetem, mivel számos oktatója nemzetközileg is elismert szakember, így ők képesek lehetnek arra, hogy világszínvonalú tudásukat a legújabb és piacképes online kurzusokat kínálva adják át – rögzítette Prof. Dr. Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese.

Modell: az SZTE GTK távoktatási tagozata

Kifejlődött, virágba borult a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán tíz éve elvetett mag: sikeres a gazdálkodási és menedzsment szakon a távoktatási forma. Bebizonyosodott, hogy a kontaktórák minimalizálásával is megszerezhető az a felkészültség, ami jó állásokhoz juttatja az SZTE GTK távoktatási tagozatán diplomázókat. Fordulóponthoz érkezett az SZTE GTK: az eddigi, kontaktórákra is épülő oktatás helyett olyan kurzusokat fejleszt, amelyek tananyaga teljesen önállóan, kontaktórás oktatói támogatás nélkül is elsajátítható.

– Az SZTE GTK eddig offline formában működő távoktatását online környezetbe helyezte az SZTE Szenátusa 2017 júliusi döntésével. Mi ennek a határozatnak a jelentősége?

– Egy évtizede sok-sok munkával, menet közbeni változtatásokkal alakította ki az SZTE GTK azt a távoktatási modellt, amely egyetemünk más karain és más szakjain is minta lehet. Ezzel párhuzamosan, a 2010-es évektől kezdve több, online képzéseket lehetővé tevő kezdeményezés is kifejlődött a 12 karú, közel 300 szakot kínáló szegedi egyetemen. 2017-re jutottunk el oda, hogy az SZTE Szenátusa kinyitotta a lehetőségeket, megteremtve a távoktatás online keretrendszerét.

A nemzeti felsőoktatási törvény a távoktatásban a nappali tagozatos kontaktórák maximum 30 százalékát irányozza elő, azaz felső korlát van, alsó nincs. Ehhez igazodva az SZTE GTK távoktatásos képzésébe bekapcsolódó hallgatók számára, igény esetén, online konzultációs órát biztosítanak. Az SZTE GTK megújított távoktatásos modelljének sajátosságai közül az egyik, hogy a tantárgyak teljesítése csak részben igazodik az egyetemi naptárhoz, mivel felvételükre és lezárásukra a félév során folyamatosan adott a lehetőség. A másik jellegzetesség, hogy a képzést blokkokba szervezik: a 3-4 tantárgy alkotta blokkot a hallgatónak olyan komplex vizsgával kell lezárnia, amelyen személyesen megjelenik. E sajátosságok miatt módosította az SZTE Szenátusa a tanulmányi és vizsgaszabályzatot.

Globális kezdeményezés a MOOC

– Az SZTE GTK távoktatási modelljét, ennek adaptációs lehetőségét az oktatási rektorhelyettes miért ajánlotta külön is a figyelmébe az SZTE Szenátus tagjainak, a kari vezetőknek?

– Többféle módon ösztönözzük az SZTE oktatóit, hogy igyekezzenek bekapcsolódni a MOOC világába. Példaként említhetem, hogy az online képzések kifejlesztését is támogatja a 2017-ben elindult EFOP 3.4.3. projekt. A munkaerőpiaci igények is arra ösztönöznek, hogy az open online oktatási formát is kínáljuk – első körben például a 4 féléves felsőoktatási szakképzéseink, illetve a 2-3 szemeszteres szakirányú továbbképzéseink közül lehetne néhány további szakot egészen online módon meghirdetni. Reményeim szerint két éven belül több új online kurzus, teljes képzés indításának a terve kerülhet a Szenátus elé.

A MOOC, a Massive Open Online Course, azaz tömeges nyílt online kurzusok rendszere 2012-ben alakult ki, a távoktatási előzményekből, az amerikai felsőoktatási intézmények együttműködéséből. A MOOC mozaikszó – amit magyarul „muúk”-nak ejtenek – mögötti új tanulási forma népszerűségének titka, hogy a képzéshez bárki és a világ bármely pontjáról csatlakozhat. Az online képzés tananyaga és feladatai az internet segítségével jutnak el a hallgatókhoz. A résztvevők online technológiák segítségével egymással is kommunikálnak, egymástól tanulva cserélik ki tapasztalataikat. A tanfolyam sikeres lezárásához ugyanúgy teljesíteni kell a követelményeket, mint a hagyományos tantermi képzés esetén. A sajtóhírek alapján is föltűnő, hogy a MOOC globális kezdeményezésé alakult át, de elsősorban az angolszász nyelvterületen működő egyetemek jelennek meg a nagyobb oktatási platformokon. Például a Coursera és az edX kínálata folyamatosan bővül: a Coursera 2015-ben tálalt 1400 kurzusára több mint 16 millió diák jelentkezett.

Igazodás a hallgatói igényekhez

– Miért tanult három angolszász egyetem open online kurzusán az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanáraként Karsai Krisztina?

– Az angol nyelvtudásom erősítésén, a szaktudásom szélesítésén kívül a kíváncsiság is motivált – ismerte el a néhány hónapja az MTA-doktori címét is megvédő professzor. Egy jogi argumentációs és egy kriminalisztikai kurzus teljesítése után az emberi jogi ismereteket átadó internetalapú képzésbe azért kapcsolódott be, hogy megnézze, miként épül föl az általa ismert téma open online oktatási formája.

Az online kurzusokhoz kötődő infokommunikációs technológiák alkalmazásának terjedése, a nyílt forráskódú megközelítés megújítja az egyetemi tankönyv és jegyzetkiadást. Bővülnek a hallgatóbarát szolgáltatások, miközben a munka melletti önképzésre, de diplomaszerzésre is alkalmassá lesz a szegedi egyetemen virágba szökő open online oktatás.

– Mint három MOOC-kurzus hallgatóját kérdezem: mi szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen módon szerezzen tudást, jusson el akár az egyetemi diplomáig?

– Nincs benne semmi ördöngösség: el kell határozni, rá kell szánni az időt, haladni kell előre lépésről lépésre. Az így ingyen megszerzett tudás azonnal hasznosítható. De ha az elvégzett munkáról például az önéletrajzhoz illeszthető bizonyítványt is szeretne a MOOC-kurzus résztvevője, akkor az már díjhoz kötött. E nemzetközi modellen kívül egyéb lehetőségeket is mérlegelve, a hallgatóink, az alumnusaink és a piac igényeihez igazítva alakítjuk ki az SZTE open online oktatási kínálatát 2020-ig. Az SZTE ilyen irányú erős elköteleződését jelzi, hogy az open online oktatási stratégia része az intézményfejlesztési tervnek.

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna