2024. február 28., szerda

Nyito_Kiskerpusztan_koszoruzas_UI_S-TI_IMG_6447

Szent-Györgyi Albert emlékhelyek meghökkentő történetei

„A Prof.” – ahogy Szent-Györgyi Albertet szegedi laboratóriumában a munkatársai nevezték – 130. születésnapja alkalmából életének szerelmetes helyein emlékének kőbe, könyvbe, ércbe vésett sorait tesszük górcső alá Kiskérpusztától kezdve Balassagyarmaton és Groningenen át Szegedig. E nagyítóval, a tisztelet valós koszorúinak az elhelyezése közben, meghökkentő mesékre, tabudöntögető könyvre, s tudománytörténészek állásfoglalására bukkantunk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„3-6 ÉVES KORBAN TANULJUK MEG, HOGY MI A FONTOS, MI NEM FONTOS, MI AZ ÉLET” – olvasható az idézet a „Szent-Györgyi Albert” név és az életét keretező két évszám „1893-1986” fölött. A Nógrád megyei Kiskérpuszta magtárának hófehérre meszelt falán az egyik fekete gránittábla felirata szerint Szent-Györgyi „gyermekkorát ezen a helyen töltötte a szülői házban”.

Kiskerpusztai_emlektablak_IMG_6459

Szent-Györgyi Albert 130. születésnapján a Szegedi Tudományegyetem koszorúja is kiemelte a Nobel-díjjal jutalmazott kutatásnak helyet adót universitas nem halványuló tiszteletét egykori professzora és rektora iránt a kiskérpusztai emléktábla alatt

Terényi legendák kontra bujáki dokumentumok

Két Nógrád megyei falu emlékezői is vitatták, hova tartozik Kiskérpuszta, ahol Szent-Györgyi Albert gyerekeskedett.

Gyermek_Szent-Gyorgyi_csaladdal_j

Életrajzírói szerint tény: 800 hektáros birtokot vásárolt Kiskérpusztán Szent-Györgyi Miklós abban az esztendőben, amikor Albert fia a harmadikból a negyedik életévébe lépett. A kúria, ahol a jómódú család élt, már nem áll. A Szent-Györgyi családról készült fotók őrzik a Nógrád megyei kúrai természetközeli, barátságos hangulatát is.

A gazdasági épületek közül megmaradt egy magtár, aminek fehérre meszelt falán két fekete emléktáblán is olvasható Szent-Györgyi Albert neve.

Szent-Györgyi születésének centenáriumán, 1993-ban, magánadományból vált emlékhellyé a kiskérpusztai magtár épülete. Az azon elsőként elhelyezett kőtábla felirata egyértelműen a közeli Terény faluhoz köti Kiskérpusztát, Szent-Györgyi Albert „szülői házát”.

A terényiek büszkén magukénak érzik Szent-Györgyi Albertet.

A korábbi években, a szájhagyományra és személyes élményeikre támaszkodó emlékezők között akadtak, akik szerint a falujukban született, „Budapesten csak anyakönyvezték”. Erre rákontráznak azok, akik azt állították: a helyi „római katolikus elemi iskolában kezdte el tanulmányait”. A hírneves tudós gyerekkorához kötődő terényi legendákat Dékány István a Terényi Körkép című helyi lap 2007. december 15-i számában gyűjtötte csokorba, eredetüket és ferdítéseiket igyekezett megmagyarázni.

 Kiskerpusztai_emlektablanal_UI_es_S-TI_IMG_6446

A kiskérpusztai emlékhelyen a Szegedi Tudományegyetem koszorúját Szent-Györgyi Albert 130. születésnapját köszöntve helyezték el az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársai: Újszászi Ilona és Sahin-Tóth István

Valós terényi történet, hogy a „centenárium alkalmával 1993. szeptember 16-án, a tudós 100. születésnapján, a falu lakossága egy róla elnevezett utat adott át, a faluban emlékművet állított”. Krimibe illő a folytatás. A nogradikum.hu honlap információja szerint „2002-ben a szoborparkban felavatták a Párkányi - Raab Péter szobrászművész által készített, Szent-Györgyi Albert professzor mellszobrát, melyet 2003-ban eltulajdonítottak. A szobor újraöntésére jótékonysági koncertet szervezett az önkormányzat”. Az idősödő professzort megjelenítő portré és az azt tartó posztamens köré mára olyan emlékpark épült, amely Terény egyik turistacsalogató látványossága.

Cserhát másik faluja, Buják is a magáénak követeli Szent-Györgyit. Ehhez olyan dokumentumokat állítanak csatasorba, melyek azt rögzítik, hogy a kis Albert édesapja „a fiú születésekor pénzügyi fogalmazó, majd jószág-kormányzó a Buják melletti Kis-kér pusztán, a Pappenheim uradalomban”. Albert anyai ágú nagynénje, Lenhossék Mihályné visszaemlékezése is abból indult ki, hogy Szent-Györgyi Miklós munkaadójának központja Bujákon volt. Ezért írta, hogy „Nógrád megyében, Buják mellett, Kiskéren, vidám, pázsitos dombon terebélyes kúria áll. Oszlopos tornáca és zöldzsalus ablakai vannak. Ennek a családias melegét sugárzó háznak a parkjában egyszerű lóca áll az út mentén, a padon pedig kedélyes tereferébe merülten ülnek a még ifjú Lenhossék professzor és egy tízéves kisfiú: Szent-Györgyi Albert, szőke, kékszemű, matrózruhás, szelídarcú gyermek. (…)”

 Gyermek_Szent-Gyorgyi_csaladdal_jj

Az 1890-es évek második felében a kiskérpusztai családi kúria udvarán: a gyermek Szent-Györgyi Albertet átkarolja édesanyja, Lenhossék Jozefina. Az anyai nagybáty: Lenhossék Mihály, az idősebb testvér: Szent-Györgyi Pál, az anyai nagyanya: Bossány Emma, az édesapa: Szent-Györgyi Miklós, a fiatalabb testvér: Szent-Györgyi Imre. Archív fotó, forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjtemény

Névadóról névadóra

„Az iskolai dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. /Szent-Györgyi Albert/” –olvasható a bujáki iskola honlapján a mottóul választott mondat. Az intézmény – a fentebb kifejtett történet és a bemutatott történetek alapján – felvette a tudós nevét.

„Valóban büszkék vagyunk, hogy a híres Nobel-díjas tudós még életében meglátogatta intézményünket” – híreli a kitüntető vizitet a bujáki intézmény weboldalán a „Rólunk” rovatban a bemutatkozás sorainak névtelen szerzője.

Szent-Gyorgyi_ozvegye_es_Bari_F_SZTE_AOK

Szent-Györgyi Albert özvegye többször járt a Szegedi Tudományegyetemen, elhunyt férje tárgyaival és dokumentumokkal gazdagította 2017-ben is az SZTE Szent-Györgyi Emlékszobáját Fotó: Kecse-Nagy Sándor

Folyamatosan bővül a Magyarország egyik legismertebb kutatója és Nobel-díjasa nevét viselő intézmények, szervezetek száma. A Szent-Györgyi legendárium gazdagodásához az özvegy, Marica Szent-Györgyi is hozzájárul. 2017-es szegedi látogatásán nyilatkozta, az SZTE hírportálján írtuk meg, hogy „több tárgy sorsáról már korábban rendelkezett. Az özvegy dokumentumokat adott át Szent-Györgyi korábbi európai munkahelyeinek, személyes tárgyakat juttatott el azoknak a magyarországi intézményeknek, amelyek felvették férje nevét. Példaként említette Nógrád megyéből a bujáki általános iskolát”. Hangsúlyozta: „Arra törekszem, hogy méltó helyre kerüljenek a Szent-Györgyi Alberthez kötődő tárgyak, az írásai”.

Nem leltároztuk a Szent-Györgyi nevű oktatási intézményeket. A lista hosszú. Arról viszont személyesen győződhettünk meg, hogy a névadó 130. születésnapjáról nagyszabású rendezvénnyel emlékezett meg az a balassagyarmati technikum, amely a Szent-Györgyi Albert mellszobra mögötti, téglaborítású épületben működik.

 Balassagyarmati_Szent-Gyorgyi_emlekhely_IMG_6440

Az egészségügyi képzésére büszke balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Technikum épülete előtt ott a névadó szobra. Az emlékhelyen a Szegedi Tudományegyetem is elhelyezte a tisztelet koszorúját abból az alkalomból, hogy Szent-Györgyi Albert születése 130. évfordulóján az iskolában nyílt meg az SZTE vándorkiállítása. Fotó: Sahin-Tóth István

1994. március 15-én vette fel a Nobel-díjas tudós nevét a balassagyarmati középiskola. Az akkor Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolaként emlegetett intézmény a 70 éves fennállását 2021-ben iskolatörténeti kiállítással tette emlékezetessé. E tárlat helyére került a Szegedi Tudományegyetem vándorkiállítása. A helyi médiumok is hírül adták az egészségügyi képzésére büszke, immár Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Technikumnak nevezett intézményben nyílt különös tárlat érdekességeit. Az SZTE hírportál tudósítása kiemelte: az SZTE „Karikó Katalin elismerései a tanulmányi versenyektől a Lasker-díjig” című tárlata, a hely szelleméhez igazodva, hangsúlyossá tette a két szegedi professzor, Szent-Györgyi és Karikó életútjának összekapcsolódásait az általuk elnyert kitüntetéseken keresztül.

Hol tartották az első „Szent-Györgyi Albert” névadót? Erről nincs pontos információnk. De tény, hogy egykori elnöke nevét felvette az a ROTARY CLUB SZEGED is, amely 1998-ban a saját fekete emléktábláját tette a terényieké mellé a kiskéri domboldalon álló épület fehér falára.

 Kiskerpusztai_emlektablak_uzenete_IMG_6455

A szegedi Rotary Club emléktáblája 1998-ban került Kiskérpusztára. Fotó: Sahin-Tóth István

Tabudöntögető könyv Groningen, parikakoszorú Szeged egyetemén

Ha Szent-Györgyi Albert „szerelmetes helyeit” vesszük sorra, akkor az időrend szerint Budapest, a születési helye, az iskolavárosa az első. A magyar fővárosban is több iskola fölvette a tudós nevét.

„Iskolánk névadója Dr. Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas professzor, filozófus. Sokoldalú személyiség volt, aki művészként, sportolóként, sőt íróként is méltán lehet példaképünk. Tőle származik jelmondatunk: „AHOGY MA TANÍTUNK, OLYAN LESZ A HOLNAP!” Megkülönböztetésként a budapesti intézmény neve elé tette a példakép orvosi és a kémiatudományi doktori oklevelének megszerzésére utaló „dr.” címet. Megnéztük hát: hogyan emlékeznek Szent-Györgyi Albertre idei jubileumán azok az európai egyetemek, ahol az első doktori cím megszerzése után dolgozott.

Szent-Gyorgyi_groningani_egyetemen_1926

Szent-Györgyi Albert 1926-ban búcsúzott el a groningeni alagsori laboratóriumtól. Archív fotó, forrás: forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjtemény

„Groningenben született Nobel-díj: Szent-Györgyi Albert” – írta Erik Drücker. A holland egyetem tudománytörténésze „Een Nobelprijs geboren in Groningen: Albert Szent-Györgyi (1893 – 1986)” című művének a megjelenéséről 2023. március 30-án adott hírt a University of Groningen Press (UGP). A könyvajánló szerint „Szent-Györgyi Albert (1893-1986) magyar tudós 1937-ben élettani és orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitamin felfedezéséért és a sejtlégzés kutatásáért. Ez a siker a mai napig nemzeti hőssé teszi hazájában. Groningenben kevésbé ismerik, pedig ebben a városban fektette le nagy felfedezéseit. Ebben a könyvben Albert mozgalmas életére tekintünk vissza. (…)”

nobelprijs-groningen_j

Ma még kérdés, hogy sikerkönyv lesz-e a Hollandiában megjelent „Groningenben született Nobel-díj: Szent-Györgyi Albert (1893-1986)” című kiadvány

A fotó forrása: University of Groningen Libary honlap

„Tudománya ugyanolyan különleges. 1922-ben Groningenben egy kis pincében kezdte úttörő kutatásait. Ez a kezdet azonban nem olyan mesterien kigondolt, mint a végeredmény sugallja. Albertnek megvan a maga logikája. Éppen ezért úgy gondolja, hogy egy megbarnuló burgonya kutatásával betekintést nyerhet az Addison-kórba, a mellékvesekéreg ritka betegségébe. Ez egy ragyogó tévhit, amelyet Nobel-díjjal jutalmaznak.” A tabudöntögető könyv szerzője, Erik Dücker „tudománytörténész, a Groningeni Egyetemi Múzeum vendégkutatója. Szakterülete a természettudományok története.”

Szeged köztéri szobrokkal, utca, tér és intézménynevekkel köszöni meg Szent-Györgyi Albertnek, hogy Nobel-díjjal elismert felismeréseivel és a C-vitamin-bombaként „felfedezett” paprikával felírta a tudományos világ térképére a város nevét. A Szegedi Tudományegyetem a klinikai központja, az orvoskara és legrangosabb tanulmányi versenyének elnevezésével, kiadványokkal, ünnepségekkel idézi föl újra és újra a kivételes kutató itt eltöltött időszakának intézmény- és tudománytörténeti jelentőségét.

Leveleket_olvasva_foto002

Szent-Györgyi Albert 1937-ben a szegedi Dóm téri egyetemi épületbeli dolgozószobájában a Nobel-díja hírére küldött gratuláló leveleket olvassa. Archív fotó: Liebmann Béla. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Szent-Györgyi gyűjtemény

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar névfelvétele alkalmából készült, és az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjáról folyamatosan elérhető a „Szeged Nobel-díjasa, Szent-Györgyi Albert" című virtuális kiállítás összeállítója, Pap Kornélia, a bibliotéka Szent-Györgyi gyűjteménye gondozójának megfogalmazását még Groningenben sem vitathatják. Eme ismertetője szerint Szent-Györgyi Albert „orvos, biokémikus mindezideig az egyetlen olyan magyar tudós, aki Magyarországon élt és kutatott - méghozzá Szegeden -, amikor 1937-ben elnyerte a Nobel-díjat azokért a felfedezésekért, amelyek a biológiai égési folyamatokra vonatkoznak, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisre".

Tíz éve, 2013. szeptember 16-án, Szent-Györgyi Albert 120. születési évfordulóján avatták fel Bíró Lajos szobrászművész alkotását, az SZTE Dugonics tér 13. szám alatti széképülete új látványosságát. A következő évtől kezdve a jeles nap alkalmából ünnepséget tartanak a népszerű, a szelfisek és fotósok kedvencévé vált egészalakos szobor körül.

Aktuális üzenetét is megfogalmazta köszöntőjében a Szent-Györgyi-szobor mellé álló Prof. Dr. Rovó László rektor – derül ki az SZTE hírportál Koszorúzással emlékeztek a 130 éve született Szent-Györgyi Albertre című, 2023. szeptember 16-i tudósításából.

Szent-Gyorgyi_szoborral_a_paprikakooszoru_20230915_K-JA

Szeged Nobel-díjasa születésének 130. évfordulója alkalmából paprikakoszorúval is köszöntötte az egyetem vezetése a nagy elődöt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Hol és hogyan teltek a tudós pályája fennsíkjának tekinthető szegedi évek? Ezt idézte föl a koszorúzási ünnepség utáni emlékséta. A Dóm téren a Kalmár Márton alkotta, „Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjas tudósa” feliratú mellszobor alatti rézszínű tábla 2002. óta két nyelven hirdeti: „MÉRFÖLDKŐ A KÉMIA TÖRTÉNETÉBEN SZENT-GYÖRGYI ALBERT MUNKÁSSÁGA A BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ ÉS A C-VITAMIN FELFEDEZÉSE TERÉN”. Az American Chemical Society és a Magyar Kémikusok Egyesülete aláírással is hitelesített emléktáblára Hannus István (1950-2022) professzor még 2012-ben, az első általa szervezett Szent-Györgyi Emléksétán hívta föl a közfigyelmet. E különös fémtáblára vésett dokumentum amerikai és magyar tudománytörténészek véleményét összegzi: „Szent-Györgyi Albert (1893-1986), biokémikus, a 20-as években úttörő munkát végzett a biológiai oxidáció mechanizmusának felderítésében. 1930 és 1936 között, a Szegedi Egyetem professzoraként, sikerült bebizonyítania, hogy a korábban izolált hexuronsav a C-vitaminnal azonos, és kilogrammos mennyiségben paprikából kivonható. 1937-ben kapott fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat a ’biológiai égésfolyamatok, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis terén tett felfedezéseiért’. Később munkatársaival együtt, világszínvonalú eredményeket ért el az izomösszehúzódás biokémiai mechanizmusának vizsgálatában. 1948-tól haláláig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott, ahol rákkutatással foglalkozott.”

Cs. Lantos Ágnes

Fotók: Archív, Sahin-Tóth István, Kovács-Jerney Ádám

További információ: az SZTE Szent-Györgyi Albert Emlékoldal hírei közt

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés