Hogyan nyaralt Szent-Györgyi, „a Prof.”? – Földön, vízen, levegőben
A nyár közepe, július 15. alkalmából 5 történettel illusztráljuk, miként töltötte a nyarakat Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemhez kötődő éveiben. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiban is fellelhető újságok híreit böngésztük. Kiderült: a 90 évvel ezelőtti július 12-én is „kánikulai hőség köszöntött a városra”.
ELŐADÓKÖRÚT ÉS/VAGY KONGRESSZUS
Ha nyár, akkor kongresszus. Ez a kutatói lét jellemzője. Szent-Györgyinek szinte minden nyári vakációjához hozzátartozott egy vagy több kongresszus. Mert mások előadásának meghallgatása, a beszélgetés ugyanúgy alkalmas a kapcsolatépítésre, mint a maga szervezte előadókörút. Például 1930 augusztusában, amikor Szent-Györgyi Albert és családja elhagyta Angliát, Szeged felé haladtában lelassított Franciaországban: előadókörútja szüneteiben feleségével és kislányával együtt kiránduláson ismerkedett a környékkel.
Vagy: például 1934. július 12-én is arról számolt be a szegedi Délmagyarország, hogy „Szent-Györgyi professzor a londoni vitamin-kongresszusról” hazatért. „– Közös irányelveket, mérőegységeket állapítottunk meg – folytatta Szent-Györgyi professzor –, és ez most már kötelező lesz az egész tudományos világra. A londoni értekezlet teljes mértékben elfogadta a C-vitaminra vonatkozó vizsgálataim eredményeit” – mondta.
KÁNIKULAI HŐSÉGBEN MEDENCÉS SAKKPARTI
90 éve, Szent-Györgyi Albert első szegedi egyetemi tanéve végén, 1931. július 12-én: „kánikulai hőség köszöntött a városra. Már a kora reggeli órákban érezni lehetett a nagy hőséget, aki csak tehette, menekült a megolvadt aszfaltról, a hőséget sugárzó házak közül az enyhülést adó helyekre. A legnagyobb közönsége természetesen a Tiszának volt, de sok ember kereste fel a vendéglők árnyas kertjeit is. A zöldvendéglők zsúfolásig megteltek, rengeteg sör, málna, limonádé, fagylalt, szódavíz fogyott el ezen a vasárnapon.
A Tisza strandjai, fürdőházai roskadásig megteltek. (…) Közel kétezerötszáz vízijármű szelte a vizet (…).
A legtöbb ember a tisztviselőstrandon volt: 2600. A további sorrend igy alakult: nagystrand 2200, Szőnyi-fürdő 900, Regdon 800, munkásstrand 800, leventék 500, katonák 500, postások, vasutasok 350-350, Turul-csónakház, Takács-fürdő 300-300, Stefánia 300, KEAC-strand 200, bírák, ügyészek 150—150. Ezeken kívül a klubházakban, regattákban is sok ember üdült. A többi nyolcezer ember szétszórtan, a strandok fölötti szabad helyeken fürdőzött. Különösen nagy volt az érdeklődés a Sárga iránt és a tápéi víz iránt, ahol reggeltől estig közel 5000 ember fürdött meg a Tiszában” – adott leltárt a vendégforgalomról a „Vasárnap 20.000 ember menekült a Tisza hullámaiba a kánikulai hőség elől” című tudósítás szerzője.
Szent-Györgyi hol hűsölt a szegedi nyári forróságban? A visszaemlékezők szerint az egyik kedvenc helye a „Szőnyi-fürdő” volt. Ez a – napilapos hirdetés szerint – „a Pick szalámigyár előtt” ringatózó csónakház „berendezésével minden igénynek megfelel és csekély összegért mindenkinek szórakozást nyújt. Rádió, nyugágy, ártézi víz-tuss. Díjtalan villany és telefon használat.” jellemzi.
A test kényeztetését a szellemi tornával egészítette ki „a Prof.”: például egy 1937-re datált fénykép tanúsága szerint nyári vakációja idején a medencében hűsölve is sakk-játszmát vívott. Ilyen elszántság után nem csoda, hogy – a Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban című cikkgyűjtemény szerint – 1938. május 23-i közgyűlésén Szent-Györgyi Albertet választotta elnökének a Szegedi Sakk Kör.
FIX PROGRAM NÉLKÜL
Hogy nyaralt „a Prof.”? „Néhány év előtt – amikor még nem tellett autóra – a természetnek és szabad mozgásnak ez a rajongója motorkerékpáron – hátizsákkal és sátorponyvával – járta be Olaszországot és Schweizot és ott vert sátort, ahol az éjszaka érte” – írta 1937. december 25-i összeállításában Várnay Erzsébet. Folytatta: „Két évvel ezelőtt már az új szerzeményű kis autón kóborolt fix program nélkül a családjával. Felváltották egymást a volánnál a feleségével. Takarékosságból – és talán a függetlenség és a romantika kedvéért is (…) Ha egy patak partja, vagy egy erdei tisztás megtetszett, ott ütöttek tábort.”
„Idén nyáron néhány angol és skandináv tudós családjával együtt egy kis vitorlás hajót béreltek és azzal bolyongták végig a dalmát partokat. Napsütés, víz, levegő, sportlehetőség, vidámság, tánc, komoly eszmecsere lehetőség volt elegendő” – folytatta a történetet a Naplóban Várnay Erzsébet „Szent-Györgyi professzor dalmáciai víkendjéről”. „Azonban véletlenül alkalmam nyílt a ’Nirvana’ nevű kis dalmát yacht megtekintésére: bizony nem mindegyik szegedi polgár elégedett volna meg azzal a kényelemmel két hétig, amelyet az nyújtott...”
PILÓTAKIKÉPZÉS ALGYŐN
A hármashatár-hegyi repülőtáborban lelt a vitorlázó repülő vizsgát tett professzorra az újságíró. A „Szent-Györgyi professzor, a sportrepülő” című, 1940. augusztus 8-i cikk szerint: „Arra a kérdésre, hogyan jutott eszébe, hogy repülni tanuljon, a professzor így felelt: – Semmi különösebb célom nincs vele. Csak nyaralok és sportolok. (…)
– Szép nyaralás ez itt, kint a hegyoldalban. Ha esik az eső, bemegyünk a sátorba, és várjuk, amíg eláll. Ha süt a nap, ha jó szél van, repülünk. Ez a foglalkozásunk most valamennyiünknek. Itt lakunk, itt sportolunk, itt is alszunk. A sátrakban persze nincs világítás, olvasni sem lehet, tehát: teljes a pihenés. Megvan a manapság sokat hangoztatott teljes „kikapcsolódás” is, mert a tudományt lehelő rideg górcsövek bizony nagyban különböznek a fantáziadús hófehér, impregnált vászonnal bevont repülőszárnyaktól.
A tudományos kísérletekre terelte ezután az újságíró a szót, de a szegedi paprika világhírű tudósa mereven elzárkózott.
– Csak semmi tudomány! – mondotta. – Most csak sporttal foglalkozom, semmi egyébbel. Minden erőmmel, minden ambíciómmal azon vagyok, hogy mielőbb jó repülő váljék belőlem. Ősszel aztán újra bevonulok az egyetemre, és folytatom a megkezdett új kísérleteimet. (…)”
Folytatta a pilótakiképzést is „a Prof.”: 1941. augusztus 2-ától Algyőn, az ottani reptéren…
TÚRÁZÓ A HAVASI KUNYHÓBAN
A Biológiai Kutató Intézet kongresszusról, „Tihanyból (…) július végén eltávozott. Azóta egyszerűen nyoma veszett…” – állította „Az ősnomádok életét éli egy havasi kunyhóban Szent-Györgyi Albert” című cikk szerzője.
Az 1943. augusztus 24-i beszámoló szerint: „akkor az a vélemény alakult ki tudományos körökben, hogy Szent-Györgyi Albert valószínűleg Svájcba utazott, ahol a lausanne-i egyetemen díszdoktorrá avatják. Ezek után elképzelhető, milyen nagy volt néhány szegedi turista meglepetése, amikor a Radnai-havasokban járva, egy primitív kis menedékházban, 1650 méter magasságban felfedezték Szent-Györgyi professzort, világhírű Nobel-díjasunkat, amint az ősnomádok életét éli, és hajnali 6 órától napáldozatig turistáskodásnak, a levegő és napfény élvezetének szenteli magát. (…)”
SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona
Fotók, forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Contenta repozitóriumok
Korábban írtuk Szent-Györgyi Albertről:
Sétáljon az SZTE Nobel-díjas rektora nyomában! Járjuk be Szent-Györgyi szegedi helyeit!
Hol a „C-vitamin szülőhelye”? – Próbáld ki a Szent-Györgyis online játékokat!
A 33 évvel ezelőtti ünnepségen is Szent-Györgyi neve ragyogta be a szegedi egyetemi orvosképzést
A szegedi egyetem rekorder rektora a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert
November 11. az Egyetem Napja: ünnep az SZTE három „első rektorával”
A szegedi professzorok és Szent-Györgyi Albert 1956 novemberi segélykiáltása a világ egyetemeihez
Nobel-díjas médiaszemélyiségként népszerűsítette Szent-Györgyi a szegedi egyetemet
Szent-Györgyi Nobel-díjával „világmárkává vált Klebelsberg szegedi egyeteme”
„15 perc zéróig”? – Szent-Györgyi Albert és a vírusok
A cikkeket és könyveket író Szent-Györgyi Albert „utcára vitte a tudományt”
Megmentette a Szent-Györgyi labort Banga Ilona
Versek a havasi esküvőn és Az őrült majom függelékeként
Szent-Györgyi Albert képeskönyve is bővül az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
„Szent-Györgyi Szegeden az egyetemi ifjúságnak is ideálja lett”
Mester és tanítvány: Szent-Györgyi Albert, az iskolateremtő tudós
*
További cikkek, információk: SZTE Szent-Györgyi Albert Emlékoldal
