A három éve elhunyt Lázár Pál emlékkiállítása február 19-én nyílt meg abból az alkalomból, hogy a szegedi művész idén lenne hetvenéves. A tárlaton elsősorban azt 1990-es évektől született festmények mellett több kisplasztika és a művészre kevésbé jellemző portré is látható.
A számos díjjal kitüntetett Lázár Pál sajátos világa könnyed eleganciával mutatkozik meg a Reök-palota falain. Már fiatalkorában felfedezték tehetségét, nyolcéves korában rajzolni taníttatták, matematika-kémia-rajz szakos tanárként végzett a főiskolán, később rajz-művészettörténet-ábrázoló geometria tanári diplomát szerzett a Képzőművészeti Főiskolán. 1963-tól folyamatosan tanított, 1982-től 2000-es nyugdíjazásáig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz és Művészettörténeti Tanszékén; 1965-től számos önálló és csoportos kiállítás résztvevője volt.
Újra és újra nézem a képeket. Szememet megragadja a figurák döbbenetes pontossággal és matematikai arányossággal megrajzolt kontúrja, és mégsem látom szögletesnek, túlzóan precíznek. A színes foltok árnyalnak, hangsúlyoznak, és bár sokszor nem értem szerepüket, elképzelhetetlennek látom nélkülük a képeket, annak ellenére, hogy számomra fakó a színhasználata, az élénkebb színek sokkal inkább megragadnak. Mégsem utasítom el, hogy nem tetszik, talán a színes foltok olykor megdöbbentő találkozásai miatt.
A kiállítás arra is hangsúlyt fektet, hogy megmutassa, a kilencvenes évektől hogyan változott Lázár Pál szemléletmódja, és váltak alkotásai egyre absztraktabbá, formái egyre geometrikusabbá. Ez főként a franciaországi, mirabeli művésztelepen több más művésszel kialakult szellemi légkör hatását tükrözi, így a festő a „konkréttól” eltávolodva mindinkább az absztrakt kifejezésmód felé közelített.
A Lázár Pál-emlékkiállítás május 2-áig tekinthető meg a Reök nyitvatartási idejében, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
Sz. N.
Kultúra ,