A szakmai közvélemény számára a sikert elsősorban az jelenti, hogy a különböző dossziékat hogyan sikerül lezárni – erről beszélnek majd utána Brüsszelben, amihez az is hozzátartozik, hogy sikeresen válaszoltunk-e a hirtelen jött kihívásokra – magyarázta lapunknak Robák Ferenc. A lakosság sem marad ki a jóból: különböző kulturális eseményekkel próbálják mobilizálni a fiatalokat és az időseket egyaránt, hogy ne csak a tárgyalóasztalok mellett érezzék, Magyarország most fontos szerepet játszik.
– Január elsejétől fél évig „nálunk a labda” az unió elnöki székében. Felkészültünk?
– Az EU-elnökség elsősorban azt jelenti, hogy Magyarországnak mint uniós tagállamnak a huszonhetek nevében előre kell vinni a közös ügyeket, kompromisszumokat kell elérnie, és az elnöki székből vezetni a napirendi pontok megtárgyalását. Ezekre a feladatokra készen állunk, és készült is rá az ország. A Lisszaboni Szerződés óta külön specialitása a mi elnökségünknek, hogy ez az első trió-elnökség, a spanyolokkal, belgákkal együtt 18 hónapra tudtunk készülni. Fontos tisztázni: az Európai Unió Tanácsának vagyunk soros elnökei, nem a Bizottságnak, nem a Parlamentnek, jóllehet ezekkel az intézményekkel is szoros kapcsolatot tartunk. Partnernek meg kell nyerni az Európai Parlamentet, amelynek a Lisszaboni Szerződés óta egyre nagyobb szerepe van, az Európai Bizottsággal pedig – amely a közös politikák intézője – szoros együttműködést kell kialakítani, hiszen ez a szerv tudja, mik azok a főbb problémák, amelyeket a Tanácsnak intézésre figyelmébe kell ajánlania, és az elnöknek is tudnia kell, hogy az ő prioritásának megfelelően mik azok a témák, amelyeket a Bizottságnak ki kell adni.
|
Robák Ferenc szerint az EU-elnök Magyarországnak a huszonhetek nevében előre kell vinnie a közös ügyeket. Fotó: Segesvári Csaba |
– Lehet tudni, milyen főbb témákat kell napirenden tartanunk?
– Megörököljük a gazdasági helyzetet, amely még egy darabig biztosan téma lesz: a világgazdasági válság és annak hatása Európára. Még az eurózónában is – amely az EU gazdaságilag kemény magja, a legharmonizáltabb gazdaságok társasága – megrengett a rendszer. A magyarok nagyon innovatívak, így reméljük, hozzá is tudnak tenni a témához. Napirenden van a horvát csatlakozás ügye, amelynek előrehaladása Magyarországnak is érdeke. Ha jól kezeljük a dossziékat, akkor van remény arra, hogy az elnökségünk végéig befejeződjenek a tárgyalások. Kedves téma nekünk még például a Duna-stratégia, amit igazi tartalommal talán a mi elnökségünk fog megtölteni. Itt nem a Duna-folyó, hanem a Duna-makrorégió stratégiájáról van szó, amibe a Tisza-partiak is beletartoznak. Ez egy komplex fejlesztési stratégia, melynek része a vízgazdálkodás mellett az oktatás és a gazdaság is. Fontos téma lehet a romaintegráció és a kulturális sokszínűség, amióta Franciaországban is napirendre került ez a kérdés, többen érzik létjogosultságát.
– Hogy haladunk az előkészületekkel?
– Tartalmilag az előző kormánytól viszonylag jó örökséget kaptunk. Az elnökség operatív előkészítésében kicsit más a helyzet, az utolsó hónapokban a fizikai előkészítésben nem történt semmi, egyetlen közbeszerzés sem indult el, a költségvetést nem rendezték. Ezért a tevékenységüket nyáron azzal kellett kezdeni, hogy a tisztázatlan dolgokat rendbe tegyük, ez pedig némi késést okozott az előkészületben. A kormány a legszebb, de a legnehezebb utat választotta: azt az iránymutatást kaptuk, hogy az elnökséget szerényen, de Magyarországhoz méltó módon kell megrendezni. A költségtakarékos megoldásokhoz az is hozzátartozik, hogy állami helyszíneket veszünk igénybe, illetve segítünk helyzetbe hozni – így már bérleti díjat nem kell fizetnünk.
– Hogyan néz ki az elnökséggel járó költségek finanszírozása?
– EU-s forrásra főként Brüszszelben számíthatunk, ahol a tanácskozások zöme folyik. A magyarországi eseményeket pedig nagyrészt a magyar költségvetés fedezi.
– Milyen most hazánk megítélése az Európai Unióban? Mennyiben rontja például a rólunk kialakult képet a vörösiszap-katasztrófa?
– Úgy vélem, hogy Magyarország reputációja nem rossz Európában. Eleve nincsenek kormányválságok, az elmúlt évek hektikus képei ellenére is a választásokat időben megtartottuk. Európában megnyugvással veszik tudomásul, ha egy stabil, nagy többséggel rendelkező kormány viheti végig az elnökséget. A vörösiszapot kétségkívül nehéz az imázs tekintetében kezelni, mert iparilag elmaradott „rozsdaövezeteket” juttat a világ eszébe, ahol katasztrófák történnek – nem mintha ilyenek Nyugat-Európában nem lennének. Ha azonban szakszerűen, gyors intézkedésekkel kezeljük, akkor az az imázs javításához járul hozzá.
– A hétköznapi ember mit fog érzékelni az EU-elnökségből?
– Január 7-én az Európai Bizottság az elnökével, José Manuel Barrosóval az élen Magyarországra látogat, és találkozik a magyar kormánnyal. Ez egy rítus: dossziénként átveszik a legfőbb témákat. Ez az esemény a médiumokban is kellő helyet fog kapni. Ezenfelül lesz 250 magyarországi esemény, ebből 17 miniszteri informális ülés, 20-25 miniszteri szintű konferencia, és bő 200 különböző szintű szakértői, államtitkári szintű tanácskozás. Persze rendezünk olyan programokat is, amelyek a széles hazai és európai közvéleménynek szólnak. A Balassi Intézet és más magyar intézmények segítségével külföldi programokat szervezünk, amelyekkel Magyarország soros elnökségét tudatosítjuk.
Arany Mihály