2024. május 29., szerda English version
Archívum  --  2008  --  6. szám - 2008. április 7.  --  Egyetemi élet
A C-vitamin és az állampolgárság
Szent-Györgyi Albert, Szeged és a C-vitamin volt a témája az Eötvös-esték legutóbbi rendezvényének. Hannus István egyetemi tanár (SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) március 20-án adott elő a szegedi Eötvös-kollégiumban. Az esemény családias hangulatban, minden kötöttséget mellőzve – a hallgatóságból bárki bármikor kérdezhetett, hozzáfűzhetett – mellőzve zajlott.
A közel másfél órás előadás fókuszában Szent-Györgyi állt, ám nemcsak róla és munkásságáról volt szó, hanem Alfred Nobelról, a Nobel-díjról és a többi magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasról is. Ez az est nem jöhetett volna létre, ha nincs Alfred Nobel – kezdte bevezetőjét Hannus István. Majd érdekes, elbűvölő, néha pedig furcsa történetek elbeszélése következett. Számos mendemonda kering arról – mesélte –, hogy Nobel azért nem díjazta a matematikusokat, mert felesége egy matematikussal csalta meg. Ez hamis, az igazság az, hogy agglegény volt, és több mint száz évvel ezelőtt a matematika még nem számított olyan rangos, fontos tudománynak. Megtudhattuk, hogy az első díjat 1901-ben adták át. Stockholmot, a díjátadás helyszínét, valamint a gálát San Remó-i virágokkal díszítik, ugyanis itt hunyt el a dinamit feltalálója, a díj atyja. Érdekesség, hogy a béke Nobel-díjat – melyet a norvég parlament ítél oda – 1901 óta Oslóban vehetik át a kitüntetettek.
Következett a magyar, illetve a magyar vonatkozású Nobel-díjasok munkásságának ismertetése. Nemzetközi statisztikák három magyart tartanak számon, Hevesy Györgyöt, Kertész Imrét és Szent-Györgyi Albertet. Van még hat magyar születésű, továbbá hét magyar vonatkozású díjazott, így jön ki a tizenhat – fejtegette Hannus.
A C-vitamin „felfedezőjéről” munkásságának értékelése mellett érdekességeket is elárult Hannus István. Megtudhattuk: Szent-Györgyi büszke volt rá, hogy Hitler követelte a kiadatását, miután 1943-ban az angolokkal tárgyalt a kormány megbízásából. S később a Szovjet-Magyar Baráti Társaság társelnöke lett, ami miatt amerikai letelepedését követően csak hét évvel később kapta meg az állampolgárságot.
D. T. I.
Bezár