Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A katyni tö­meg­mé­szár­lás­ról, a 20. szá­zad egyik leg­bru­tá­li­sabb po­li­ti­kai gyil­kos­ságso­ro­za­tá­ról nyílt – a Ter­ror Há­za Mú­ze­um köz­re­mű­kö­dé­sé­vel – ki­ál­lí­tás a Fe­ke­te Ház­ban április 3-án.



Katyn má­ig gyó­gyít­ha­tat­lan seb a len­gyel nem­zet számára” – fo­gal­ma­zott Joan­na Stempin­s­ka nagy­kö­vet a 2009-es Csong­rád Me­gyei Len­gyel Év ke­re­té­ben ren­de­zett május 18-ig látogatható tár­lat meg­nyi­tó­ján.

A sze­ge­di Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um tör­té­ne­ti ki­ál­lí­tó­he­lyé­nek föld­szin­ti ter­me­i­ben ki­füg­gesz­tett több tu­cat­nyi ma­gyar és an­gol nyel­vű tab­ló se­gít­sé­gé­vel meg­ért­he­tő a len­gyel tra­gé­dia, amely szá­zez­rek szá­má­ra má­ig ha­tó fáj­dal­mat je­lent. A tár­lat ren­de­zői szá­mos fo­tó és ko­ra­be­li do­ku­men­tum se­gít­sé­gé­vel igye­kez­nek be­mu­tat­ni a gyil­kos­sá­gok előz­mé­nye­it, ma­gát a mé­szár­lást s a tör­tén­tek vissz­hang­ját a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú előt­ti Len­gyel­or­szág tör­té­nel­mé­től egé­szen a rend­szer­vál­to­zást kö­ve­tő idő­sza­kig.

1940-ben a Szov­jet­unió bel­ügyi nép­biz­to­sa, Beri­ja el­ké­szí­tet­te Sztá­lin­nak szánt in­dít­vá­nyát, mely 14 700 len­gyel ka­to­na­tiszt és to­váb­bi 11 000 ál­lam­pol­gár le­gyil­ko­lá­sá­ról szólt. Már­ci­us 5-én mind­ket­ten szig­nál­ták a do­ku­men­tu­mot. A len­gyel ál­lam­pol­gár­ok le­gyil­ko­lá­sa 1940. áp­ri­lis 3-án kez­dő­dött, és a bör­tö­nök­ben egé­szen őszig foly­ta­tó­dott. Gya­log, mar­ha­va­gon­ok­ban vagy te­her­au­tó­kon vit­ték el az ál­do­za­to­kat a gyil­kos­sá­gok szín­he­lye­i­re, ahol a fi­a­ta­labb, erő­sebb tisz­tek­nek a fe­jük­re húz­ták ka­to­nai ka­bát­ju­kat, ke­zü­ket pe­dig szov­jet gyárt­má­nyú, egyen­lő hos­­szú­sá­gú­ra da­ra­bolt kö­te­lek­kel kö­töt­ték hát­ra. A ki­vég­zé­sek „ha­lál­lis­ták” alap­ján tör­tén­tek, a fog­lyo­kat egyen­ként vé­gez­ték ki, ma­rok­lő­fegy­ver­rel tar­kón lőt­ték őket. A katyni gyil­kos­sá­gok­nak mint­egy 22 ezer len­gyel ál­lam­pol­gár esett ál­do­za­tá­ul, a sok ezer ka­to­na­tisz­ten kí­vül az oro­szok meg­öl­tek 760 or­vost, 1040 ta­nárt és több mint 100 jo­gászt is.

Kü­lön tab­lók mu­tat­ják be a vé­reng­zé­sek ma­gyar vo­nat­ko­zá­sa­it. Korompay Emá­nu­el tar­ta­lé­kos szá­za­dos, a Var­sói Egye­tem ma­gyar lek­to­ra is ott vesz­tet­te éle­tét. ő szer­kesz­tet­te az el­ső len­gyel-ma­gyar szó­tárt. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ki­tö­ré­se­kor Korompayt tar­ta­lé­kos len­gyel szá­za­dos­ként moz­gó­sí­tot­ták és a ke­le­ti ha­tár­vi­dé­ken esett szov­jet fog­ság­ba, s vé­gül Har­kov­ban lőt­ték tö­meg­sír­ba. A szin­tén ma­gyar Or­sós Fe­renc pa­to­ló­gus részt vett a tö­meg­sír­ok vizs­gá­la­tá­ban. A katyni jegy­ző­könyv alá­írá­sá­ért há­bo­rús bű­nös­sé nyil­vá­ní­tot­ták, és ha­lál­ra ítél­ték, de vé­gül nem vé­gez­ték ki.