Milyen dokumentumokat nem kell benyújtani a felvételi eljárásban?

2021. május 13.

Az általános szabály, hogy minden eredményünket, amiből pontot szeretnénk számíttatni, a megfelelő dokumentummal (bizonyítvány, oklevél stb.) igazolnunk kell. Ám ez alól van néhány kivétel.

Vannak olyan dokumentumok, amelyeket nem kell feltölteni az E-felvételiben – az ezekben szereplő szükséges eredményeket az Oktatási Hivatal elektronikusan átveszi a központi nyilvántartásból.

A közhiteles nyilvántartásokból átvett adatokat, információkat az e-ügyintézés keretében folyamatosan nyomon követhetik a jelentkezők: az E-felvételi „Közhiteles nyilvántartásokból származó információk” menüpontjában. Amennyiben a felvételizők eltérést vagy hiányt tapasztalnak, a javítást, kiegészítést a megfelelő dokumentum feltöltésével kérhetik.

Nem feltöltendő dokumentum	Hogyan kap érte pontot a jelentkező	Megjegyzés
2006. január 1. után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítvány/tanúsítvány	az érettségi vizsgaeredményeket az OH elektronikusan átveszi a köznevelés információs rendszeréből	-
2003. január 1. után kiállított államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt	a hitelesség ellenőrzése a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából történik	a bizonyítvány adatait (nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma) kötelező megadni az E-felvételiben
2006. február 1. után szerzett magyar felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet	az adatokat az OH elektronikusan átveszi a felsőoktatás információs rendszeréből	kivétel, azaz fel kell tölteni: a tanítói oklevelet, ha idegennyelvi műveltségi területen végzett a jelentkező, ahol a képzést és a záróvizsgát idegen nyelven végezte a jelentkező
a magyar felsőoktatási szakképzésről és a 2006. február 1. után kibocsátott szakirányú továbbképzésről szóló oklevelet	az adatokat az OH elektronikusan átveszi a felsőoktatás információs rendszeréből	-

Hallgatóink mondták

Nagy Gergő - BTK, szlavisztika-orosz, angol

Mindig is érdekeltek a külföldi Kultúrák, szerettem nyelveket tanulni. Azért választottam a BTK szlavisztika-orosz szakirányát, mert a Szegedi Tudományegyetem híres külföldi pályázati lehetőségeiről (például Erasmus-program), ahol kamatoztathatom az itt megszerzett tudást. Tehát a gyakorlatomat akár külföldön is eltölthetem. Ráadásul az orosz mellé második évtől lehetőségem nyílt felvenni az angol minort, amit szintén hasznosnak tartok a későbbi elhelyezkedésem szempontjából. A szegedi nyelv szak középpontjában a gyakorlat-orientáltság áll, ami igen fontos, ha valaki anyanyelvi szinten szeretne egy nyelvet elsajátítani.

Krizsán Daniella – BTK, szabad bölcsészet

A felvételi előtt a kommunikáció, a média és a nyelvtudományok érdekeltek. Végül szabad bölcsészet szakra jelentkeztem, mert így szakiránynak a kommunikáció- és médiatudományt vettem fel, minor képzésnek pedig a nyelvtechnológiát. A szakon családias a környezet, a tanárok szinte olyanok, mintha segítőkész szülőként lennének mellettünk. Mesterképzésre is szeretnék jelentkezni, kommunikáció- és médiatudomány szakra, ahol majd a humánkommunikáció kutatásra szeretnék specializálódni. Célom, hogy kifejlesszek egy olyan módszert, amivel az emberek gyorsabban tanulnának meg idegen nyelveket.

További hallgatói vélemények >>>