2024. március 28., csütörtök English version

Szóljunk hozzá!
Szóljunk hozzá! Szegeden épülhet föl a világ legnagyobb lézere
EliAz ELI elnevezésű lézeres kutatóközpont megépítésére alakult EU-Irányító Testület csütörtöki ülésén pozitív döntést hozott a közös magyar-cseh-román pályázatról – jelentették be.
Bajnai Gordon miniszterelnök, Dr. Botka László, Szeged polgármestere és Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora közös sajtótájékoztatón tudatta, hogy az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer az EU-Irányító Testület csütörtöki egyhangú döntése alapján Magyarországon, Csehországban és Romániában épülhet föl.
A mintegy 500 millió eurós tudományos beruházás keretében Szeged és a projekt partnerhelyszínei (Prága, Bukarest) adhatnak otthont az első olyan nagy, közös kutatóintézetnek, mely az Európai Unió új tagállamaiban létesül. A projekt összköltségének 40 százaléka, 200 millió euró jut a szegedi fejlesztésekre, ezt a kormány az unió strukturális alapjának forrásaiból, illetve részben az innovációs alapban erre a célra tartalékolt összegből fedezi.
Az ELI – melynek létesítésére és működtetésének első 25 évére a kormány múlt héten vállalt garanciát – 2011 és 2015 között épül majd föl Öthalomban, a korábbi szovjet laktanya területén, az SZTE 10 hektáros ingatlanján.
„Az egyetem és Szeged városa akkor volt utoljára ilyen híres, mikor Szent-Györgyi Albertnek ítélték oda a Nobel-díjat. A Szegedi Tudományegyetem készen áll a projekt befogadására, a szegedi professzorok tudásuk legjavát adják majd a következő időszakban, hiszen a verejtékes munka csak most kezdődik. A központ külföldi kutatók sokaságát vonzza majd Szegedre, az SZTE-re, az ő gyermekeik itt végzik majd tanulmányaikat, s tovább növelik a város és az egyetem hírét. Így generálhat az ELI újabb nemzetközi nagyberuházásokat. Büszke vagyok rá, hogy olyan időszakban lehetek rektor, mikor ekkora kitüntetés éri a Szegedi Tudományegyetemet. Ez a siker annak a kitartó, szívós munkának az eredménye, mellyel felépítettük az SZTE kutatás-fejlesztési aktivitását. Néhány éve azt mondtam, a Szegedi Tudományegyetem megérett arra, hogy újabb Nobel-díjas tudósa legyen. Ez a mostani tudományos elismerés ugyanilyen mérföldkő az universitas életében, s biztos vagyok benne, hogy a szuperlézer meghozza a Nobel-díjat Szegednek és az egyetemnek” – fejtette ki Prof. Dr. Szabó Gábor.
Bajnai Gordon miniszterelnök azt mondta: a kormány, Szeged városa és a Szegedi Tudományegyetem egy év óta tartó kemény, közös munkája hozta meg eredményét. Az ELI megépülése Európa, sőt a világ lézerkutatásának központjává teszi Szegedet – tette hozzá. Egyúttal bejelentette: a kormány, a város és az egyetem képviselőiből hamarosan megalakul az az irányítótestület, mely a projekt megvalósításért lesz felelős.
Dr. Botka László történelmi napnak nevezte 2009. október 1-jét. A polgármester szerint Szeged győzött, de egész Magyarország nyert. A lézerközpont megépítése 2011 és 2015 között az egyik legnagyobb városfejlesztési projekt lesz a csongrádi megyeszékhelyen. Az ELI 300 kutatónak ad majd munkát, s legalább 600 fő kiszolgáló személyzetet igényel – fejtette ki. Dr. Botka László úgy vélekedett: a Szeged számára kedvező döntés egyik fő oka Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének professzora, a projekt tudományos vezetője és a szegedi lézerfizikusok világraszóló tudományos teljesítménye, a másik pedig az összefogás – a helyi szereplők (az önkormányzat és az egyetem) együttműködése, illetve Magyarország, Csehország és Románia kooperációja.

Kommentek

Vélemények

Új komment

Írja be a képen látható karaktereket:

Vendég
2013.03.18. 18:10
Bibf3 Istve1n1911. augusztus 7-e9n szfcletett. Apja etnolf3gus, kf6nyvte1rigazgatf3 volt a sgdeezi egyetemen. 1929-től a sgdeezi egyetem jogi kare1n, majd 1933-34-ben Be9csben, 1934-35-ben Genfben tanult e1llami f6sztf6ndedjjal. A kire1lyi edte9lőte1ble1n, majd a kire1lyi tf6rve9nysze9ken joggyakornokoskodott, 1938 jfaniu-se1ban bedrf3se1gi jegyző lett. 1938 novembere9től az Igazse1gfcgyminiszte9riumban dolgozott. 1937 ok-tf3bere9ben re9szt vett a Me1rciusi Front programnyilatkozate1nak szf6vegeze9se9ben. 1944 nyare1n fogal-mazta meg "Be9keaje1nlat"-tervezete9t. A ne9met megsze1lle1s alatt miniszte9riumi e1lle1se1t felhaszne1lva menleveleket e1lledtott ki zsidf3 sze1rmaze1sfa polge1roknak, ezzel sok emberte1rsa e9lete9t mentve meg. 1944. oktf3ber 16-e1n a nyilasok letartf3ztatte1k. Ne9he1ny nap mfalva kiszabadult, ezute1n illegalite1sba vonult. 1945 februe1rje1tf3l Erdei Ferenc felke9re9se9re hivatalt ve1llalt az Ideiglenes Nemzeti Korme1ny Belfcgyminiszte9riume1ban. 1945 me1rciusa e9s 1946 jfaliusa kf6zf6tt a Belfcgyminiszte9rium kf6zigazgate1-si oszte1lye1t vezette, Erdei Ferenccel egyfctt a megyerendszer reformje1n dolgozott. 1945. jfalius e9s 1946. oktf3ber kf6zf6tt a Jogi Reformbizottse1g Nemzeti Parasztpe1rt e1ltal delege1lt ke9pviselője volt. Re9szt vett a ve1lasztf3jogi tf6rve9ny (1945. e9vi VIII. tc.) e9s a november 4-i ve1laszte1s előke9szedte9se9ben. A ve1laszte1sok ute1ni feszfclt belpolitikai helyzetet elemezve tette kf6zze9 a Valf3se1g 1945. oktf3beri sze1me1ban A magyar demokre1cia ve1lse1ga cedmű, nagy vite1t kive1ltf3 cikke9t. A hivatalos e1lle1sponttal szemben ellenezte a magyarorsze1gi ne9metek kitelepedte9se9t. 1946. jfaliustf3l 1950-ig a sgdeezi egye-tem tane1ra volt. 1946 jfaliuse1ban a Magyar Tudome1nyos Akade9mia tagja lett. 1946-1949 kf6zf6tt a Kelet-Eurf3pai Tudome1nyos Inte9zet tane1ra, majd elnf6ke. 1950-től kf6nyvte1roske9nt dolgozott az Egyetemi Kf6nyvte1rban. A forradalom alatt 1956. oktf3ber 30-e9n re9szt vett a Nemzeti Parasztpe1rt (november 1-je9től Petőfi Pe1rt) fajje1szerveze9se9ben. November 2-e1n a pe1rt Farkas Ferenccel egyfctt miniszternek jelf6lte az fajje1alakulf3 Nagy Imre-korme1nyba, edgy november 3-e1n e1llamminiszterre9 nevezte9k ki. November 4-e9n Tildy Zolte1nnal egyfctt te1rgyalt az Orsze1ggyűle9s e9pfclete9t megsze1llf3 szovjet csapatokkal, s me9g aznap kie1ltve1nyt fogalmazott meg, mint a tf6rve9nyes korme1ny egyetlen ke9pviselője. Az e9pfcletet csak november 6-e1n hagyta el, tisztse9ge alf3l Dobi Istve1n, az Elnf6ki Tane1cs elnf6ke mentette fel november 12-e9n, a Nagy Imre-korme1ny meneszte9se9vel. A Nagy-budapesti Kf6zponti Munke1stane1cs az ő tervezete9t fogadta el te1rgyale1si alapnak. Bibf3 december eleje9n K. P. S. Menon indiai nagykf6vettel te1rgyalt, e9s e1tadta neki a Nyilatkozat Magyarorsze1g e1llami, te1rsadalmi e9s gazdase1gi rendje9nek alapelveiről e9s a politikai kibontakoze1s fatje1rf3l cedmet viselő, Farkas Ferenc-cel, Varga Istve1nnal, Fe9ja Ge9ze1val e9s Tame1si c1ronnal kf6zf6sen megfogalmazott nyilatkozate1t. 1957. februe1r e9s e1prilis kf6zf6tt fogalmazta meg Magyarorsze1g e9s a vile1ghelyzet cedmű tanulme1nye1t, melyet sikerfclt Londonba juttatnia, ahol meg is jelent. 1957. me1jus 23-e1n letartf3ztatte1k e9s 1958 augusztuse1ban e9letfogytiglani bf6rtf6nre edte9lte9k. 1960. e1prilis 20. e9s november 24. kf6zf6tt Me1rianosztre1n tartotte1k elkfclf6nedte9sben a ve1ci e9hse9gsztre1jkban valf3 re9szve9tele miatt. Az 1963. e9vi amnesztie1val szabadult. Nyugdedjaze1se1ig a Kf6zponti Statisztikai Hivatal kf6nyvte1re1ban dolgozott. Nyugdedjas e9vei alatt munke1it rendezte, fordedte1sokat ve1llalt, kisebb műveket publike1lt. 1976-ban Londonban jelentette meg a magyar hatf3se1gok megkerfcle9se9vel A nemzetkf6zi e1llamkf6zf6sse9g be9nult-se1ga e9s annak orvosse1gai cedmű műve9t angol nyelven. 1979. me1jus 10-e9n halt meg Budapesten. Az d3budai temetőben rendezett temete9se9n Kenedi Je1nos e9s Illye9s Gyula mondott gye1szbesze9det; ez volt az ellenze9k első nyedlt felle9pe9se.
Vendég
2009.11.11. 09:06
Szerintem ezzel tényelg fel lehet ismét kerülni arra a bizonyos európai tudományos térképre: gratula a fizikusoknak
Bezár