A törvény az Országgyűlés által elfogadott és törvénynek nyilvánított olyan jogszabály, amely mindenkire nézve kötelező rendelkezéseket tartalmaz.

A törvény a jogszabályi hierarchia csúcsán helyezkedik el, hiszen csak az Alaptörvénnyel nem lehetnek ellentétesek a rendelkezései, míg minden más jogszabály a törvénnyel nem lehet ellentétes. A kibocsátására kizárólagosan jogosult szerv az Országgyűlés, amelynek törvényhozási jogköre át nem ruházható. Törvényt bármely tárgykörben és tartalommal ki lehet bocsájtani, azonban, ha egy adott viszonyt törvény szabályoz, akkor az ehhez kapcsolódó alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat is ilyen formában kell megalkotni, a rendeleti jelleg nem elfogadható.

Az Alaptörvény rendelkezik azokról a tárgykörökről, amelyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ezeket sarkalatos törvénynek nevezzük. Jelenleg 32 ilyen tárgykör van nevesítve, pl.: az alkotmányos alapjogokat, az államszervezet alapvető intézményeit, illetve az egyházakat is csak sarkalatos törvényben lehet szabályozni. A legtöbb esetben azonban egyszerű többséggel, azaz a jelen lévő képviselők többségének szavazatával is el lehet fogadni a törvényjavaslatokat (GYERGYÁK, 2017).

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok választják, így a törvényalkotás folyamatának nyilvánossága érthető elvárás az állampolgárok részéről. A minisztériumok az általuk kidolgozott, de az Országgyűlés részére még be nem nyújtott törvénytervezeteket kötelesek a honlapjukon nyilvánosságra hozni. Az Országgyűlés a honlapján a benyújtást követően közzé kell tegye a törvényjavaslatokat, a módosító javaslatokat és minden egyéb olyan dokumentumot, amely a javaslatokhoz szervesen kapcsolódik. A plenáris ülések honlapra feltöltött jegyzőkönyvei és televíziós közvetítése garantálja, hogy a törvényalkotási folyamatot az állampolgárok figyelemmel kísérhessék, valamint az általuk választott képviselő részvételét, felszólalásait is nyomon követhessék. Az országgyűlési törvényhozói munkafolyamatot részletesen a 2010. évi jogalkotásról szóló CXXX. törvény, valamint a házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat szabályozza. Az Alaptörvény alapján törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet (TAKÁCS, 2015).

A törvény elfogadását követően (Szabó, 2014) az Országgyűlésnek lehetősége van arra, hogy a törvényt megküldje az Alkotmánybíróságnak, amely megvizsgálja, hogy az Alaptörvénnyel összhangban van-e. Az Alkotmánybíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz és amennyiben alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalja.

Ha az Alkotmánybíróság úgy határoz, hogy az újonnan elfogadott törvény nem ellenkezik az Alaptörvénnyel, akkor az Országgyűlés elnöke aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek. Az Országgyűlésnek módjában áll az alkotmánybírósági vizsgálat mellőzése is, ez esetben az elfogadást követően az Országgyűlés elnöke által aláírt törvényt elküldik a köztársasági elnöknek aláírásra és kihirdetésre, de ez esetben a köztársasági elnöknek lesz lehetősége arra, hogy a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának alkotmánybírósági vizsgálatát kérje. Ha a lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul alá kell írja és el kell rendelje a kihirdetését.

Ha a köztársasági elnök nem vonja kétségbe az új törvény Alaptörvénynek való megfelelését, azonban annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, az aláírás előtt egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek észrevételeinek megnevezésével. Ezt követően az Országgyűlés a törvényt újra kell tárgyalja, és ez esetben is el kell fogadnia, akár változtat rajta, akár nem. Az újra elfogadott törvény esetében is van lehetőség alkotmánybírósági vizsgálatra, azonban kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ez esetben az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. Amennyiben a törvény megfelel az Alaptörvénynek, akkor a köztársasági elnök a megküldött törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. A törvényalkotás általános rendjétől való eltérés lehetősége bizonyos tárgykörű törvényjavaslatok esetében adott, ilyen a költségvetési törvény, valamint a kivételes eljárásban történő törvényalkotás is.

A törvényekkel azonos szinten állnak a jogszabályi hierarchiában a törvényerejű rendeletek és a különleges jogrend idején hozott törvény erejével bíró rendeletek (GYERGYÁK, 2017).

A törvényerejű rendeleteket az államszocializmusban, az Országgyűlés jogkörét elvonva a Népköztársaság Elnöki Tanácsa bocsátotta ki. Jelenleg ilyen jogszabály megalkotására nincs lehetőség, a korábban létrejöttek jelentős hányadát a 2007. évi egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló LXXXII. törvény hatályon kívül helyzete. A hatályukban megtartott törvényerejű rendeletek leginkább nemzetközi szerződések kihirdetéséről szólnak.

A különleges jogrend idején hozott törvény erejével bíró rendeletek olyan rendkívüli jogforrások, amelyek csak az Alaptörvényben nevesített különleges jogrendként megnevezett szituációk esetén biztosítják a rendeleti kormányzás lehetőségét. Az Alaptörvény jelenleg 6 ilyen esetet nevesít, amelyek eltérő jogszabály-alkotási felhatalmazással rendelkeznek. Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács szükségállapot idején a meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be, míg megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet esetén a Kormány bocsáthat ki rendeletet. E rendeletek közös jellemzője, hogy általuk a kibocsátásukra felhatalmazott szervek egyes törvények alkalmazását felfüggeszthetik, törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhatnak.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

2007. évi LXXXII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről

263/B/2003. AB határozat

GYERGYÁK Ferenc-BENDE-SZABÓ Gábor (2017) Közigazgatási szakvizsga, Általános közigazgatási ismeretek, II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. ISBN 978-615-568-XX-X

TAKÁCS Albert (2015) A törvény fogalma és a jog-összehasonlítás: etűd Joó Gyula törvényfogalmának témáira. Pro publico bono, 3 sz. 206-216. p. ISSN: 2063-9058

SZABÓ Zsolt (2014) A parlamenti jog változásai. http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2014_25_Szabo.pdf, (utolsó megtekintés: 2018. 04. 22.) ISSN 2064-4515