2022. november 30., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Hatály


A jogi norma a hatálybalépésének napjától annak megszűnéséig kötelező, vagyis az adott időben, adott területen és adott személyekre nézve jogviszonyokat keletkeztet, módosíthat vagy szűntethet meg. A hatály a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tartalmára vonatkozik, négy típusát megkülönböztetjük meg, ezek a területi, személyi, tárgyi és időbeli hatály.

 

A jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök hatályáról részletesen a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezik.

 

A területi hatályon azt értjük, hogy az érvényes, hatályos és alkalmazandó norma milyen földrajzi területen váltja ki a benne foglalt rendelkezéseket, jogkövetkezményeket. A jogszabályok Magyarország területére, az önkormányzati rendeletek területi hatálya pedig a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjednek ki. Ha az önkormányzat társulást vagy társult képviselőtestületet alakít ki, akkor a társulás, illetve a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.

 

A jogszabály személyi hatálya az jelenti, hogy az adott norma tényállásában kinek kell szerepelni ahhoz, hogy a rendelkezés jogkövetkezmény kiváltását eredményezze. Magyarország területén a jogszabályok a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre vonatkoznak. Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra a magyar jogszabályok az ország területét elhagyva ugyanolyan joghatással bírnak, azaz az ország elhagyása nem mentesít a jogkövetkezmények alól. Az önkormányzati rendeletek esetében a helyi önkormányzat, társulás, illetve társult képviselő-testület közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

A személyi hatályspeciális formája a szervi hatály, amelynek fogalmát a törvényalkotási gyakorlat nem használja, kizárólag a jogtudományi forrásokban fordul elő. Az értendő alatta, hogy az adott rendelkezés mely állami vagy önkormányzati szervre vonatkozik, mely intézményre nézve biztosít jogot vagy ír elő kötelezettséget.

 

A tárgyi hatályalatt azt értjük, hogy a rendelkezésben szereplő normák, milyen események bekövetkezése esetén fejtik ki az általuk előírt jogkövetkezményeket.

 

A jogszabály időbeli hatálya, ennek módosítása és a hatályon kívül helyezése összetettebb kérdés, mint az előzőekben bemutatott hatálytípusok, tekintve, hogy időbeli hatálynak van kezdete és vége. A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, azonban, ha szükséges, akkor a hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. A hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető, valamint az egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet jelölni. A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba. A jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba. A jogszabályokat a jogkövetkezmények kiváltása szempontjából, időbeli hatályuk kezdő időpontja szerint három csoportba sorolhatjuk:

(1)visszaható hatályú,

(2)a keletkezésük pillanatától hatályos és

(3)jövőbeli hatályú normákra (KISS, 2014).

A visszaható hatály azt jelenti, hogy a jogszabály a keletkezését időben megelőző eseményekhez kapcsol jogkövetkezményeket, azonban a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A jövőbeli hatály esetén a jogszabály már létrejött, érvényes, de még nem hatályos. A létrejötte és a hatályba lépése közötti időt nyugvási időnek nevezzük (GYERGYÁK, 2017).

 

A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti, ha jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó azonos vagy magasabb szintű jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi, ha a jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja, ha a módosító rendelkezés végrehajtottá vált, vagy ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti a jogszabályt.

A hatályvesztés időpontjának meghatározása esetén rögzíteni lehet az adott jogszabályban a hatályvesztés naptári napját, vagy azt valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is lehet kötni. Amennyiben a jogszabály a végrehajtás végett veszti hatályát, akkor a végrehajtást követő napon fogja hatályát veszteni. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatályvesztés időpontja órában is meghatározható. A hatályvesztés napjának meghatározása esetén a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a rendelkezésben megjelölt nap kezdetén veszti hatályát (JAKAB, 2016).

 

A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát. Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

KISS Barnabás (2014) Alkotmányjogi alapismeretek. Szeged, Iurisperitus Bt. ISBN 978-615-5411-12-0

JAKAB András (2016) Jogforrási rendszer. In: TRÓCSÁNYI László-SCHANDA Balázs (szerk.) Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC Kiadó. ISBN: 9789632583099

GYERGYÁK Ferenc-BENDE-SZABÓ Gábor (2017) Közigazgatási szakvizsga, Általános közigazgatási ismeretek, II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. ISBN 978-615-568-XX-X

28/1993. (IV. 30.) AB határozat