2021. december 2., csütörtök
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Alkotmánybíráskodás


A demokratikus jogállamokban az alkotmány különleges védelemre szorul, így az Országgyűlés, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként működő Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének szabályozásáról megalkotta az alkotmánybíróságról szóló törvényt.

 

Az alkotmánybíráskodás fogalma az alkotmány rendelkezéseinek autentikus értelmezését és alkalmazását jelenti, továbbá a jogi normák alkotmányossági vizsgálatát, az alkotmányellenes norma megsemmisítését (érvénytelenítését).

 

Az alkotmánybíráskodás különösen a törvények, továbbá más jogszabályok, egyéb normák és esetleg az egyedi jogalkalmazó határozatok alkotmányosságának bírói elbírálása.

Az alkotmánybíráskodás, mint tevékenység fogalmi elemei közé sorolható az írott alkotmányvédelem és a normativitás érvényesülésének biztosítása. A hatalommegosztás intézményi garanciáját, valamint a jogalkotás kontrollját biztosítja. Emellett alapjogvédelmi funkciót tölt be, továbbá felel az alkotmányosság elérvényre juttatása, az alkotmányos kultúra előmozdításáért.

 

Az alkotmánybíráskodás kulcskérdése az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása, ennek megfelelően került felállításra Magyarországon rendszerváltás után az Alkotmánybíróság. Az alkotmánybíróságok felállítás két modell mentét történt: centralizált (európai modell) és a decentralizált (amerikai modell).

Magyarországon az Alkotmánybíróság a kontinentális, centralizált modellt követi, amelyből adódóan szükségszerűen magában az Alaptörvényben rögzített intézmény, amely 15 tagból (alkotmánybíróból) áll. Tagjait az országgyűlési képviselők 2/3-a választja 12 évre, majd az Országgyűlés a tagok közül elnököt választ. Egy önálló, független alkotmányos intézmény, amelynek elsődleges feladata az alkotmányossági vizsgálat és az alkotmánysértő normáknak a megsemmisítése ex tunc (visszamenőleges) vagy ex nunc (kihirdetést követő napon) vagy pro foturo (jövőre néző) hatállyal.

 

Az Alkotmánybíróság a mindenkire nézve kötelező erga omnes hatályú, és megfellebbezhetetlen döntéseit a törvényben meghatározott esetekben teljes ülésben eljárva hozza meg. További döntéshozó szervek: tanács és egyesbíró.

 

Az alkotmánybíráskodás egy olyan komplex tevékenység, amely az Alkotmánybíróság hatásköréhez igazodik, az Alkotmánybíróság hatáskörei:

1. Előzetes normakontrollalatt a norma kihirdetés előtti alkotmányossági vizsgálatát érjük. Előzetes normakontroll hatáskörében az Alkotmánybíróság egyes normák alkotmányellenességét azoknak a jogrendszerbe való beépítését megelőzően vizsgálja. Az Alaptörvény hatálybalépése óta kibővült a kezdeményezői kör: az államfőn kívül az Országgyűlés is kezdeményezheti az eljárást, ha az elfogadott törvény valamely rendelkezését aggályosnak tartja az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából. Az Országgyűlés a zárószavazat előtt megtett indítványra az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. Emellett a köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett Alaptörvényt és Alaptörvénymódosítást, de abban az esetben, ha az alkotmányossági probléma e rendelkezések megalkotására vonatkozó Alaptörvényben rögzített eljárási szabályok megsértése.

2. Utólagos normakontrollalapján a már kihirdetett jogszabály Alaptörvénybe ütközését vizsgálja az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény hatálybalépését követően fontos változást fogadott el az alkotmányozó azzal, hogy megszüntette az eljárás bárki általi kezdeményezhetőséget (actio popularis). A kezdeményezői kör: Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa. Az Alkotmánybíróság ezen eljárása során a jogszabályok (Alaptörvény T. cikk (2) bekezdés) Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja. Az önkormányzati rendeletek esetén akkor járhat el, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.

Konkrét ügy kapcsán a bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

3. Alkotmányjogi panaszcsakúgy, mint a bírói kezdeményezése konkrét utólagos normakontrollnak tekinthető, ugyanakkor az Alaptörvény hatálybalépésével típusai kibővültek. Az alkotmányjogi panaszoknak 3 típusát konkretizálja az Abtv:

1.„régi” típusú panasz

2.valódi alkotmányjogi panasz

3.közvetlen panasz

A „régi” típusú alkotmányjogi panaszt az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet nyújthatja be, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

A közvetlen alkotmányjogi panasz kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

A valódi alkotmányjogi panasz alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

4. Jogszabály, (közjogi szervezetszabályozó eszköz, jogegységi határozat) nemzetközi szerződésbe ütközésének a vizsgálata, amit minden esetben hivatalból végez az Alkotmánybíróság.

 

Ha az Alkotmánybíróság valamely jogszabálynak, illetőleg bírói döntés alaptörvény-ellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy a bírói döntést teljesen vagy részben megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatát közzé teszi a Magyar Közlönyben, illetőleg abban a hivatalos lapban, amelyben az közjogi szervezetszabályozó eszközt közzé tették. E határozat közzétételének napján veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése.

 

Az Alkotmánybíróság egyéb hatáskörébe tartozik az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata, az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény, a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztása, illetve az Alaptörvény autentikus, erga omnes értelmezése.

 

FORRÁSOK

Alaptörvény 24. cikk, 6.cikk (2) bekezdés

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Alkotmánybírósági határozatok: 42/2005. (XI.14.) ABH, 41/1998. (X.2.) ABH, 31/1990. (XII.18.) ABH,

Velencei Bizottság 614/2011. sz. állásfoglalás CDL-AD(2011)001 CDL-AD(2011)001 – kezdeményezői kör