2022. november 26., szombat
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Jogszabály


A jogszabály az Alaptörvény alapján erre felruházott, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szervek hatáskörébe tartozó normakibocsátás megjelenési formája, amely törvény, vagy rendelet lehet.

 

A történelem során több eltérő jogképződési módot is megkülönböztetünk, ezek a szokásjog, a bírói jog (precedensjog), valamint a törvényhozói jog, vagyis egy állami szerv általi jogalkotás. A kontinentális jogrendszerekben – így Magyarországon is – az állami jogalkotás hatáskörébe tartozik a mindenkire nézve általánosan kötelező magatartási szabály megalkotása, ezzel párhuzamosan ez jelenti az erre feljogosított állami szervek legfontosabb közhatalmi jogosítványát is.

 

Az Alaptörvény tételes felsorolást tartalmaz arra nézve, hogy a jelenlegi magyar jogrendszerben mi számít jogszabálynak. „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”Az Alaptörvényi felsorolás zárt kört alkot, más nem hozhat létre a legkülönfélébb elnevezések alatt sem jogszabályt. A jogszabályok nem lehetnek ellentétesek az Alaptörvénnyel, így – az Alaptörvény – egyértelműen a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el. Az Alaptörvény alatt találjuk a törvényeket, amelyekkel rendelet nem lehet ellentétes. A rendeletek egymáshoz való viszonya a következőképpen alakul: a Kormány egy tagjának rendelete nem lehet ellentétes kormányrendelettel, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével sem; az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete más rendelettel, míg az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes (KISS, 2014).

 

A jogszabályok kialakítása során a jogalkotó törekszik az absztrakt megfogalmazásra annak érdekében, hogy a gyakran előforduló élethelyzetekre, tipikus viszonyokra az állampolgárok számára egyértelmű előírásokat tartalmazzanak. A 2010. évi jogalkotásról szóló CXXX. törvény szabályozza a jogszabályalkotás általános szabályozását. Az azonos vagy hasonló életviszonyok esetén a szabályozás előírásai is azonosak, egyértelműek kell legyenek és kerülni kell a felesleges ismétléseket is. A jogszabályi hierarchiában magasabb fokon szabályozott viszonyok esetén, alacsonyabb rendű jogszabályban már nem kell megismételni pl.: amely élethelyzetet törvény már szabályoz, szükségtelen rendeletet is alkotni azonos tárgykörben. A jogszabályok kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a készülő szabályozás az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek megfeleljen, a jogrendszer egészébe illeszkedjen, a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, valamint a jogalkotás szakmai követelményeinek is megfeleljen. E követelmények biztosítása érdekében, a szakmai tartalmának kialakításáról a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. A szabályozás várható következményeinek felmérése során vizsgálni kell a jogszabálytervezet jelentősnek gondolt társadalmi, gazdasági és költségvetési hatásait, környezeti és egészségi következményeit, szükségességét és az alkalmazásához kapcsolódó személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Az előkészítő vizsgálat következtetéseit a jogszabálytervezethez indoklásként kell csatolni, továbbá az elvégzett hatásvizsgálat eredményéről a meghozatalára jogosult jogalkotó szervet tájékoztatni kell. Amennyiben a jogszabálytervezet kapcsán törvény valamely szervnek vagy szervezetnek véleményezési jogot biztosít, akkor gondoskodni kell ennek lehetőségéről. Az előkészítésért felelős miniszter szükség szerint utólagos hatásvizsgálatot is lefolytathat, amelynek keretében az előzetesen elvárt hatásokat összeveti a ténylegesen tapasztalatokkal és amennyiben szükséges, gondoskodik a jogszabály módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről (GYERGYÁK, 2017).

 

A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni, emellett az állampolgárok részére elektronikus közszolgáltatásként, térítésmentesen hozzáférhető jogszabálygyűjtemény, a Nemzeti Jogszabálytár áll rendelkezésre (www.njt.hu), amelyen keresztül bárki számára elérhetőek a jogszabályok szövegei.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

KISS Barnabás (2014) Alkotmányjogi alapismeretek. Szeged, Iurisperitus Bt. ISBN 978-615-5411-12-0

GYERGYÁK Ferenc-BENDE-SZABÓ Gábor (2017) Közigazgatási szakvizsga, Általános közigazgatási ismeretek, II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. ISBN 978-615-568-XX-X

37/2011 (X. 11.) AB határozat