Egy ország demokratikus működésének előfeltétele az ún. electoral democracy megléte, vagyis az alapvető szabadságjogok biztosítása és a népakarat érvényesülése. A demokratikus berendezkedésű államokban az alkotmányos hatalomgyakorlás integráns része, rendeltetése a az általános választójogon és a ciklikusan ismétlődő, szabad választásokon alapuló képviselő-testületek létrehozása (konstruktív funkció), valamint a politikai hatalom, illetve a kormányzat társadalmi elfogadottságának biztosítása (legitimációs funkció). (Lamm Vanda, 2009)

Az Alaptörvény deklarálja, hogy a közhatalom forrása a nép. A nép hatalmát választott képviselők útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A választások a népszuverenitás gyakorlását jelentik egy demokratikus jogállamban. A választás nem csupán szelekciós, hanem legitimációs funkciót is betölt.

Alkotmányjogi értelemben mindazok az anyagi és eljárási jogszabályoknak az összességét jelenti, amelyek az országgyűlési (illetve a helyi-önkormányzati) képviselők megválasztásának a feltételeit és módját határozzák meg, főbb normáit alkotmányos szinten (alkotmánytörvénnyel, organikus vagy ún. 2/3-os törvénnyel szabályozzák.

A választási rendszereknek három alaptípusát különböztethetjük meg: az arányos, illetve a többségi választási rendszert, valamint a vegyes rendszer.

Az arányos választási rendszerben – amely pártlistákra épül – a mandátumok a szavazatok arányában kerülnek kiosztásra. Az egyéni választókerületeken alapuló többségi választási rendszerben ezzel szemben a szavazatok több mint felét (abszolút többségi rendszer) vagy a szavazatok többségét, a legtöbb szavazatot (relatív többségi rendszer) elért jelölt nyeri el a képviselői helyet.

Az arányos rendszer pozitív jellemzője, hogy az pontosabban tükrözi a választói akaratot, arányosan képezi le a társadalom politikai tagoltságát, a kisebb támogatottságú pártok is eséllyel indulnak a mandátumokért. Ugyanakkor ebből kifolyólag ez a választási rendszer széttöredezettebb parlamentet eredményez, ami viszont ahhoz vezet, hogy nehezebb létrehozni a kormánykoalíciót, amely így kevésbé stabil lehet. A többségi rendszer a nagy pártoknak kedvez, kevesebb párt jut be a parlamentbe, ezek azonban társadalmi támogatottságukhoz képest sokszor felülreprezentáltan. Ilyen körülmények között stabilabb kormánykoalíció, illetve egypárti kormány jöhet létre. A többségi választási rendszerben továbbá erősebb a személyes kapcsolat a képviselő és a szavazók között.

A vegyes választási rendszerek az arányos és a többségi választási rendszer előnyeit igyekeznek egyesíteni, ez érvényesül Magyarországon is.

A képviseleti demokrácia az országgyűlési képviselőkre, helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre terjed ki, így Magyarországon megkülönböztetünk országgyűlési képviselő választást és helyi önkormányzati képviselő választásokat, amit külön sarkalatos törvényben szabályoz a jogalkotó.

Az országgyűlési választás időpontját az Alaptörvény alapján – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. Ezen belül pontos időpontot a köztársasági elnök jogosult meghatározni. A választást legalább 70, legfeljebb 90 nappal a szavazás napja előtt ki kell tűzni vasárnapra, úgy, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve azokat megelőző vagy követő napra.

Az országgyűlési választok lehetnek:

*általános választás,

*időközi választás,

*rendkívüli/előrehozott választás.

Az országgyűlési képviselők száma 199, közülük 106 képviselőt egyéni választókerületekből, 93-at pedig országos listán választanak.

Az egyéni választókerületekben választanak egy-egy képviselőt.

A szavazókörök számát, sorrendjét és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője – a jegyző – állapítja meg.

A passzív választójoggal rendelkezők egyéni jelöltként párt jelültként vagy független jelöltként indulhatnak a választásokon. Egy személy csak egy választókerületben fogadhat el jelölést. Az egyéni jelöltséghez két feltétel fennállása szükséges: legalább 500, az adott választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása és nyilatkozat arról, hogy nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatása, illetőleg megválasztása esetén arról lemond. Az ajánlás nem vonható vissza, azokat ajánlóíven lehet gyűjteni.

Az országos lista állítása lehetséges pártlistaként vagy nemzetiségi listaként. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. Pártlistát az a párt állíthat, amelyik – legalább 9 megyében és a fővárosban – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Egy személy csak egy pártlistán fogadhat el jelölést. Nemzetiségi listát nemzetiségi önkormányzat állíthat, ehhez a névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár legalább 1%-nak ajánlása szükséges.

A szavazás reggel 6 órától este 9 óráig tart az országgyűlés képviselők választás napján, a szavazóhelyiség nem zárható be a szavazás időtartama alatt.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha szavazategyenlőség alakul ki, egyik jelölt sem kap mandátumot, hanem mindegyik töredékszavazatnak minősül (a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazatok), és felkerül az adott párt országos listájára, abban a választókerületben pedig időközi választást kell tartani.

Nem szerezhet mandátumot országos listán az a párt, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5%-át nem érte el, az nemzetiségi lista, amely a kedvezményes nemzeti mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot – kedvezményes kvótát – nem érte el.

A helyi közügyek gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok és polgármesterek működnek, amelyek a helyi választók közössége választ meg.

Az önkormányzati választások vonatkozásában a választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. A választópolgár lakóhelyén vagy – ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített – bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár bármely választókerületben választható.

A helyi önkormányzati választások egyfordulós vegyes rendserben zajlanak. Nincs érvényességi küszöb, vagyis a választópolgárok bármilyen arányú részvétele esetén a szavazás érvényes. Az országgyűlési választásoktól eltérően az önkormányzati választásokon jelölteket nem „csak” pártok, hanem ún. jelölő szervezetek állíthatnak. Jelölő szervezet pártok mellett civilszervezet és bírósági nyilvántartásban jogerősen szereplő egyesület is lehet. Az önkormányzati megbízás öt évre szól.

Az önkormányzati választások rendszere:

a)a polgármestereket és főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják relatív többségi rendszerben;

b)a 10000 vagy ennél kevesebb lakosú településen ún. egyéni listás rendszerben választ;

c)10000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak;

d)a megyei közgyűlések tagjait listás, arányos rendszerben választják;

e)a fővárosi közgyűlés megválasztására 2014. óta új, sajátos modell került kialakításra. (Kiss Barnabás, 2016.)

FORRÁSOK

Alaptörvény B. cikk (3) és (4) bekezdés

Alaptörvény XXIII. Cikk

Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdés, 9.cikk, 35. cikk

2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény

2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény

2013.évi XXXVI. törvény a választási eljárásról

3/1991. (II.7) ABH bekerülési küszöb

3141/2014. (V.9) ABH töredékszavazatok

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország önkormányzatairól

Kiss Barnabás (2016) Alkotmányjogi alapismeretek Szeged, Iurisperitus Kiadó, ISBN 978 615 5411 43 4

Lamm Vanda (2009) Jogi Lexikon Budapest, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., ISBN 978 963 295 039 6

Trócsányi-Schanda (2016) Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., ISBN 978 963 258 282 5