Az állampolgárság általános értelemben a közjog egyik alapintézménye, amelynek tartalmát a státusjogok, az állam és egyén alkotmányban rögzített kapcsolatai határozzák meg. Így az állampolgárság egy közjogi kötelék a természetes személy és az állam között, melynek tartalmát jogok és kötelezettségek alkotják.

Az állampolgárság vonatkozásában kialakult nemzetközi gyakorlat szerint minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai. Az állampolgárság olyan jogintézmény, amely a polgárnak az államhoz, a hazához tartozását testesíti meg, így egyszerre státus és jogviszony. Általános értelemben az állampolgárság az államfogalom részelemeként jelenik meg. Egy adott állam állampolgárának tehát az a természetes személy tekinthető, aki tartózkodási helyétől függetlenül az adott állam főhatalma alatt áll. A főhatalom alatt állás jogállamban a jogszabályoknak való alárendeltséget jelenti. Annyi állampolgárság létezik, ahány szuverén állam, és minden szuverén állam önmaga határozza meg az állampolgárrá válás és az állampolgárság megszűnésének feltételeit.

Az állampolgársági törvény szerint magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

A magyar állampolgárisági jogban ismert a leszármazási/ vérségi és a területi elv is.

A leszármazási elv (ius sanguinis) a természetes személyek oldaláról biztosítja az állampolgárság „átöröklésének” a lehetőségét, azaz a gyermek születés tényével, automatikusan a felmenője állampolgárságát megszerzi. A magyar állampolgárság automatikusan a születés ténye folytán keletkezik.

Magyarországon, mint kisegítő elvként létezik a ius soli elv, azaz a területiségi elv, amelyet a hontalanság elkerülésének érdekében a Magyarországon lakó hontalan Magyarországon születő gyermekét, illetve az ismeretlen szülőtől származó, Magyarországon talált gyermeket magyar állampolgárrá nyilvánít a jogalkotó. A területiség elve értelmében a megszületett gyermek függetlenül a felmenői állampolgárságától, a születési helye szerinti állam állampolgárságát szerzi meg. Ez a rendelkezés egy olyan megdönthető jogi vélelem, ami addig az időpontig tart, amíg a gyermek szülei és azok állampolgársága ismertté válik vagy a hontalannak vélt szülőkről bebizonyosodik, hogy egy másik állam polgára.

A magyar állampolgárság megszerzése a nem magyar állampolgárságú személy kérelmére, állampolgársági eljárás eredményeként történik. A magyar állampolgárság megszerzésének jogcímei:

1. Honosítás

A honosítás alapeseteként, kérelemre honosítható a nem magyar állampolgár, ha a kérelem előterjesztését megelőzően 8 éven át folyamatosan Magyarországon lakott, a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított, honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti és igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

2. Visszahonosítás

Kérelemre visszahonosítható az a személy, aki a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellen magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, továbbá honosítása Magyaroroszág közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti és akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja. Tehát ez a szerzésmód azon személy részére áll fenn, aki korábban magyar állampolgár volt.

3. Nyilatkozat

A köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal is meg lehet a magyar állampolgárságot szerezni. Annak a személynek, akit magyar állampolgárságától megfosztottak, aki magyar állampolgárságát elvesztette. Akik Magyarország területén születtek és születésükkel nem szerezték meg a szüleik állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján (ius sanguinis és a ius soli ütközése). Illetve aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és szüleivel nem vált magyar állampolgárrá.

A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.

Az állampolgárság megszűnése két módon lehetséges.

Egyrészt lemondással, ha a magyar állampolgár – a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában – lemond magyar állampolgárságáról, ha külföldi állampolgársággal rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyaroroszág területén külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon. Ha a feltételek fennállnak, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv javaslatára a miniszter előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg. A lemondása elfogadásától számított 3 éven belül kérheti a köztársasági elnöktől a magyar állampolgárság visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.

Másrészt visszavonással. A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított 10 év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető. A magyar állampolgárság visszavonásáról történő megszüntetésről – a miniszter előterjesztése alapján – a köztársasági elnök dönt. A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar álampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg.

FORRÁSOK

Alaptörvény G. Cikk

Európa Tanács állampolgárságról szóló rendelet 2-4. cikk

Állampolgárságól szóló 1993. évi LV. törvény – 2o11. évi CLXXXIX. törvény (mód)