2022. október 3., hétfő
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Alaptörvény


Az alkotmánypolitikai-szociológiai értelemben a tényleges hatalmi viszonyokat jelenti, de facto hatalmi konstellációt és egyben a legalapvetőbb alkotmányos értékek rögzítését (pl. monarchia vs. köztársaság) (Carl Schmitt).

Jogi értelemben közösségi lét jogi alaprendje, a társadalmi együttélés minimálkonszenzusa, alapvető normatív értékrend (Grundnorm – Hans Kelsen). Mindenkire kötelező, a legfőbb jog az államban, amely korlátozza a hatalmat, és garantálja az egyén jogait a közhatalommal szemben.

 

A rendszerváltozás nem eredményezett formailag új alkotmányt. Az új alkotmány, Magyarország Alaptörvénye elfogadására – a köztársasági elnök aláírására – 2011. április 25-én került sor. Maga az alkotmányozás folyamata 2010 júniusában kezdődött meg – az Alkotmány-Előkészítő Eseti Bizottság (AEEB) felállításával.

 

Magyarország Alaptörvénye a magyar jogforrási hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát.

 

Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Az Alaptörvény magát nem tartja jogszabálynak, a legmagasabb szintű jogforrás, minden más jogszabály ebből vezethető le és erre vezethető vissza, így az Alaptörvénnyel jogszabály nem lehet ellentétes.

 

Az Alaptörvény jelenlegi formáját 6 módosítás után nyerte el, a jelenleg hatályos normaszöveg az Alaptörvény hatodik módosítása. Az Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.

 

Hazánk az új alkotmány elfogadásával megerősíti elkötelezettségét a jogállam és a demokrácia értékei iránt, a köztársasági államforma keretében megőrzi a magyar parlamentarizmus hagyományait, fenntartja az államszervezet bevált intézményeit.

 

Magyarország Alaptörvénye tartalmi szempontból rugalmas alkotmánynak tekinthető, hiszen nem kívánja a tárgykörök tartalmi kereteit meghatározni, röviden kívánják az államszervezeti kereteket rögzíteni, és az alapjogok lényeges tartalmának meghatározását is külön törvényekre bízzák. Így az alaptörvényhez számos sarkalatos törvény csatlakozik, amelyek részletesen szabályozzák az egyes területeket. Mint pl. a helyi önkormányzatokról, az országgyűlési képviselők választásáról.

 

FORRÁSOK

Magyarország alaptörvénye – 2011. április 25.