2023. február 5., vasárnap
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Kihirdetés és közzététel


A kihirdetés a jogszabályok létrejöttének utolsó lépése, amely a kifejezetten erre szolgáló hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben történik. A kihirdetés joghatása, hogy innentől tekintjük a jogszabályt érvényesnek.

 

A közzététel a határozatok hivatalos, vagy egyéb lapban, illetve a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatala, amely által a tartalma megismerhető, a benne foglalt, nem mindenkire nézve kötelező erejű rendelkezések pedig érvényesek lesznek.

 

KIHIRDETÉS

A jogszabályok alatt a törvényeket és a rendeleteket értjük, a törvényeket az Országgyűlés, míg a rendeleteket az Alaptörvény által erre felruházott szervek hozhatják, amelyek a kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője és az önkormányzatok, valamint létezik további két rendelettípus, amelyek csak szükségállapot esetén adhatók ki.

Az Országgyűlés által elfogadott törvényeket az Országgyűlés elnöke elküldi a köztársasági elnöknek, aki aláírja és elrendeli a törvény kihirdetését. Ezt a kettős lépést nevezzük promulgációnak, amely a törvények esetén, az érvényesség érdekében mindig meg kell előzze a kihirdetést. Miután a köztársasági elnök elrendelte a törvény kihirdetését, az általa előírt magatartási szabály a hivatalos lapban történő kihirdetésétől kezdve érvényes.

Egy jogszabály akkor létezik, ha súlyos hibáktól mentes és ki lett hirdetve. A jogszabályok hibái formai szempontból lehetnek orvosolható és nem orvosolható hibák. Az orvosolható hibák pl. az aláírt és közzétett szöveg közötti, nyomdahibából eredő különbség esetén a kihirdetést követően azonnal, de legkésőbb hat munkanapon belül helyesbítést lehet alkalmazni. A nem orvosolható hiba következménye lesz kihirdetéstől függetlenül a norma Alkotmánybíróság általi megsemmisítése pl. abban az esetben, ha a közzététel nem az erre vonatkozó rendelkezések szerint történt. Amennyiben a jogszabály a jogalkotási szabályok megtartásával, súlyos hibáktól mentesen létrejött, akkor következhet a kihirdetés. A hivatalos lap a Magyar Közlöny, amelyen elektronikus formában, ingyenesen hozzáférhetők a törvények és – az önkormányzati rendeleteken kívül – a rendeletek szövegei. A jogszabályok a hivatalos lap megjelenési napján 00:00-tól érvényesek (JAKAB, 2016).

A törvények kihirdetéséről az igazságügyért felelős miniszter, az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendeleteket a rendelet meghozatalára jogosult személy, önkormányzati rendeletek esetében a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon kell kihirdetni pl. teljes terjedelemben, szó szerinti nyomtatással a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott újságban vagy szórólapon. Mivel az önkormányzati rendeletek az esetek többségében nem elektronikusan jelennek meg, ezért a tényleges nyomtatás és a megjelenés dátuma nem esik egybe, ezt az időtartamot átfutási időnek nevezzük. Az önkormányzati rendeletet a kihirdetése után meg kell küldeni annak az illetékes megyei kormányhivatalnak, aki a törvényességi felügyeletet ellátja, és ha az a kihirdetett rendeletet vagy annak egy részét jogsértőnek találja, akkor kezdeményezheti a területileg illetékes bíróságnál a rendelet felülvizsgálatát.

 

KÖZZÉTÉTEL

A határozatok olyan jogi normák, amelyek nem általánosan nézve mindenkire, hanem csak a címzettei részére fogalmaznak meg kötelezően követendő magatartási előírásokat. Határozat kibocsátására az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, a Költségvetési Tanács, valamint az önkormányzatok képviselő-testülete is jogosult. A jogszabályoktól eltérően, amelyek érvényes létrejöttéhez a kihirdetés szükséges, a határozatokat az esetek többségében közzéteszik, de a Magyar Közlönyben történő megjelenés is szükséges lehet.

Ha nem tartalmaznak minősített adatot, az Országgyűlés, a Kormány és a miniszterelnök elrendeli egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét, amelyről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. Amennyiben a határozat közzétett és aláírt változata között eltérés található, az aláírójának kezdeményezésére lehetőség van a helyesbítésre a hatálybalépést megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig. Amennyiben a közzététel nem kötelező, akkor ezen határozatok érvényességét a meghozatalára feljogosított személy általi aláírástól számítjuk (GYERGYÁK, 2017).

Az önkormányzatok határozatai – a rendeletekhez hasonlóan – a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, helyben szokásos módon ki kell közzétenni, amelyről a jegyző gondoskodik. A saját honlappal rendelkező önkormányzat a határozatait a honlapján is közzéteszi.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

JAKAB András (2016) Jogforrási rendszer. In: TRÓCSÁNYI László-SCHANDA Balázs (szerk.) Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC Kiadó. ISBN: 9789632583099

GYERGYÁK Ferenc-BENDE-SZABÓ Gábor (2017) Közigazgatási szakvizsga, Általános közigazgatási ismeretek, II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. ISBN 978-615-568-XX-X

25/1992. (IV. 30.) AB határozat

2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól