A tudományos fantasztikus vagy tudományos fikció általi műveket többféle szempontól lehet szemlélni és értelmezni. A kurzus címe is erre utal, mert a téma egyaránt szemügyre vehető a természet- és a bölcsészettudomány oldaláról. A mai napig vita folyik azon, hogyan lehet definiálni a science fictiont; egyik érdekes megfogalmazás szerint a science fiction nem más, mint az értelem tündérmeséje.

Az SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék és az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék a tavaszi szemeszterben egyedülálló szabadon választható kurzust hirdetett meg. A kurzus témánként a két tudományághoz tartozó egy-egy előadás keretén belül tárgyalja a science fiction művek valós természettudományos hátterét, illetve azt, hogy az egyes science fiction művek milyen etikai kérdésekre és társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet.

A kurzusról a szak megálmodóit kérdeztük, Dr. habil. Farkas-Kérchy Verát, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék és Dr. habil. Galgóczi László Norbertet, az SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék egyetemi docenseit.

Dr. habil. Galgóczi László Norbert Fotó: Kovács-Jerney Ádám

–A kurzus ötlete számomra onnan indult, hogy a science fiction műveket sokan szeretjük, viszont eltérő ismeretekkel rendelkezünk azok megértéséhez. Elképzelhető, hogy egy nem természettudományos érdeklődésű vagy nem ilyen szakra járó hallgató nincs tisztában egyes science fiction témák természettudományos hétterével. A kurzus során tudományos magyarázatot nyújtunk, amelyet a hallgató el tud helyezni a műben, és így annak tudományos hátterét jobban meg tudja érteni. Az ilyen jellegű interpretációval a hallgató újabb, más tudományterülethez tartozó ismereteket is könnyebben be tud majd fogadni. Ezáltal a kurzus nem titkolt szándéka a természettudomány és a természettudományos gondolkodás népszerűsítése. Mindehhez a sci-fi iránti érdeklődésünk szolgál közös kapocsként – mondta Dr. habil. Galgóczi László Norbert.

A témák tárgyalásakor az oktatók először természettudományos hátteret adnak a hallgatóknak, majd pedig egy bölcsészettudományi megközelítéssel zárják a téma vizsgálatát.

Dr. habil. Farkas-Kérchy Vera Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– A bölcsészi oldalról is hasonló motivációval vágtunk a kurzusba. Szeretnénk a bújtatott ideológiákra rávilágítani és a kurrens társdalami kérdések megjelenítése mellett ezeket értelmezni. A direkt reprezentáció mellett például olyasmire is kitérünk, hogy az Alien című filmben a feminista kritikai vonal hogyan jelenik meg. A célunk a kritikai olvasat és a figyelemfelkeltés lenne, a hallgatói oldalról, azzal a céllal, hogy bár különböző területekről érkeznek az érdeklődők, vizsgálják több szempontból az adott művet. Ezzel fejlődhetnek saját területeiken és jobban nyithatnak más tudományágak, például a bölcsészet felé is – mondta Dr. habil. Farkas-Kérchy Vera.

Reál és humán olvasatok, az SZTE kutatóival a sci-fi világában oktatói Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A sokszínű fantáziavilágokból a kurzuson nem lesz hiány. A jelentkezők számára a szervezők olyan, az SZTE-n dolgozó oktatókat kerestek, akik lelkesedést érzenek a kurzus iránt, illetve van a kutatásukhoz kapcsolódó kedvenc science fiction témájuk, amit szívesen bemutatnának. A bemutatni kívánt témák között szerepel például a klímaváltozás és hatásainak vizsgálata tudományos tények mentén, a figyelemfelkeltés és társadalmi szerepvállalás.

A kurzus során olyan, érdekességekre is lehet számítani, mint a Látogatók című csehszlovák sorozatban feltűnő Lada Niva, amellyel két évvel korábban történt meg az időutazás, mint az Vissza a jövőbe című amerikai film DeLorean-jével. A sok érdekes és tudományos fantasztikum mellett Dr. Gál Tamás, a TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék és a Szeged Vision alkotásaira is számíthatnak a kurzus iránt érdeklődők.

A tematikában szerepel még a teremtett tudatok vizsgálata, a mesterséges intelligencia és gondolkodó gépek megalkotásának a lehetőségei, az új teremtett tudatok társadalmi és etikai megítélése. A hibridek, a klónozás, ezek tudományos alapjai, szabályozása és etikai kérdései. Hangsúlyt kap még az emberi élet megvalósíthatósága a Földön kívül, és ezek lehetséges társadalmi hatásai.

Képgaléria a tájékoztató óráról Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Dr. habil. Galgóczi László Norbert azt is elárulta, hogy a Dr. habil. Farkas-Kérchy Verával közös ismeretségük révén fogalmazódott meg a kurzus ötlete. Egyedülálló kezdeményezésnek találták, hogy több oldalról vizsgálják az általuk kedvelt művek természet- és bölcsészettudományos hátterét. A kurzus sikerének függvényében elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben más science fiction témákat is figyelembe vegyenek és olyan szakterületek képviselőit is bevonják a kurzusba, mint a jogtudományok, a politikatudományok és a neveléstudomány.

Az általánosan művelő kurzus Sci-fi: Reál és humán olvasatok (XA0021-Sci-fi_ReHuO-sci-fi) néven található a Szegedi Tudományegyetemen.

Kovács-Jerney Ádám

Borítókép: Reál és humán olvasatok, az SZTE kutatóival a sci-fi világában Fotó: SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék