weboldal_nyito_paradicsom_kutatok

Kutatók Éjszakája: A paradicsom világhódító története

Több ismeretterjesztő programmal is készült az idei Kutatók Éjszakájára az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Növénybiológiai Tanszéke. Dr. Szepesi Ágnes, egyetemi adjunktus a paradicsom történetét mutatta be az érdeklődőknek. Az előadás online volt megtekinthető a Zoom-on.

A paradicsomról általában mindenkinek egy piros, kerek zöldség jut eszébe, de ennél jóval több fajtája létezik. Az előadás olyan kérdésekre adott választ, mint például: hány fajtája létezik vagy honnan származik? A paradicsom nagy népszerűségnek örvend, világszinten a hetedik helyet foglalja el a növények között. – Évente összességében 148 millió tonna paradicsom terem, jelentős szerepet tölt be a termesztésben Ázsia – tudtuk meg Dr. Szepesi Ágnes előadásán.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete1


Az ősi paradicsom Közép- és Dél-Amerikából származik, Ecuador, Peru, és Mexikó régióiból. A növény rendkívül jól ellenáll a szélsőséges időjárási körülményeknek. Sziklás, száraz helyen volt megtalálható, termése a mai paradicsomhoz képest jóval kisebb volt. A paradicsom Európában azután terjedt el, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát. Európában először csak dísznövényként tartottak paradicsomot, mert mérgezőnek gondolták a hasonló rokonnövények miatt. Körülbelül 100 év után jöttek rá, hogy a termése fogyasztható. A házasítás során alakult ki a paradicsom modern, jelenleg is ismert kinézete. Európában már ekkor is a kerek, piros változatot részesítették előnyben. – Később biotechnikai módosításokkal újabb vonalak jelentek meg, a terméksokféleség megemelkedett, új fajták jelentek meg a piacon – mondta el az előadó.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete4


A háziasítás során azokat a géneket módosították, amelyek az ősi fajtákra voltak jellemzők. Szükség van a különböző paradicsomfajtákra, hiszen mindegyik más-más tulajdonságot hordoz. A sárga színű paradicsom íze savanykásabb mint a pirosé, a fekete meg lila színűre pedig nagyobb ellenállóság jellemző. – A genetikai kutatások napjainkban is tovább folynak, ezek a világ minden tájáról egyesítik a paradicsom kutatókat – tette hozzá az érdeklődőknek Dr. Szepesi Ágnes. Az ipari felhasználásban azonban továbbra is a piros, kerek paradicsom az elsődleges.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete2


Az előadáson megtudtuk, hogy több károkozó is veszélyezteti a paradicsom termesztését. Az EU-ban elterjedőben van a paradicsom barna termésráncosodás vírus, ezért csak növényi útlevéllel lehet behozni vetőmagokat. A paradicsom másik nagy ellensége a sokak által bizonyára ismert zöld vándorpoloska, ami a klímaváltozással terjedt el, de nem nagyon van még ellene hatásos módszer.

A paradicsom hazai tájfajtái az adott tájegység klimatikus és egyéb adottságaihoz alkalmazkodtak. A legismertebb hazai tájfajták: Tolna, Gyöngyös, Cegléd, Máriapócs, Pécs gyöngye, Keszthelyi bőtermő és a Gegesi rongyos paradicsom. Dr. Szepesi Ágnes elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemen is zajlanak paradicsommal kapcsolatos kutatások, az egyetem üvegházában különféle fajtákkal végeznek kísérleteket.


SZTEinfo - Mátó Gábor

Grafika - Gór-Nagy Gábor


esza_felso

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták


Monori CsengeMonori Csenge – BTK – néprajz

Azért jelentkeztem Szegedre, mert az SZTE egy nagyon kiemelkedő és jó hírű egyetem. Az oktatás rendkívül színvonalas. Nagyon szeretek ide járni, mert sok rendezvény szól a hallgatóknak, amelyeken igazán jól ki lehet kapcsolódni a tanulás mellett is. Nálunk különösen jó a közösség is, tanulás szempontjából nagyon segítőkész mindenki.





FelsoDorottyaFelső Dorottya- SZTE-BBMK

A zenei oktatás miatt jöttem Szegedre. Már középiskolásként is itt tanultam a SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumban és nagyon megszerettem Szegedet. Egyértelmű volt, hogy a Szegedi Tudományegyetemet választom. A zongoratanárnőmmel már majdnem 10 éve dolgozunk együtt. Az ő személye szakmailag és emberileg is meghatározó számomra. Szeged az otthonommá vált, hisz minden barátom itt él és sok emlék köt ide.


További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *

  • január 1. 10:00 - február 12. 16:00
    A 2021-ben felvételizni szándékozókat sajnos nem tudjuk a BTK épületében fogadni, körbekalauzolni, elmondani nekik, miért a legjobb választás az SZTE BTK. Nem szeretnénk azonban lemondani arról, hogy az érdeklődők megismerhessék a BTK képzési kínálatát, segítséget kapjanak a felvételihez – és legfőképpen választ kapjanak minden kérdésükre. Ezért a Nyílt Nap most Nyílt Lapokká alakul: január első hetétől február közepéig minden héten szintén kedden és csütörtökön 14:00 és 16:00 óra között.
  • január 26.
    16:00 - 18:00
  • január 29.
    10:00 - 13:30
  • január 30.
    10:00 - 12:00
  • február 6.
    10:00 - 10:00