2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2010  --  11. szám - 2010. november 2.  --  Sport
A kö­ve­ten­dő pél­da
A lab­da­rú­gó­után­pót­lás-ne­ve­lés há­rom kulcs­mo­men­tu­ma a tö­me­ge­sí­tés, a ki­vá­lasz­tás és a te­het­ség­gon­do­zás. Ezt a há­rom ne­héz, fe­le­lős­ség­tel­jes, ám egy­ben szép fel­ada­tot vég­zi a KÉSZ Lab­da­rú­gó Aka­dé­mia Ala­pít­vány és az L-IT Group SZEAC (Sze­ge­di Aka­dé­mi­ai Club).
Címkék: Sport

Csap­junk a kö­ze­pé­be! Az után­pót­lás­fut­ball­ban a ki­vá­lasz­tás el­kép­zel­he­tet­len tö­me­ge­sí­tés nél­kül. Cél az, hogy mi­nél több gye­re­ket – le­he­tő­leg már óvo­dás­kor­ban – le­hes­sen a sport­ra bír­ni, ki­vin­ni a fut­ball­pá­lyák­ra. Ugyan­ak­kor a ha­zai lab­da­rú­gás presz­tí­zsé­nek ala­csony szint­je mi­att a hely­zet az, hogy a gye­re­kek nem men­nek ki a pá­lyák­ra, ez ügy­ben fi­gye­lem­fel­kel­tő ak­ci­ó­kat, to­bor­zót szer­vez­ni esz­te­len­ség és rá­fi­ze­tés. Az egyet­len és­­sze­rű meg­ol­dás: a gye­re­ke­kért be kell men­ni az óvo­dák­ba és az is­ko­lák­ba. Ezt is­mer­te fel nagy­sze­rű­en a 2007 szep­tem­be­ré­ben ala­pí­tott KÉSZ Lab­da­rú­gó Aka­dé­mia Ala­pít­vány. A sze­ge­di szék­he­lyű KÉSZ-csoport a sa­ját ala­pít­vá­nyá­val ar­ra hív­ja fel a fi­gyel­met, hogy a di­ák­vá­ros­ban há­ló­za­tos ala­pon is fel­épít­he­tő az aka­dé­mia. Te­hát nem fel­tét­le­nül kell bent­la­ká­sos­nak len­nie, és emi­att több 100 mil­lió fo­rin­tos éves költ­ség­gel jár­nia. A szer­ve­zet je­len­leg 15 óvo­dá­ban, 9 ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban és 2 kö­zép­is­ko­lá­ban tart rend­sze­res, tan­órán be­lü­li lab­da­rú­gó-fog­lal­ko­zá­so­kat. A há­ló­zat­ban im­már 600 gye­rek ré­sze­sül kép­zés­ben. A kö­zép­is­ko­lás­ok az is­mert után­pót­lás-ne­ve­lő klu­bok­ban (Ti­sza Vo­lán SC, SZVSE) sze­re­pel­nek iga­zolt já­té­kos­ként, az 5-12 éves kor­osz­tály leg­jobb­jai pe­dig az L-IT Group SZEAC te­het­ség­gon­do­zó cso­port­ja­i­ban edze­nek és ver­se­nyez­nek az is­ko­lai fog­la­ko­zá­so­kon túl.
„A lab­da­rú­gó­kép­zé­sünk­nek há­rom szín­te­re van, il­let­ve lesz, és e há­rom­ban kü­lön­bö­ző­ek a pri­o­ri­tá­sok. Előbb van a tö­me­ges­ség és a já­ték meg­sze­ret­te­té­se, azu­tán a já­ték meg­ta­nu­lá­sa és a te­het­ség­gon­do­zás, majd a pro­fi fut­bal­lis­ta kép­zé­se, de ez még nem érint min­ket, mert a leg­idő­sebb, SZEAC-ba iga­zolt gye­re­ke­ink 2000-ben szü­le­tet­tek. Mind­há­rom sza­kasz­ban fo­lya­ma­tos a ki­vá­lasz­tás, csak épp há­rom kü­lön­bö­ző cél ér­de­ké­ben: előbb az ügye­se­kért, utóbb a rá­ter­met­te­kért, majd vé­gül az el­hi­va­tot­ta­kért” – mond­ja Pak­si Pé­ter, a KÉSZ Lab­da­rú­gó Aka­dé­mia szak­mai ve­ze­tő­je, az L-IT Group SZEAC ügy­ve­ze­tő el­nö­ke. „A ve­lünk együtt­mű­kö­dő óvo­dá­ink­ban és ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ink­ban vé­gez­zük a na­gyon fon­tos tö­me­ge­sí­tést és a ki­vá­lasz­tást. Ez kü­lö­nö­sen azért fon­tos, mert egy­sze­rű­en meg­szűnt a rög­tön­zött ki­vá­lasz­tó­dás, mi­vel nin­cse­nek az ut­cán, a grun­don ös­­sze­ve­rő­dő, fo­ci­zó csa­pa­tok, és nin­cse­nek az el­du­gott he­lyek­re is ki­já­ró meg­fi­gye­lők. Az L-IT Group SZEAC ar­ra jött lét­re 2009 de­cem­be­ré­ben, hogy a vá­ros kü­lön­bö­ző pont­ja­in ki­ala­kí­tott decen­tru­mainkban (az egyik az UTC-, a má­sik pe­dig a do­rozs­mai pá­lya) egye­sü­le­ti ke­re­tek kö­zött fog­lal­koz­tas­sa és ver­se­nyez­tes­se a leg­ügye­seb­be­ket. Kö­zel 100 iga­zolt fut­bal­lis­tá­ja van már a Sze­ge­di Aka­dé­mi­ai Club­nak, ezek a gye­re­kek az is­ko­lá­ik­ban he­ti há­rom, az egye­sü­let­ben to­váb­bi ket­tő edzést kap­nak. Emel­lett ter­mé­sze­te­sen hét­vé­gen­ként a ver­seny­hely­ze­tet is biz­to­sít­juk, mi­vel vagy tor­nák­ra uta­zunk, vagy a tíz ma­gyar és hat ro­má­ni­ai után­pót­lás-ne­ve­lő klub ál­tal fém­jel­zett ku­pa­rend­sze­rű baj­nok­ság­ban, az Interligában sze­re­pe­lünk. Edző­ink mi­nő­sí­tett li­cenc­cel ren­del­ke­ző, több­nyi­re pe­da­gó­gus vég­zett­sé­gű vagy egye­te­mis­ta szak­em­be­rek.”
Jó fut­ball ma már nem jö­het lét­re spon­tán mó­don. Kár sír­ni a grun­dok után vagy az el­ve­szett ber­ni dön­tő mi­att: ter­vez­ni és szer­vez­ni kell, és ak­kor ta­lán megint a ré­gi fé­nyé­ben tün­dö­köl­het a ma­gyar fut­ball. Itt a jó és a kö­ve­ten­dő pél­da!

Dlusz­tus T. Im­re

Bezár