Klímavándorlás és vízkonfliktusok – Lehetséges-e a problémák kezelése jogi eszközökkel? címmel tartott előadást szeptember 28-án Tóth Judit, a SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi docense és Majsa Dóra, a SZTE ETK EuropeDirect Szeged információs asszisztense a SZTE ÁJTK Európa-tanulmányok Központ Integrációs Klubjának rendezvényeként.
A környezeti kényszervándorok azok a személyek, akik a klímaváltozás és/vagy az elégtelen állami védelem vagy politikai okok miatt kényszerülnek elhagyni országukat. Számuk megdöbbentően nagy, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2008-ban negyvenkétmillióan voltak, továbbá körülbelül tizenkétmillióan hontalanok; és a becslések alapján a következő ötven évben számuk egymilliárdra is növekedhet. A már meglévő krízisek mellé társul ugyanis az, hogy az élhető és lakható földterületek száma egyre csökken, míg az ezt igénylő lakosságé egyre növekszik. E problémákat jelenleg a belső és nemzetközi migrációval, kevesebb energiafelhasználással, állami beavatkozásokkal, valamint a kényszervándorokkal kapcsolatos nemzetközi konfliktusok kezelésével lehet orvosolni. Tóth Judit ezenkívül több, napjainkban meglévő jogi eszközt és ezek alkalmazható jogkörét is bemutatta, valamint a következtetések levonása után további javaslatokat ismertetett.
Majsa Dóra A víz mint a 21. század olaja című előadása kevésbé vett figyelembe jogi szempontokat a vízügyi kérdések tárgyalása során, az általa elmondott adatok és problémafelvetések azonban igencsak figyelemreméltóak voltak. Véges vízkészleteink elenyésző, mintegy 1 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra, ezek eloszlása azonban egyenlőtlen: az egy főre jutó amerikai vízfogyasztás – beleértve a golfpályák ivóvízzel való locsolását is – 380 liter, míg Földünk legszegényebb országainak lakosai be kell érjék napi kilenc literrel. E kérdés számos területen háborús indok lehet, nemcsak a szennyezettség, hanem a csatornázottság bármilyen formájának nélkülözése és a vízért való harc folytán is. Bár az 1992-es dublini konferencia a vizet a gazdasági közjavak egyik árucikkének minősítette, a pazarlás mértéke és a szegénység miatti vízhiány nem áll összhangban. Az ENSZ Közgyűlése 2010. július 26-án elfogadta a vízhez való jogról szóló határozatot, és rögzítette az ehhez kapcsolódó tartalmat: azokat a jogokat, amelyek mindenkit megilletnek, a WHO által napi huszonöt literben szükségesként meghatározott vízmennyiség tekintetében.
Az Integrációs Klub következő előadása október 20-án lesz az EU küszöbön álló magyar elnökségéről.
Szekeres Nikoletta