Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Min­de­nek­előtt sze­ret­ném le­szö­gez­ni: a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem te­vé­ke­nyen is hoz­zá­já­rul ah­hoz, hogy a ma­gyar­or­szá­gi né­pes­ség nyelv­is­me­ret­ből adó­dó hát­rá­nya csök­ken­jen, majd meg­szűn­jön az egy­sé­ge­sü­lő eu­ró­pai mun­ka­erő­pi­a­con. Be­fe­je­zé­sé­hez kö­ze­le­dik a Ju­hász Gyu­la Pe­da­gó­gus­kép­ző Kar ál­tal gesz­torált egye­te­mi TÁMOP-pályázat 40 mil­li­ós tá­mo­ga­tá­sá­val se­gí­tett pro­jekt, amely­nek dek­la­rált cél­ja az egye­te­mi ok­ta­tók fel­ké­szí­té­se ar­ra, hogy a ma­gyar nyel­vű kép­zé­sek hall­ga­tói szá­má­ra al­ter­na­tív mó­don ide­gen (an­gol, fran­cia, orosz) nyel­ven hall­gat­ha­tó kur­zu­so­kat szol­gál­tas­sa­nak” – mond­ja Homor Gé­za, az SZTE ok­ta­tá­si igaz­ga­tó­ja.
Eme pá­lyá­zat ke­re­té­ben 25 ok­ta­tó kap nyel­vi és szak­nyel­vi kép­zést, kur­zus­fej­lesz­té­sé­hez és kur­zus­tar­tá­sá­hoz nyel­vi lek­to­rá­lást és fej­lesz­té­si se­gít­sé­get. A meg­hir­de­tett kur­zu­sok a pe­da­gó­gus­kép­zé­sen ke­resz­tül érik el a köz­ok­ta­tást, ahol nem a nyel­vi kép­zés­ben, ha­nem az ál­ta­lá­nos kép­zés­ben fog­ják a pe­da­gó­gu­sok (ta­ná­rok, ta­ní­tók, gyó­gy- és óvo­da­pe­da­gó­gu­sok) a meg­ta­nult nyel­vi és mód­szer­ta­ni is­me­re­te­i­ket fel­hasz­nál­ni ah­hoz, hogy a ta­nu­lók­nál se­gít­sék a sok­nyel­vű­ség alap­ját ké­pe­ző at­ti­tű­dök lét­re­jöt­tét. En­nek ered­mé­nye­ként ter­mé­sze­tes igén­­nyé vál­hat di­ák­nak és szü­lő­nek egy­aránt az ide­gen­nyelvi fej­lő­dés, és an­nak el­fo­ga­dá­sa, hogy eh­hez a más tan­anyag­hoz mér­he­tő erő­fe­szí­tés­re van szük­ség a köz­ok­ta­tás min­den szint­jén.
Homor Gé­za mind­eh­hez még hoz­zá­tet­te: ezt a fel­ada­tot ma még nem ter­hel­he­ti a tár­sa­da­lom a csa­lád­ra, mert az elő­ző ge­ne­rá­ci­ó­ban nem ala­kult ki a nyel­vi mű­velt­ség hasz­nos­sá­gá­nak tu­da­ta az is­mert po­li­ti­kai okok mi­att. Ha fel­nő egy olyan ge­ne­rá­ció, amely­nek ez már ter­mé­sze­tes, mint pél­dá­ul a hol­land vagy a finn né­pes­ség­ben, nem lesz szük­ség ilyen prog­ra­mok­ra, mert a csa­lád ve­szi át a mediá­tor sze­re­pet az anya­nyelv köz­ve­tí­té­sé­hez ha­son­ló szer­ke­zet­ben.
S most a két el­var­rat­lan szál­ról! Több, kü­lön­bö­ző saj­tó­or­gá­num is be­szá­molt ar­ról, hogy a nyelv­pa­pír hi­á­nya mi­att az egye­te­me­ken és a fő­is­ko­lá­kon ra­gadt dip­lo­mák plusz­költ­sé­get je­len­te­nek az in­téz­mé­nyek szá­má­ra. Nos, ez nem pont így van, leg­alább­is a sze­ge­di egye­te­men biz­tos nem. Az SZTE ol­da­lá­ról a ki­adat­lan dip­lo­mák sem­mi­lyen prob­lé­mát vagy költ­ség­több­le­tet nem je­len­te­nek, te­kin­tet­tel ar­ra, hogy a már zá­ró­vizs­gát tet­tek hall­ga­tói jog­vi­szo­nya au­to­ma­ti­ku­san meg­szű­nik, és csak az adat­bá­zis tár­he­lyei tar­tal­maz­zák ezen le­zá­rat­lan ada­to­kat. A nyelv­vizs­ga-bi­zo­nyít­vány szá­má­nak be­mu­ta­tá­sa után (ez a szám a diplo­mak­iál­lítás egyik ada­ta) a szo­ká­sos hi­va­ta­li idő alatt (30 na­pon be­lül) lét­re­jön a ki­ál­lí­tott dip­lo­ma, ame­lyet pos­táz­nak az érin­tett­nek. A pos­ta­költ­ség sem ext­ra­szol­gál­ta­tás, hi­szen ez a nor­mál el­já­rás is.
A má­sik kér­dés: a hi­ány­zó nyelv­vizs­ga meg­szer­zé­sé­nek van-e ha­tár­ide­je? A sze­ge­di egye­tem egyik ka­rán sincs ilyen, és hi­va­ta­lo­san sem sza­bá­lyoz­zák, hogy a zá­ró­vizs­ga után hány éven be­lül kell nyelv­vizs­gáz­ni. Ugyan­ak­kor egy­re több egye­tem gon­dol­ko­zik ezen meg­kö­tés be­ve­ze­té­sén, sőt pél­dá­ul a Pan­non Egye­tem Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Ka­rán már lé­te­zik is ez a ren­del­ke­zés. Veszp­rém­ben aki há­rom éven túl je­lent­ke­zik a nyelv­vizs­gá­já­val, an­nak új­ra zá­ró­vizs­gát kell ten­nie.
A tör­té­net zá­ró­ak­kord­ja­ként el­mond­ha­tó: a fenn­tar­tó mi­nisz­té­ri­um he­lyet­tes ál­lam­tit­ká­ri szin­ten min­den fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­től be­ké­ret­te az ös­­szes nyelv­vizs­gá­val kap­cso­la­tos ada­tot. Kí­ván­csi­an vár­juk a fej­le­mé­nye­ket!

Dlusz­tus T. Im­re