Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Lip­in­sz­ki Zol­tánt Or­mos Pál aka­dé­mi­kus, az SZBK fő­igaz­ga­tó­ja és Dudits Dé­nes aka­dé­mi­kus, az MTA al­el­nö­ke je­löl­te a díj­ra, mely­­lyel 7 ezer euró jár. A fi­a­tal ku­ta­tó egyéb­ként már szá­mos el­is­me­rést tud­hat ma­gá­é­nak, pél­dá­ul az Or­szá­gos Tu­do­má­nyos Di­ák­kö­ri Kon­fe­ren­ci­án 2005-ben el­ső he­lye­zé­se mel­lé el­nyer­te a Pro Sci­en­tia Arany­ér­met, a Sófi Jó­zsef Ala­pít­vány 2006. és 2008. évi I. dí­ját, va­la­mint a Qual­i­tas Bio­log­i­ca Ala­pít­vány Leg­jobb PhD-dolgozat el­is­me­ré­sét (2009) is.

Sej­tek mé­lyén

Lip­in­sz­ki Zol­tán a Bio­ké­mi­ai In­té­zet fe­hér­je­deg­ra­dá­ci­ós cso­port­já­ban dol­go­zik. A ku­ta­tó a sej­tek tit­ka­i­ba ve­zet be min­ket. A sejt­je­ink­ben mű­kö­dik egy rend­szer, az ubiq­ui­t­in-pro­teaszó­ma, amely ké­pes a sejt­ben lé­vő fe­hér­jé­ket fel­is­mer­ni, és amen­­nyi­ben úgy ér­zé­ke­li, hogy nincs már va­la­me­lyik­re szük­ség vagy sé­rült, ak­kor le­bont­ja. A hi­bás szer­ke­ze­tű fe­hér­je ré­vén ugyan­is Alzheimer- vagy Parkin­son-kór, il­let­ve egyéb neu­rode­gen­er­atív vagy rá­kos meg­be­te­ge­dé­sek ala­kul­hat­nak ki. „En­nek el­ke­rü­lé­sé­re mű­kö­dik az ál­ta­lam vizs­gált rend­szer, mely ér­zé­ke­li a hi­bát, és el­tün­te­ti a ’szeme­tet’ a sejt­ből” – ma­gya­ráz­ta az if­jú Ju­ni­or Prima dí­jas. A pro­teaszó­ma-rend­szert gá­tol­hat­juk is pél­dá­ul egy rá­kos sejt­ben, így rá le­het ven­ni a rá­kos sej­tet, hogy ön­gyil­kos­sá­got kö­ves­sen el. A prob­lé­ma csu­pán an­­nyi, hogy mi­ként jut­tat­juk el a gát­ló­szert spe­ci­fi­ku­san a rá­kos sejt­be…
Lip­in­sz­ki Zol­tán a fent vá­zolt ös­­sze­füg­gés­rend­szer el­ső ele­me­ként – töb­bek kö­zött – alap­ku­ta­tást vé­gez: a pro­teaszó­ma-rend­sz­er mo­le­ku­lá­ris jel­lem­zé­sé­vel fog­lal­koz­nak. A té­ma fon­tos­sá­gát jel­zi, hogy fel­fe­de­zé­sé­ért 2004-ben ké­mi­ai No­bel-dí­jat ka­pott Aaron Ciechanover, Irwin Rose és a ma­gyar szár­ma­zá­sú Avram Her­shko (Herskó Fe­renc).

Har­var­di élesz­tő, sze­ge­di mus­li­ca

Lip­in­sz­ki Zol­tán mo­dell­or­ga­niz­mu­sa az ecet­mus­li­ca. Ér­de­kes mó­don a pro­teaszó­maku­tatá­sok zö­me egy­sej­tű élesz­tő­ben tör­té­nik, de an­nak bio­ké­mi­á­ja, ge­ne­ti­ká­ja nagy­ság­ren­dek­kel el­tér az em­ber sejt­je­i­nek mű­kö­dé­sé­től. „Sok szem­pont­ból el­té­rő ered­mé­nye­ket ka­punk, mint az élesz­tő pro­teaszómá­val fog­lal­ko­zó har­var­di vagy frank­fur­ti ku­ta­tók, és ré­geb­ben két­ked­ve is te­kin­tet­tek az ered­mé­nye­ink­re. Má­ra azon­ban be­iga­zo­ló­dott, hogy az em­be­ri sej­tek­ben is úgy mű­kö­dik a rend­szer, mint a mus­li­cá­ban” – tud­tuk meg a ku­ta­tó­tól. „Ki­mu­tat­tuk a rend­szer egy új­faj­ta sza­bá­lyo­zá­sát, amit ki­hasz­nál­va ké­pe­sek le­he­tünk ar­ra, hogy akár egy sejt­ben, szö­vet­ben vagy akár a tel­jes élő­lény­ben ki­kap­csol­juk a pro­teaszómát.”

El­megy, de vis­­sza­jön­ne

Lip­in­sz­ki Zol­tánt má­sod­éve­sen ra­gad­ta ma­gá­val a mo­le­ku­lá­ris bi­o­ló­gia Udvardy An­dor pro­fes­­szor elő­adá­sán. Má­jus­ban Camb­rid­ge-be ké­szül poszt­dok­to­ri ösz­tön­díj­jal. „Nem sze­ret­nék kül­föld­ön ma­rad­ni, Ang­li­á­ban há­rom-négy évet kép­zel­tem el. Jól­le­het Zen­tán szü­let­tem, de Sze­ge­det te­kin­tem most már az ott­ho­nom­nak, itt van a csa­lá­dom: a fe­le­sé­gem és a kis­fi­am. Szó­ba jö­het még né­hány év az Egye­sült Ál­la­mok­ban, de ma­xi­mum hat éven be­lül vis­­sza­tér­nénk, és az SZBK-ban sze­ret­nék egy önál­ló cso­por­tot lét­re­hoz­ni” – be­szélt jö­vő­be­li ter­ve­i­ről Lip­in­sz­ki Zol­tán, aki azt is el­árul­ta, nem kön­­nyű ös­­sze­han­gol­ni a ku­ta­tást a csa­lá­di élet­tel. „Eh­hez kell egy olyan fe­le­ség, aki vé­gig tud­ta, mit vál­lal, és rend­kí­vül to­le­ráns. A fi­unk meg­szü­le­té­se­kor új mun­ka­ren­det ve­zet­tem be, mert nem sze­ret­ném, hogy a gye­re­kem úgy nő­jön fel, hogy nem is­mer, amel­lett, hogy a ku­ta­tás az éle­tem, a hob­bim” – vall­ja a fiatalember.

Arany Mi­hály