Lipinszki Zoltánt Ormos Pál akadémikus, az SZBK főigazgatója és Dudits Dénes akadémikus, az MTA alelnöke jelölte a díjra, melylyel 7 ezer euró jár. A fiatal kutató egyébként már számos elismerést tudhat magáénak, például az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2005-ben első helyezése mellé elnyerte a Pro Scientia Aranyérmet, a Sófi József Alapítvány 2006. és 2008. évi I. díját, valamint a Qualitas Biologica Alapítvány Legjobb PhD-dolgozat elismerését (2009) is.
Lipinszki Zoltán a Biokémiai Intézet fehérjedegradációs csoportjában dolgozik. A kutató a sejtek titkaiba vezet be minket. A sejtjeinkben működik egy rendszer, az ubiquitin-proteaszóma, amely képes a sejtben lévő fehérjéket felismerni, és amennyiben úgy érzékeli, hogy nincs már valamelyikre szükség vagy sérült, akkor lebontja. A hibás szerkezetű fehérje révén ugyanis Alzheimer- vagy Parkinson-kór, illetve egyéb neurodegeneratív vagy rákos megbetegedések alakulhatnak ki. „Ennek elkerülésére működik az általam vizsgált rendszer, mely érzékeli a hibát, és eltünteti a ’szemetet’ a sejtből” – magyarázta az ifjú Junior Prima díjas. A proteaszóma-rendszert gátolhatjuk is például egy rákos sejtben, így rá lehet venni a rákos sejtet, hogy öngyilkosságot kövessen el. A probléma csupán annyi, hogy miként juttatjuk el a gátlószert specifikusan a rákos sejtbe…
Lipinszki Zoltán a fent vázolt összefüggésrendszer első elemeként – többek között – alapkutatást végez: a proteaszóma-rendszer molekuláris jellemzésével foglalkoznak. A téma fontosságát jelzi, hogy felfedezéséért 2004-ben kémiai Nobel-díjat kapott Aaron Ciechanover, Irwin Rose és a magyar származású Avram Hershko (Herskó Ferenc).
Lipinszki Zoltán modellorganizmusa az ecetmuslica. Érdekes módon a proteaszómakutatások zöme egysejtű élesztőben történik, de annak biokémiája, genetikája nagyságrendekkel eltér az ember sejtjeinek működésétől. „Sok szempontból eltérő eredményeket kapunk, mint az élesztő proteaszómával foglalkozó harvardi vagy frankfurti kutatók, és régebben kétkedve is tekintettek az eredményeinkre. Mára azonban beigazolódott, hogy az emberi sejtekben is úgy működik a rendszer, mint a muslicában” – tudtuk meg a kutatótól. „Kimutattuk a rendszer egy újfajta szabályozását, amit kihasználva képesek lehetünk arra, hogy akár egy sejtben, szövetben vagy akár a teljes élőlényben kikapcsoljuk a proteaszómát.”
Lipinszki Zoltánt másodévesen ragadta magával a molekuláris biológia Udvardy Andor professzor előadásán. Májusban Cambridge-be készül posztdoktori ösztöndíjjal. „Nem szeretnék külföldön maradni, Angliában három-négy évet képzeltem el. Jóllehet Zentán születtem, de Szegedet tekintem most már az otthonomnak, itt van a családom: a feleségem és a kisfiam. Szóba jöhet még néhány év az Egyesült Államokban, de maximum hat éven belül visszatérnénk, és az SZBK-ban szeretnék egy önálló csoportot létrehozni” – beszélt jövőbeli terveiről Lipinszki Zoltán, aki azt is elárulta, nem könnyű összehangolni a kutatást a családi élettel. „Ehhez kell egy olyan feleség, aki végig tudta, mit vállal, és rendkívül toleráns. A fiunk megszületésekor új munkarendet vezettem be, mert nem szeretném, hogy a gyerekem úgy nőjön fel, hogy nem ismer, amellett, hogy a kutatás az életem, a hobbim” – vallja a fiatalember.
Arany Mihály