A kritikai gondolkodás fejlesztése a tanulás pszichológiai és kognitív aspektusain keresztül

1. Tudatos gondolkodásfejlesztés és önreflexió

A szerző hangsúlyozza a metakogníció szerepét, vagyis azt, hogy a hallgatónak figyelnie kell saját gondolkodására és tanulási folyamataira.

Ez a fajta önreflexió segít felismerni a hibás érveléseket, az elfogultságokat, és támogatja a logikus, önellenőrzött gondolkodást.

Forrás: 2.5. Gondolkodás a tudásról és a tanulásról – metakogníció, önszabályozás

2. Problémamegoldó és kreatív tanulási módszerek

A kritikai gondolkodás egyik alapja, hogy a diák aktívan dolgozza fel az információkat, ne csak befogadja azokat.

A könyv három tanulási módot különböztet meg:

• Reproduktív tanulás – az ismeretek visszaidézése

• Problémamegoldó tanulás – az összefüggések felismerése és alkalmazása

• Kreatív tanulás – új megoldások és nézőpontok kialakítása

A kritikai gondolkodás fejlesztése főként az utóbbi kettőn alapul.

Forrás: 2.5. fejezet – Tanulási technikák és gondolkodási folyamatok

️ 3. Vitakultúra és érvelés fejlesztése

A tanulás során javasolt módszer az érvek és ellenérvek ütköztetése, ami segít több nézőpont megértésében és a kritikus elemzés gyakorlásában.

Ez a technika pl. a „6 szemüveg” modell alkalmazásával különösen hasznos szemináriumokon, ahol a hallgatók önálló véleményt alkothatnak és megvédhetik álláspontjukat.

Forrás: 2. fejezet – A tanulás pszichológiai képességei és fejlesztésük

4. Kreatív gondolkodás és asszociációs módszerek

A mnemotechnikai és vizuális módszerek nemcsak a memóriát, hanem a kreatív és rugalmas gondolkodást is fejlesztik.

Ilyenek például:

• láncképzés

• mozaikszó-képzés

• vizuális asszociációk

Ezek az eljárások támogatják az információk rögzítését, újrarendezését és önálló értelmezését — a kritikai gondolkodás alapját.

Forrás: 2.4.2.3. Mnemotechnikai módszerek

5. Fogalomalkotás és szakszókincs-fejlesztés

A pontos fogalmi gondolkodás elengedhetetlen a kritikus értelmezéshez.

A kötet javasolja a digitális szókártya programok és az önálló fogalomgyűjtés használatát, amelyek segítenek a szakszókincs tudatos bővítésében.

Forrás: 2.3.1. Szakszókincsed fejlesztése digitális szókártya programokkal

6. Önálló jegyzetelés és gondolattérképek

A szerző javasolja a Cornell-jegyzet és a gondolattérkép (mindmap) használatát, mert ezek nemcsak rendszerezik a tudást, hanem támogatják az önálló, kritikus értelmezést is.

A jegyzetekben érdemes saját kérdéseket megfogalmazni az anyaghoz.

Forrás: 2.4. fejezet – A megszerzett információk szervezése

7. Metakognitív kérdések alkalmazása

A fejezet végén szereplő ellenőrző kérdések (Ismeret, Értelmezés, Alkalmazás szint) segítik a reflektív gondolkodást.

Ezekkel a tanuló önállóan mérheti, mennyire érti komplexen is a tananyagot.

Forrás: Ellenőrző kérdések, feladatok

Összegzés

A Hogyan tanul a sikeres egyetemista c kötetben Marunák Mária ajánlásai a kritikai gondolkodást nem külön fejezetként, hanem a tudatos tanulás egészének részeként kezeli.

A legfontosabb fejlesztő módszerek:

• Metakogníció (önreflexió, önellenőrzés)

• Problémamegoldás és kreatív tanulás

• Érvelés és vitakultúra

• Mnemotechnikai technikák és asszociációk

• Fogalomalkotás és digitális eszközök használata

• Rendszerező jegyzetelés és kérdésalkotás

A Hogyan tanul a sikeres egyetemista c. kötet elérési linkje: https://eta.bibl.u-szeged.hu/5684/

További olvasnivalók a témához: https://tscfm.org/blogs/the-benefits-of-critical-thinking-for-students/

kép forrása:  tscfm