Amikor „ingyenes”, mégis nagy az ára – az elköteleződés szerepe a hallgatói támogatásban

Ez tudatos döntés: célunk, hogy minél többekhez eljusson a segítség.

Mégis egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a regisztrált hallgatók egy része végül nem jelenik meg az alkalmakon, és ezt előzetesen sem jelzi. Elsőre ez talán apróságnak tűnik, valójában azonban egy fontos jelenségre hívja fel a figyelmet: az elköteleződés kérdésére.

Az „ingyenesség” paradoxona

A pszichológia egyik alapvetése, hogy az ember nagyobb értéket tulajdonít annak, amibe saját erőforrást – időt, energiát, pénzt – fektet. Amikor egy program „ingyenes”, könnyen háttérbe szorul a belső döntés súlya: ha mégsem megyek el, „nem veszítettem semmit”.

Valójában azonban igen. Egy lefoglalt hely minden esetben egy másik hallgatótól veszi el a lehetőséget. Sok programunk létszámkorlátos, így minden egyes meg nem jelenés mögött ott lehet valaki, aki szívesen részt vett volna, de már nem jutott be.

A láthatatlan költségek

Fontos látni azt is, hogy ezek a szolgáltatások a hallgatók számára ugyan gyakran ingyenesek, de nem „költség nélküliek”. Az egyetem és a szakemberek ideje, felkészülése, jelenléte mind olyan erőforrás, amelyet a közösség egészének javára fordítunk. Szolgáltatásaink kapcsán termet kell béreljünk, figyelembe véve a regisztráltak számát, sok esetben pedig a foglalkozáshoz szükséges eszközök is további költségekkel járnak.

A segítő munka ráadásul különösen érzékeny terület: itt a figyelem, az empátia és a mentális jelenlét a legfontosabb „eszköz”. Ahhoz, hogy ezt hosszú távon stabilan és magas színvonalon tudjuk biztosítani, elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet és felelősségvállalás.

Elköteleződés mint belső döntés

A regisztráció nem pusztán technikai lépés. Egyfajta személyes döntés is: időt szánok magamra, fontos számomra a fejlődés, és vállalom, hogy megjelenek.

Ez különösen igaz azokra a programokra, amelyek a mentális jóllétet, tanulási hatékonyságot vagy önismeretet támogatják. Ezek nem „kívülről hatnak”, hanem akkor működnek igazán, ha a résztvevő is aktívan jelen van – nemcsak fizikailag, hanem belső szándékában is.

Mit tehetünk hallgatóként?

Ha regisztrálsz egy programra:

• tekints rá úgy, mint egy saját magaddal kötött megállapodásra,

• ha mégsem tudsz részt venni, jelezd időben,

• rögzítsd a naptáradban, időszervező appodban!

• adj lehetőséget másnak arra, hogy élhessen a felszabaduló hellyel.

Ezzel nemcsak a saját fejlődésedet támogatod, hanem egy felelősen működő egyetemi közösséghez is hozzájárulsz.

Közös felelősség

Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ célja, hogy minden hallgató számára hozzáférhető, támogató és biztonságos közeget biztosítson. Ehhez azonban nem elegendő a szakmai háttér és a programok biztosítása – szükség van a résztvevők elköteleződésére is.

Az „ingyenesség” lehetőség. Az értékét azonban az adja meg, hogy élünk-e vele.