A határozatok olyan közokiratok, amelyek nem minősülnek jogszabálynak, de a címzettek részére kötelező előírásokat fogalmaznak meg. Határozathozatalra számos esetben sor kerülhet, közös jellemzőjük, hogy az adott kérdés érdemi lezárását, megválaszolását jelentik.

A határozatok nem minősülnek jogszabálynak, de a címzettei körében kötelező kötőerővel bírnak, továbbá egyetlen jogszabállyal sem lehetnek ellentétesek. Számos testület és szerv rendelkezik határozathozatalra vonatkozó jogosítvánnyal.

A 2010. évi jogalkotásról szóló CXXX. törvény közjogi szervezetszabályozó eszközök címszó alatt az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját meghatározó határozatot is nevesíti. Határozatban szabályozhatja továbbá a helyi és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. Az önkormányzatok a központi államigazgatási szervektől eltérően a saját szervezetét és működését nem határozatban, hanem rendeletben szabályozza.

A jogszabályoktól eltérően, amelyek érvényes létrejöttéhez a kihirdetés szükséges, a határozatokat közzéteszik. Amennyiben nem tartalmaznak minősített adatot, az Országgyűlés és a Kormány elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét, amelyről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. Amennyiben a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétett és aláírt változata között eltérés található, a határozat aláírójának kezdeményezése után lehetőség van a helyesbítésre hatálybalépést megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény szabályozza az Alkotmánybíróság jogalkotással összefüggő hatáskörében hozott döntéseit. Az ügy érdemében az AB határozattal dönt, amelyet részletesen indokolni köteles. Határozat hozatalára számos esetben sor kerülhet, amelyekre példák – a teljesség igénye nélkül – a következők (GYERGYÁK, 2017):

(1)az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás): az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezéseinek az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata, amelyről az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz;

(2)az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás): az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

(3)bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt: ha egy bírónak egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amely kapcsán alaptörvény-ellenességet észlel, az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását;

(4)az alkotmányjogi panasz: az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása miatt közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette;

(5)az Alaptörvény értelmezése: az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány, illetve az alapvető jogok biztosa indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.

Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező, jogorvoslatnak ellene nincs helye. Az AB Hivatalának honlapján elektronikus formában, bárki számára díjmentesen hozzáférhetőek, a határozat tárgyától függően kötelezően vagy fakultatívan a Magyar Közlönyben való közzététel lehetősége is adott, de elrendelhető a határozat nyilvános kihirdetése is.

Az igazságszolgáltatási szervek közül a Kúria a bírói joggyakorlat egységesítése céljából jogegységi határozatokhozatalára jogosult. Annak érdekében szükséges a határozat meghozatala, hogy az azonos tényállású ügyek tárgyalása során azonos vagy hasonló ítéletek születhessenek az azt tárgyaló bíróság illetékességi területtől, valamint a bíró személyétől függetlenül. A jogegységi határozatok nem egyedi ügyben születnek, hanem a jövőre nézve az ítélkezési gyakorlat egységesítése céljából. A bíróságokra nézve kötelezőek, így az ítélethozatal során kihatnak az állampolgárok viszonyaira is. A Kúria egyedi ügyekben hozott döntése kapcsán elvi bírósági határozatot tehet közzé, amely ugyan nem rendelkezik mindenkire nézve általános kötőerővel, de jelentősége olyan mértékű, hogy az alsóbb szintű bíróságok az ítélethozataluk során alapul veszik.

A bíróságok határozatai az egyedi ügyekben hozott ítéletek, illetve végzések lehetnek, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. A bíróság a per érdemi kérdésében ítélettel, a per során felmerült minden egyéb kérdésben végzéssel dönt, valamint a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki és indokolni köteles. A határozat ellen jogorvoslatnak van helye, jogerős határozat esetén végrehajtását a bíróság rendeli el.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

GYERGYÁK Ferenc-BENDE-SZABÓ Gábor (2017) Közigazgatási szakvizsga, Általános közigazgatási ismeretek, II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. ISBN 978-615-568-XX-X

12/1990. (V. 23.) AB határozat

33/2008. (III. 20.) AB határozat