2023. február 1., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Érvényesség


Az érvényesség a jogszabályok súlyos hibától mentes létrejötte, amely előfeltétele a hatályba lépésének, és a jogalkotói cél elérésének. A létezést a kihirdetéstől, illetve közzétételtől számoljuk, míg a súlyos hiba következménye a megsemmisítés és a norma létre nem jötte lehet.

 

A jogszabályok érvényességén a súlyos hibáktól mentes létrejöttüket értjük. A jogszabály érvényes létrejöttéhez négy feltétel együttes megvalósulása szükséges:

(1)a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó eljárási szabályainak betartása,

(2)a jogszabályi hierarchia alapján tartalmi ellentmondás hiánya,

(3)az arra jogosult személy vagy szerv által történt megalkotás, valamint

(4)a megfelelő formában történő kihirdetés.

Egy jogszabály akkor jött létre, ha a jogalkotási eljárás utolsó kötelező cselekménye is megtörtént, ami a jogszabályok esetén a Magyar Közlönyben történő kihirdetést, míg a közjogi szervezetszabályozó eszközök esetén a közzétételt jelenti (GYERGYÁK, 2017).

 

A másik érvényességi kellék a súlyos hibáktól való mentesség. Egy normatív aktus a hiba eredete alapján tartalmi vagy formai szempontból lehet hibás. Ha tartalmi hibában szenved, akkor a jogszabályi hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő normatív aktus tartalmával nem áll összhangban, ellentmondás van közöttük. A formai hiba a jogalkotási eljárás során keletkezett hibát jelenti, amely megnyilvánulhat abban, ha nem megfelelő szerv bocsátotta ki az aktust, illetve, ha a meghozatala vagy kihirdetése során eljárásjogi hibát vétettek a jogalkotók.

Mind a tartalmi, mind a formai hibáknak négyféle jogkövetkezménye lehet (JAKAB, 2016).

(1)A jogszabály érvényességére nézve nincs következménye, a hiba miatt a jogszabály ugyanúgy érvényes lesz. Pl. az előzetes hatásvizsgálat elmaradása a jogszabályalkotás előtt.

(2)A hiba olyan kismértékű, hogy még orvosolható a jogalkotó által. Pl. A Magyar Közlönyben nyomdahibával megjelent jogszabály esetén, tehát ha a megjelent szöveg eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig kezdeményezheti az eltérés helyesbítését. A helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni, amelyről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.

(3)A jogi aktusban keletkezett hiba olyan nagymértékű, hogy nem orvosolható és ez esetben az Alkotmánybíróság által meg kell semmisíteni. A semmis aktus olyan súlyos fogyatékosságban szenved, amely miatt létezése is csak látszólagos és alkalmatlan a jogalkotó által kívánt joghatás kiváltására. Pl. a jogalkotási eljárás során súlyos szabálysértés történt, nem az előírt szavazási arányok figyelembevételével alkottak meg jogszabályt. Érvény-vesztés következménye is lehet a nem orvosolható hiba, ez esetben egy magasabb szintű jogi aktust változtattak meg úgy, hogy az alacsonyabb szintű ellentmondást mutasson, és ezáltal megsemmisítésre kerüljön.

(4)Ha a hiba olyan nagymértékű, akkor még megsemmisítésre sem kerülhet, ugyanis létre sem jön. Pl. A kihirdetés helyének eltévesztése azt eredményezi, hogy a norma nem is létezik, így nincs mit megsemmisíteni.

Az első két esetben, amikor kismértékű vagy orvosolható hibáról beszélünk, nem érinti a norma érvényességét, azonban, ha nem orvosolható a hiba vagy a norma létre sem jött, akkor érvényes sem lehet.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

JAKAB András (2016) Jogforrási rendszer. In: TRÓCSÁNYI László-SCHANDA Balázs (szerk.) Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC Kiadó. ISBN: 9789632583099

GYERGYÁK Ferenc-BENDE-SZABÓ Gábor (2017) Közigazgatási szakvizsga, Általános közigazgatási ismeretek, II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. ISBN 978-615-568-XX-X

5/1990. (IV. 9.) AB határozat