A rendeletek olyan jogszabályok, amelyet általában a végrehajtó hatalom valamely szerve alkot, és a címzettek számára kötelező kötőerővel bír.
A rendeletek a jogszabályi hierarchiában a törvények alatt elhelyezkedő jogszabályok, amelyeket két csoportra oszthatunk: vannak a központi és a helyi rendeletek. A központi rendeletekhez tartozik a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, miniszterelnöki és a miniszteri rendelet, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete. Míg a helyi rendeletek csoportját az önkormányzati rendeletek alkotják. A rendeletek egymáshoz való viszonya a következőképpen alakul: a Kormány egy tagjának rendelete nem lehet ellentétes kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével sem; az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete más rendelettel, míg az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
A központi rendeletek tehát olyan, mindenkire nézve kötelező jogszabályok, amelyeknek két fő csoportjukat tudjuk megkülönböztetni, az autonóm és a végrehajtási rendeleteket. Az autonóm központi rendelet az, amely egy adott életviszonyt elsőként szabályoz, míg a végrehajtási rendelet esetén már van elsődleges szabályozása az adott tárgykörnek, de törvény vagy autonóm rendelet felhatalmazást ad a meghozatalára. A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit, azonban a jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat, ezt nevezzük a szubdelegálás tilalmának. Pl. a Kormány van feljogosítva kormányrendelet meghozatalára, még az ő engedélyével sem hozhat rajta kívül senki létre kormányrendeletet. A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására nem lehet felhatalmazást adni. Ha felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik, a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni. A Kormány feladatkörében eljárva kiadhat autonóm és végrehajtási rendeletet is, de arra tekintettel, hogy nem alkothat rendeletet kizárólagos és kifejezett törvényhozási tárgykörökben, valamint olyan tárgykörökben, amelyeket törvény korábban már szabályozott. Ezzel szemben a Kormány tagjai (miniszterelnök, illetve miniszterek) viszont csak végrehajtási rendelet megalkotására jogosultak. A 2011. évi a Magyar Nemzeti Bankról szóló CCVIII. törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényi felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, ilyen lehet pl.: az alapkamat mértéke, a bankjegyek és érmék kibocsátásának és bevonásának elrendelése (GYERGYÁK, 2017).
A végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre az Országgyűlés. Jelenleg két önálló szabályozó szerv került nevesítésre. Az első a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelyet részletesen a 2003. évi az elektronikus hírközlésről szóló C. törvény szabályoz, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amelynek keretét a 2013. évi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló XXII. törvény jelenti. Az önálló szabályozó szervek vezetői törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörükben rendeletet adhatnak ki.
A központi rendeletek mellett a rendeletek másik típusa a helyi rendeletek, amelyeket az Alaptörvény felhatalmazása alapján a megyei és a települési önkormányzatok hozhatnak a helyi közügyek elintézése végett. A helyi képviselő-testület hatásköréből a rendeletalkotás nem vonható el. Rendeleteit (valamint határozatait is) nyílt szavazással hozza, a testület által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon pl.: honlapon ki kell hirdetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzat a rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, majd a kormányhivatal fogja továbbítani a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek. Lehetőség van az önkormányzati rendelet helyesbítésére abban az esetben, ha az aláírt és a kihirdetett szöveg eltér egymástól. Erről a jegyző gondoskodik a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon, valamint az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon a helyesbítés megjelentetéséről is. Az állampolgárok részére elektronikus közszolgáltatásként, térítésmentesen hozzáférhető jogszabálygyűjtemény, a Nemzeti Jogszabálytár áll rendelkezésre (www.njt.hu), amelyen keresztül bárki számára elérhetőek az önkormányzati rendeletek szövegei.
FORRÁSOK
Magyarország Alaptörvénye
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
2011. évi CCVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
2013. évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
GYERGYÁK Ferenc-BENDE-SZABÓ Gábor (2017) Közigazgatási szakvizsga, Általános közigazgatási ismeretek, II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. ISBN 978-615-568-XX-X
