2023. február 5., vasárnap
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Bíróság


Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvénye szabályozza a bíróságok jog- és hatáskörének, szervezetének, ítélkezésének, továbbá a  bírák függetlenségének legfontosabb kérdéseit. A bíróságok igazgatásának és működésének, valamint a bírák jogállásának részletes szabályait sarkalatos törvények határozzák meg.

 

Az Alaptörvény szerint a bíróságok feladata az igazságszolgáltatási tevékenység. Ennek megfelelően a büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban, továbbá a közigazgatási határozatok és önkormányzati rendeletek törvényességéről való döntés, valamint a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása tartozik a bíróságok hatáskörébe. Ezeken felül azonban törvény más ügyekben való döntést is a bíróságok hatáskörébe utalhat.

 

Magyarországon úgynevezett többszintű bírósági rendszertalálható, amelynek egyes szervezeti szintjeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) határozza meg. Az Alaptörvény a bírósági szervezetrendszer csúcsszerveként a Kúriát nevesíti, és ezzel egyben a bírói szervezet egységességét is meghatározza. Az Alaptörvény az általános igazságszolgáltatási tevékenységen túl különleges bírói feladatokat is ró a Kúriára: a Kúria biztosítja a jogalkalmazás egységét, amelynek keretében a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

 

Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit:

(1) a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve,

(2) ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók,

(3) tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket,

(4) nem lehetnek tagjai pártnak,

(5) nem folytathatnak politikai tevékenységet,

(6) a hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökét - a stabilitás és a függetlenség fokozottabb érvényesítése érdekében - kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg.

 

A bírósági szervezet

Magyarországon az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság gyakorolja.

 

Járásbíróságok

A korábban kerületi és városi bíróságként működő igazságszolgáltatási fórumok 2013. január 1. napjától járásbíróság elnevezésen eljárnak el kizárólag első fokon. A járásbíróságok hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amelynek első fokon történő elbírálását törvény nem utalja más bíróság elé. A járásbíróságok nem minősülnek önálló jogi személynek.

 

Közigazgatási és munkaügyi bíróság

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2013. január 1. napján kezdték meg működésüket. Szintén első fokon járnak el a közigazgatási határozatok felülvizsgálata, a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó ügyekben, továbbá minden olyan ügyben, amit törvény a hatáskörükbe utal. Az új közigazgatási perrendtartás szabályai alapján 2018. január 1-től az újonnan induló közigazgatási perek túlnyomó többségét nyolc úgynevezett regionális illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróság intézi.

 

Törvényszékek

A korábban megyei, illetve fővárosi bíróság elnevezésen működő bíróságok jogutódjaként törvényszékek járnak el. A törvényszékek úgynevezett vegyes folyamodású bíróságok, ami azt jelenti, hogy első és másodfokon is eljárhatnak. Másodfokon bírálják el a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok első fokon meghozott határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. Azonban vannak olyan ügyek, amelyekben már első fokon a törvényszékek járnak el. Ezen ügyek csoportját az eljárási törvények (polgári perrendtartás, közigazgatási perrendtartás, büntetőeljárásról szóló törvény) határozzák meg. Ebbe az ügycsoportba általában olyan ügyek tartoznak, amelyek kiemelkedő súlyúak. Polgári ügyek esetén nagy összegű pertárgyérték, vagy speciális ügytárgy (pl. sajtó-helyreigazítás), büntető ügyekben súlyos bűncselekmény elkövetéséről való döntés (pl. emberölés) alapozza meg, hogy a törvényszékek hozzanak döntést első fokon. A törvényszékek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek.

 

Ítélőtáblák

Az ítélőtáblák a törvényszékek és a Kúria között elhelyezkedő szervezeti szintet jelentik. Létrehozásuk célja az volt, hogy tehermentesítsék a Legfelsőbb Bíróságot (jelenleg Kúria). Fontos megjegyezni, hogy az ítélőtáblák már első fokon nem járnak el, csak és kizárólag másod, valamint harmadfokon ítélkeznek. Másodfokon járnak el azokban az ügyekben, amelyeknél az elsőfokú döntést a törvényszéken hozták meg, harmadfokon pedig azokban az ügyekben jár el, amelyek a járásbíróságon indultak és a törvényszék által hozott másodfokú döntés ellen nyújtottak be jogorvoslatot.

 

Kúria

A Kúria Magyarország legfőbb bírói szerve. A Kúria kettős funkciót lát el. Egyrészt konkrét ítélkező tevékenységet folytat, mint például felülvizsgálati kérelmek, törvényszék, illetve ítélőtábla határozata ellen benyújtott jogorvoslatok, önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközése stb. Másrészt biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, vagyis elősegíti az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítását. E feladatát úgynevezett jogegységi határozatok meghozatalával látja el. A jogegységi határozatok elvi iránymutatások, amelyek a bíróságokra nézve kötelező erővel bírnak.

 

A bíróságok központi igazgatása

2012. január 1. napjától a bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal– élén az elnökkel - látja el. Az OBH elnökének jogkörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetési, létszám-gazdálkodási jogkörök. Ezen felül érdemes megemlíteni az Országos Bírói Tanácsot, amely egy bírák által választott, kizárólag bírákból álló független testület, amely ellenőrzési és felügyeleti funkciót lát el a bírósági igazgatás területén.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

TRÓCSÁNYI László-SCHANDA Balázs (2016) Bevezetés az Alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC.