Egészségügyi, szociális, oktatási és közösségi programok, gazdasági és agrártanácsadás – többek között ilyen aktivitások lesznek majd a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és Ruzsa település között megvalósuló, Magyarországon egyedülálló együttműködés keretein belül Dr. Fendler Judit elmondása szerint. Az SZTE kancellárja beszélt arról is, hogyan jött létre Ruzsával az együttműködés, hogyan viszonyulnak az egyetem hallgatói és dolgozói a programhoz és elárulta azt is, hogy miért kiemelten fontos ebben az esetben a jó szervezés.
Egyedülálló együttműködésbe kezd a Szegedi Tudományegyetem Ruzsa településsel. Honnan jött a Bálint Sándor Jólléti Program ötlete?
Az egyetemen oktatunk többek között településfejlesztési, jogi, gazdasági, egészségügyi ismereteket, képzünk gyógypedagógusokat, óvónőket, emellett nagy és jól működő klinikai ellátásunk van. Felmerült bennünk a gondolat, hogy azon túl, hogy a közfeladatainkat magas szinten teljesítjük, adott esetben, ahol van szabad kapacitás, a közjó érdekében fel is ajánlhatjuk azokat, amennyiben sikerül önkénteseket találnunk a programok működtetéséhez. Amellett, hogy rengeteg képesség, eszköz, infrastruktúra van egyetemünkön, nagyon sok lelkes dolgozónk, hallgatónk van, akik részéről egyértelmű jelzéseket kaptunk arra vonatkozóan, hogy szeretnék valamilyen, a társadalomnak hasznos tevékenység formájában felajánlani tudásukat, vagyis az önkéntesek is adottak egy ilyen kezdeményezéshez.
Tisztában vagyok azzal, hogy közhelyesen hangzik, de nálunk valóban az a helyzet, hogy mi komolyan gondoljuk a társadalmi felelősségvállalást és megvan bennünk a szándék arra, hogy megosszuk a rendelkezésre álló képességeket, kapacitásokat. Nem véletlen, hogy a THE Impact Rankings elnevezésű, a világ felsőoktatási intézményeinek gazdasági, társadalmi hatása és felelősségvállalása szerint mért rangsorában évről évre kiváló eredményt ér el az SZTE, legutóbb is előrébb lépve a listán első helyen vagyunk a hazai egyetemek között. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy a segítő szándékot akkor tudjuk igazán hatékonyan hasznosítani, ha sikerül jól szervezetten, egy egységes platformba összpontosítva felkínálni. Ezért hoztuk létre a Bálint Sándor Jólléti Programot, amelynek keretében olyan tevékenységeket ajánlunk fel, amelyekben igazán jók vagyunk és valóban hasznára válhatnak Ruzsának.
Bálint Sándor szegedi néprajzkutató nevét azért választottuk, mert ő volt a szolgáló szeretet mintaképe, ő mondta, hogy „érdemes szolgálni, mivel az ember hát nem egymaga van tulajdonképpen, hanem társaságban, közösségben és ... hogy fejezzem ki magamat... másoknak is örömet szerezni azzal, hogy vagyunk, és szolgálatukra állunk”.
Hogyan esett Ruzsára a választás?
Komoly fejtörést okozott számunkra, hogy kiknek, hogyan ajánljuk fel a kigondolt együttműködést úgy, hogy ez egy első, pilot programja az egyetemnek. Mivel Szeged egy polgárosult nagyvárosa Magyarországnak, az itt élők eleve hozzáférnek azokhoz a programokhoz, kezdeményezésekhez, amelyeket Ruzsára elviszünk. Egy olyan települést akartunk keresni, ahol az alap infrastruktúra – bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő – rendelkezésre áll, nem tartozik Szeged közvetlen vonzáskörzetéhez, ugyanakkor nincs akkora távolságra sem, hogy az önkénteseinknek túl nagy feladat legyen az oda történő eljutás. Emellett különböző statisztikai adatokat is megvizsgáltunk a keresés során és végül így esett a választásunk Ruzsára, amit a térség országgyűlési képviselője, Mihálffy Béla is ajánlott, megemlítve, hogy igen lelkes és együttműködő polgármestere van a településnek.
Kik vesznek részt az SZTE részéről ebben a programban és hogyan választják ki őket?
Végeztünk egy informális felmérést az egyetemen arról, hogy kik lennének nyitottak önkéntes munkára, és mi is meglepődtünk, amikor kiderült, hogy azonnal több száz dolgozónk jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy ahogy alakulnak az együttműködés keretében megvalósuló programok, várhatóan egyre több önkéntesünk lesz. Úgy gondolom, ez még inkább alátámasztja azt az elképzelésünket, hogy a kezdeményezés sikeres működéséhez elengedhetetlen a megfelelő szervezettség. Már most is vannak olyan felajánlások is, amelyek teljesen függetlenek az egyetem tevékenységétől és amikre mi magunktól valószínűleg nem gondolnánk – így van például olyan önkéntes, aki idősotthonban tartana társasjáték foglalkozást. Ezeket a kezdeményezéseket is nagyon értékesnek tartjuk. Ugyanakkor a másik megközelítés, amelyben azt vizsgáljuk, hogy az egyetem milyen lehetőségeket tud biztosítani. szerintem még több potenciált rejt magában. Ezeket minden esetben egyeztetjük a ruzsai közösséggel, ennek egyik legjobb példája a szűrőkamionos program, amivel március 29-én indulunk.
Milyen jellegű önkéntes tevékenységekre kínál lehetőségeket a program az egyetem hallgatóinak és az ott dolgozóknak?
Van egy, már most is meglehetősen hosszú táblázatunk arról, hogy milyen aktivitásokat tervezünk. Számos, egészségügyi témájú program lesz majd, így például szervezünk beszélgetést kardiológiai prevencióról és rehabilitációról, valamint a cukorbetegség kapcsán, de lesz életmód- és életminőség fejlesztés is. Mentálhigiénés támogatást kapnak majd a szociális területen dolgozók, egészségnapot szervezünk óvodások, iskolások számára, a pedagógusoknak lesz okostanterem képzés, tartunk majd előadásokat az agrártámogatásokról, vállalkozói ismeretekről, illetve digitális pénzügyi szolgáltatásokról, kiberbiztonságról. Talán ezekből is látszik már, hogy nagyon szerteágazó programok lesznek, rengeteg lehetőséggel, így fontos feladat lesz, hogy jól strukturáljuk az aktivitásokat és hatékonyan osszuk ki a feladatokat. Arra számítok ugyanis, hogy amint elkezdjük majd hirdetni a programokat az egyetemen és hívjuk az önkénteseket, nagyon sokan jelentkeznek majd.
Hogyan ösztönzi a program a hallgatókat és az egyetemi dolgozókat arra, hogy önkéntes munkát végezzenek?
Ahogyan már említettem, a hozzánk érkező jelzések alapján nagyon lelkesek már most is a hallgatók és a dolgozók, de azért gondolkozunk azon is, hogy valamilyen formában elismerjük a felajánlásokat. A hallgatók esetében úgy gondolom, hogy vannak olyan programok, amelyeket gyakorlatként értelmezhetünk és kreditként elismerhetők, ami valószínűleg egy plusz ösztönző lesz számukra. A munkatársak esetében pedig egy nem pénzbeli jutalmazási rendszert szeretnénk bevezetni, amelynek részletein jelenleg is dolgozunk. Érdemes megemlíteni, hogy a program részét képezi egy szociológiai vizsgálat is. Egy településszociológus irányításával a hallgatók felmérik lakosság igényeit, állapotát, majd ezt a vizsgálatot megfelelő időközönként, tudományos módszerekkel újra és újra elvégzik. Az ezekből kinyert eredményeket és tapasztalatokat pedig beépítjük a következő évi programtervünkbe.
Milyen területeken működik együtt az SZTE és Ruzsa a település fejlődése érdekében?
Több területen kínálunk majd lehetőségeket a ruzsaiak számára. Az egészségügy kiemelt fontosságú, ezen a területen többek között szűrővizsgálatokat és egészségfejlesztési programokat szervezünk. Nagyon fontosnak tartom az oktatásban való részvételt: a Tanítsuk Magyarországot! kezdeményezés keretében korrepetálási lehetőséget biztosítunk, a Junior Akadémia programban pedig tanfolyamokat kínálunk az érdeklődők számára. Emellett közösségi programokat is tervezünk, valamint megvizsgáljuk, hogy a szociális ellátásban miként tudunk segíteni, de gazdaság- és agrárfejlesztési, illetve pályázati tanácsadási lehetőségeket is szeretnénk biztosítani. Arra törekszünk, hogy minden korosztály számára értékes programokat nyújtsunk.
Március 29-én írják alá az együttműködési megállapodást, melyek lesznek az első aktivitások a program keretében?
Az együttműködést egy nagyobb volumenű eseménnyel indítjuk: sikerült elérnünk, hogy az ország egyetlen államilag támogatott szűrőkamionja Ruzsára érkezzen, és hét napig helyben végezzen vizsgálatokat. A program keretében 50-féle átfogó szűrővizsgálat, azonnali kiértékelés, életmódtanácsadás és anatómiai bemutatók is lesznek. Biztos vagyok benne, hogy ennek a kezdeményezésnek rendkívül pozitív lesz a fogadtatása. Emellett ezen a napon „nyitunk egy Egyetem utcát”, ahol a Szegedi Tudományegyetem 12 kara mutatkozik be interaktív módon. A későbbi programok megvalósítása esetében az is fontos számunkra, hogy folyamatosan legyenek aktivitások. A már említett kezdeményezések közül több is megvalósul még tavasszal, minden esemény megtalálható a www.u-szeged.hu/bsjp honlapunk programnaptárában.
Meddig tart az együttműködés az SZTE és Ruzsa között, és milyen területekre terjedhet még ki a jövőben?
Nagyon fontosnak tartom, hogy kialakuljon a megfelelő bizalom a program és az egyetem felé a ruzsaiakban és lássák, hogy nem egy gyorsan elmúló, hirtelen fellángolásról van szó, hanem valóban tartós együttműködésről. Minimum 3-5 éves időtávban gondolkodunk. Nyitottak vagyunk arra, hogy a későbbiekben sport- és kulturális kezdeményezések is bekerüljenek a programba. Jelenleg viszont a többi területen – az egészségügy, a szociális ellátás, a kutatás és oktatás, az agrárfejlesztés és a gazdaságfejlesztés – tervezett programok elindítására helyezzük a hangsúlyt.
Ha sikeresnek bizonyul ez a kezdeményezés, lát-e esélyt arra, hogy más településeken is elinduljon hasonló program?
Annak természetesen nincs semmi akadálya, hogy a Ruzsán szervezett programokra a környező településeken élők is eljöjjenek, de egyelőre nem tervezzük a kezdeményezés kiterjesztését más településre. Hasonló program még nem indult az országban, így az első év kulcsfontosságú lesz abból a szempontból is, hogy kiderüljön, milyen programokra van a legkomolyabb igény Ruzsán. Az itt szerzett tapasztalatok alapján dönthetünk majd a további lépésekről és az együttműködés jövőjéről.
