A Szegedi Tudományegyetem 12. Innovációs Napját nyitotta meg november 6-án Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Az ünnepségen telt ház és vastaps fogadta Karikó Katalin előadását, amelyben korábbi hallgatói kérdéseket követve beszélt kutatói pályájának lelki és szakmai motivációiról. Az esemény vendége volt Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, aki többek között bejelentette, hogy a Neumann János Program újonnan kihirdetett 50 milliárdos pályázatán a Szegedi Tudományegyetemről került ki a legtöbb nyertes innovációs projekt. A jelen lévő fiatal kutatókat Prof Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke arra buzdította, hogy mindig gondoljanak kutatási eredményeik társadalmi hasznosítására. Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese és Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója idén is átadták a Szegedi Tudományegyetem támogató-ösztönző Innovációs Díjait, valamint Proof of Concept pályázatának díjait. Az ünnepségen Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja az egyetem sokféle szerepet betöltő gazdasági partnereit méltatta, Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke pedig elmondta, hogy az SZTE-vel az ünnepségen aláírt együttműködési megállapodás keretében a hivatal szabadalombejelentéshez nyújt majd támogatást a kutatóknak.

A 12. SZTE Innovációs Nap közönsége. Fotó: Sahin-Tóth István

Bódis László: Az SZTE nyert a legtöbb projekttel a Neumann János Programban

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében a Kulturális és Innovációs Minisztérium eredményeit és küszöbön álló intézkedéseit vette sorra. Eredményként említette az innovációt ösztönző szabályozási környezet megújítását, továbbá azt, hogy az új finanszírozási eszközöket használni kezdték a vállalkozások. Az országgyűlés már tárgyalja azt a törvénymódosítás-csomagot, amely az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását erősíti majd. Az innovációért felelős helyettes államtitkár szerint ez a technológiai transzfert fogja elősegíteni azzal, hogy könnyebbé teszi a kutatási eredményeket hasznosító spin-off vállalkozások alapítását.

– Sokszor beszéltem már arról, hogy a legnagyobb potenciált a magyar innovációban, az egyetemekről, kutatóintézetekből származó technológiai vállalatok megerősítésében látjuk. Az állam oldaláról jelenleg a szabályozás és a finanszírozási környezet megteremtése a feladat – közölte a helyettes államtitkár. Hozzátette, hogy több egyetemen már meg is indult a transzferfolyamatok megerősítése, a Szegedi Tudományegyetemen például már létrejött egy új technológiaitranszfer-vállalat, amely ezzel foglalkozik.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár. Fotó: Sahin-Tóth István

Bódis László az egyetemi innovációs ökoszisztémák fejlesztésében a tervezett tudományos és innovációs parkoknak, más néven Science Parkoknak szán központi szerepet. Ezek a gazdasági hasznosulás kiemelt helyszínei lesznek, ahol összekapcsolódik az egyetemek és a vállalatok fejlesztési munkája. Az innovációért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel közösen már összegyűjtötték azokat a terveket, amelyek az SZTE Science Park fejlesztéseit meg fogják határozni a következő években. Ehhez hamarosan megszületnek a döntések a Science Park címek odaítéléséről, és 2025-ben elkezdődhet az innovációs parkok fejlesztése.

Bódis László elmondta még, hogy a Neumann János Program fókuszterületein összesen 50 milliárd forint értékben nemrég kihirdetett 89 nyertes projekt közül a legtöbbet, 11 sikeres projektet a Szegedi Tudományegyetem adta be. Ezzel az SZTE érte el a legjobb eredményt az innovációs kezdeményezések területén.

A 2025-2026-os időszak feladatai között a helyettes államtitkár a Nemzeti Laboratóriumok Program következő ötéves időszakának megalapozásáról is beszélt. A hálózatot, amelynek több tudásközpontja is működik a Szegedi Tudományegyetemen, Bódis László az elmúlt évek legnagyobb és legsikeresebb programjának nevezte.

Prof. Dr. Szabó Gábor: A kutatói munka embereket kell, hogy segítsen!

Prof. Dr. Szabó Gábor köszöntőjében arról beszélt, hogy a Magyar Innovációs Szövetségben egy innovációtól két fontos kritériumot várnak el: az újdonságot és a gazdasági hasznosíthatóság lehetőségét. Az SZTE prorektora a közönségen végig tekintve nyugtázta, hogy ama 12 évvel ezelőtti első SZTE Innovációs Nap óta, a résztvevők között sok lett a fiatal kutató. – Fontos, hogy az egyetemen az innováció valahogyan benne legyen a levegőben. Erről nem elég beszélni, a fiatalok számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a kutatásuk kapcsán mindig foglalkozzanak azzal is, hogy eredményük milyen hasznot hajthat a társadalomnak.

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Fotó: Sahin-Tóth István

– Nem kérdeztem meg, de aligha fog megcáfolni a professzor asszony, vagy inkább Kati – fordult Karikó Katalinhoz, – hogy ő nem Nobel-díjas akart lenni, hanem embereken akart segíteni. Ennek egy mellékterméke lett a Nobel-díj, de a kutatásban valójában az emberek segítése vezette. Nem mindenki rendelkezik ilyen elképesztő következetességgel és kitartással, de ki-ki a maga helyén azért mégiscsak tud haladni a világban. Én azt szeretném kérni a jelenlevő fiataloktól, hogy ebben a világban egy ódivatú gondolatot kövessenek, és akkor szerintem nem lesz tartalmatlan életük. Gondoljanak arra, kutatói munkájukkal hogyan tudnának segíteni másokon a társadalomban!

Karikó Katalin: A szorgalmasan dolgozó kutatók nevében szoktam díjat átvenni

– Megtanultuk, hogy a kutatás termékét el kell fogadtatni a társadalomban, és ebben mindannyiunknak van feladata – mondta előadásában az SZTE Nobel-díjas professzora. – Az átlagember ismeretei messze vannak attól, ahol a kutató tart. Ha pedig mások töltik be ezt a teret, akkor baj van. És igen, láthatjuk, hogy vannak emberek, akik az immunológiát a Facebookon tanulták, és ők nagyon „értenek és látnak” úgy általában dolgokat. Ismerjük a Dunning–Kruger-hatást: minél kevesebbet tudsz, annál biztosabb vagy a dolgodban. Ez ellen mindannyiunknak tennünk kell. Rengeteg tévhit terjedt a genetikailag módosított növényekről is, és hát ugye mindnyájan eszünk növényeket, és senki sem fotoszintetizál. A módosított mRNS-vakcina esetén az emberek fölháborodtak, hogy először kaptak messenger RNS vakcinát. Nem mondtuk el nekik, hogy a gyerekkorukban kanyaró, mumpsz, rózsahimlő ellen kapott oltások mindegyike élő vírust tartalmazott, és mindegyikben ott volt az RNS. Amit a rózsahimlő-oltással bevittek, az éppenséggel mRNS volt, és az még sokszorozódni is tudott, mert élő vírust tartalmazott. Igenis el kell mennünk, és egyszerű szavakkal kifejezve segítenünk kell az embereknek, hogy megértsék, miről is van szó. Ha a nagymamádnak nem tudod elmagyarázni, hogy mit kutatsz, akkor próbálgasd, míg meg nem érti! Ez segíteni fog az egyszerű szavak megtalálásában.

Karikó Katalin előadása az SZTE Innovációs Napon. Fotó: Sahin-Tóth István

Karikó Katalin, aki köztudomásúlag mindenütt a hallgatók természetes kíváncsiságát keresi, ezúttal korábbi hallgatói kérdésekre építette fel előadását. Mi szükséges ahhoz, hogy valaki kutatóként és vállalkozóként megállja a helyét és hogyan lehet átlendülni a kudarcokon? Erre így válaszolt:
– A legfontosabbnak azt tartom, hogy hinnünk kell önmagunkban. Rendszerint megvan a tervünk, hogy milyen célt akarunk elérni, de a valóságban sok nehézségen kell átküzdenünk magunkat. Még a hit sem elég: sok tapasztalatot kell szereznünk. El kell hagynunk a komfortzónánkat, mert aki kijön ebből a zónából, és elkezd különböző helyekre utazni, az nemcsak a világot ismeri majd meg, hanem önmagát is.

A kutatónő ezúttal is beszélt arról, hogy a kutatónak saját céljaira kell összpontosítania. Aki megpróbál innovációval céget fejleszteni, annak pedig végképp tudnia kell kezelni a stresszt:
– Én most nem állnék itt, ha 16 évesen nem olvasom el Selye János Életünk és a stressz című könyvét, és nem beszéljük meg. Mert, ugye, stresszel vagyunk tele; senki sem azt csinálja, amit szeretne. A gyerekünk, a feleségünk, a férjünk, az anyós, a hangos szomszéd, mindenki valamit mást kellene, hogy csináljon, és ez stresszeli az embert. Selye János javasolta, hogy ezt tanuljuk meg kezelni. Nekünk, magyaroknak ráadásul van néhány génünk arra, hogy panaszkodjunk, másokat okoljunk dolgokért, és ha így teszünk, akkor megkönnyebbülünk. Nem fogadták el a pályázatomat? – mert ilyen hülyék, meg se értették, és ezen én nem tudok változtatni. Hanem, ha inkább azt mondom, hogy nem jól írtam, ezért nem értették meg, vagyis arra koncentrálok, hogy én mit tehetek másképp, akkor máris megoldható a probléma. Az emberek másokhoz hasonlítgatják egymást, és azt érzik, ők voltak a jobbak, ők dolgoztak jobban, és mégis a másik jutott előrébb. Az élet nem fair, ezzel nem tudunk mit tenni. Arra figyeljünk, amin tudunk változtatni!

Karikó Katalin előadása az SZTE Innovációs Napon. Fotó: Sahin-Tóth István

Selye János szerint, mondja Karikó Katalin, az ember úgy tud leghamarabb megnyugodni, ha a bosszúra gondol. – Ez azonban visszaüt és eszkalálódik! Arra kell gondolnod, hogy hogyan lehetsz hálás annak az embernek, akit éppen most meg akartál bosszulni. Ezt lehet gyakorolni. Az a lényeg, hogy magunkban ne hordjunk semmiféle mérget, haragot, főleg mert mi emlékezünk rá, minket mérgez meg, miközben a másik elfelejti. A legfontosabb, hogy mentálisan egészségesek és fizikálisan fittek legyünk, és élvezzük a munkát.

Ha mindez rendben van, akkor jöhetnek a megpróbáltatások. Karikó Katalin például Amerikában egész kutatói élete során nem kapta meg a saját kutatócsoport alapításához szükséges grantet, így aztán egyedül dolgozott, olyan társakkal, akikben megbízott. Ennek a helyzetnek a szabadság volt az előnye, viszont nem tudott befolyást szerezni, kutatói élete a pályázatírás-kutatás-eredmény ismétlődő körében telt. Azonban a magas kutatói pozíciókat jellemző helyzetekről, az erőltetett publikálási kényszerről is megvan a véleménye. Prezijében ezért helyet kapott a bonmot, miszerint amíg a 19. századi kutató jelszava az volt, hogy „understanding Nature”, addig a 21. század kérdése már az: „how to publish in Nature”.

Az SZTE Innovációs Díj kitüntetettjei Karikó Katalin előadását hallgatják. Fotó: Sahin-Tóth István

Honnan is jöhet az innováció? – szól a következő kérdés. Erre Karikó Katalinnak saját személyiségéből eredő válasza van. Két ember is elegendő a kutatáshoz, hogy új technológiát fejlesszenek ki. A feltétel az, hogy egymást respektálva dolgozzanak. David Langer idegsebésznek például, aki egyik amerikai egyetemi leépítése idején maga mellé vette, jó klinikai praxisa volt és noha más érdekelte őt, nem az mRNS, Karikó Katalin tudott mellette biológusként dolgozni, mert megbíztak egymásban.
– Így volt Drew Weissman-nel is, aki immunológus – tette hozzá Karikó Katalin. – Nincs itt, most elmondhatom, hogy ő nem nagyon tudott az RNS-ekről, és ugyanígy én sem az immunológiáról. Ő egy vakcinát akart kifejleszteni, én pedig terápiára akartam használni az mRNS-t. Belefutottunk, hogy ez az mRNS nagyon erős gyulladást vált ki. Próbáltuk megérteni, miért történik ez. Innen indult az egész innováció. Nem az volt a célkitűzésünk, hogy igenis, most kifejlesszünk valamit, hanem meg akartuk érteni a jelenséget.

Ez válasz arra a kérdésre is, hogyan kell megfelelő csapattagokat találni, amikor céget hozunk létre. Karikó Katalin szerint ehhez még csak találkozni sem nagyon kell a másikkal. Ludwig Jánossal együtt voltak PhD-hallgatók a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Az első közös közleményük 1985-ben jelent meg, egy évre rá Karikó Katalin Amerikába ment, és attól kezdve csak kétszer találkoztak. A Nobel-bizottság által is kiemelt cikkben voltak legközelebb közös szerzők. - Nem feltétlenül kell a fizikai jelenlét. Ha kedves vagy egykori Phd-hallgató társadhoz, kérdést teszel föl, és kedvesen válaszol, akkor együtt tudtok dolgozni. Ez a bizalom fontos. Ezért jó követni az egykori jó kollégák, kutatótársak útját.

Fotó: Sahin-Tóth István

Meddig érdemes egy kutatócsoportnak elvinni az egyetemi pályázati finanszírozásból egy projektet, és mikor kell majd szólni az iparnak? – szólt a következő kérdés.

– Amikor mi a felfedezésünket megtettük, szabadalmat kérvényeztünk. Ez pénzbe került, ezért az egyetem szabadalmi osztálya nem nagyon akarta beadni. Az osztályvezetőnek nem volt haja, és mikor megkérdezte, hogy mire való a találmány, azt feleltem, lehet, hogy talán hajnövesztésre is jó lesz. Végül kitöltötték ezt a pályázatot – mondta Karikó Katalin a közönség derültségére.

Hogy mit lehetett tenni Amerikában a felfedezés hasznosításáért? Céget kellett alapítani. Karikó Katalin és Drew Weissman ezt meg is tették, ám ezután saját egyetemük, a Pennsylvania Egyetem pályázatán már az első körben kihullott a módosított mRNS témája, mivel nem hittek a hasznosíthatóságában. A cégük nem kapta meg a saját szabadalmukat az egyetemtől. Ezután nem sokkal 2013-ban Karikó Katalint el is bocsátotta az amerikai egyetem, és ekkor döntött úgy, hogy a rákvakcina kutatáson dolgozó BioNTech állásajánlatát fogadja el Németországban.

– Én 58 éves koromban éreztem úgy, hogy a csúcson vagyok. Ennek az „öregasszonynak”, mondtam magamnak, két állásajánlata is van, egy a Modernától, egy a BioNTechtől, és mindkettő vice president. A BioNTechnél nem volt ez a fancy building, a campuson voltunk, és ha valaki odajött és vice president alapon felkért, akkor büszke voltam, hogy a tudásomra még szükség van.

– A fiatal kutatónőknek mit mondhatok? Először is, ha még nem találta meg a párját, akkor nagyon nézze meg, kihez megy férjhez. Én nem lennék itt, ha az én férjem nem Francia Béla lenne, aki nem panaszkodott, ha szombat-vasárnap bent dolgoztam, és főzés helyett egy kis PCR-eszközt hoztam át a hónom alatt, hogy azt másnapra meg kell javítani. Ha családot akar, akkor is előre kérdezze meg a párját, hogy közösen vállalják-e a feladatokat is. Azt ugyan nem lehet átruházni, hogy ki legyen terhes; ha a gyerek sír, mindenki az anyjára néz. De azután, a nevelésben a társnak is részt kell vennie. Ami a munkát illeti, én nem éreztem, hogy hátrányt szenvednék azért, mert nő vagyok. Aki lefokozott, és a legutálatosabb volt, az egy nő volt, és akik segítettek, azok meg férfiak voltak. Szóval azt gondolom, hogy vannak jó vezetők, akik lehetnek férfiak vagy nők, és az ellenkezője is lehet mind a kettő.

Fotó: Sahin-Tóth István

Hogyan lehetünk sikeresek? – Őszintén szólva, amikor engem mindenki sikertelennek gondolt, és a hátam mögött beszélték is, én akkor sikeresnek éreztem magam – mosolyodott el Karikó Katalin. – Annyi problémát megoldottam! Másképp határozzák meg az emberek a sikert. Churchill mondta, hogy a siker az, amikor egyik kudarcból a másikba lépünk, anélkül, hogy elveszítenénk a lelkesedésünket. Hát én lelkes voltam! Mások is kutattak mRNS-t, ők sem kaptak grantet. Velem csak az volt, hogy én tovább folytattam, ők meg abbahagyták. Barabási Albert László azt mondta, Kati, hát a siker az már nem rajtad múlik, hanem azon, hogy mások hogyan látnak téged. Ha 25 nyelvre lefordították a Wikipedia oldaladat, akkor azt jelenti, hogy sikeres vagy.

– A mi feladatunk tájékoztatni, lelkesíteni a fiatalokat, mert kutatónak lenni nagyszerű, innoválni, másokat segíteni a felfedezésükkel. Lehet, hogy nem élünk addig, de a tudatnak ott kell lennie, hogy egy napon majd valaki tovább viszi, valakin segít a felfedezés. Ez gyönyörű dolog! A nehézségek ellenére én boldog voltam és mindig élveztem a kutatói munkát. Ezt szeretném elmesélni a legújabb generációknak, azoknak is, akik kétpercenként arrébb tolják a Tiktokot, szeretném megmagyarázni, hogy milyen nagyszerű dolog kutatóként élni.

Prof. Dr. Rovó László köszönti Karikó Katalint előadása után. Fotó: Sahin-Tóth István

Karikó Katalintól az SZTE Innovációs nap közönsége is kérdezhetett. Ennyi siker, elvégzett munka, tapasztalat, elismerés után mi az a kihívás, aminek még szeretne megfelelni?

– Megmondom őszintén, mindig azt hittem, hogy ez az életem utolsó szakasza. Amikor a BioNTech-hez kerültem, azt éreztem, elmegyek Németországba, ott dolgozom, és az a vége. Aztán mindig jött egy újabb szakasz. Hosszú éveken át tanulmányoztam különböző betegségeket, és úgy érzem, hogy megértettem az okát. Szeretnék erre gyógyszert kifejleszteni. Ezért mondok nemet minden meghívásra, mert drága az időm, azokra az emberekre gondolok, akik szenvednek ettől a betegségtől. Többet nem mondhatok még a témáról, mert tart a kutatás. Uğur Şahin mindig azt mondta, amikor jeleztem neki, hogy a versenytárs Moderna megint kitett egy sajtónyilatkozatot, hogy „Kathy” – így hívott – „majd ha van miről beszélni, akkor beszélünk róla”. Így vagyok én is a mostani kutatással: ha lesz eredménye, akkor majd beszélek róla.

Az ember hogyan tudja kiküszöbölni, hogy ne szálljon el magától? – szólt a következő kérdés, amit Karikó Katalin komolyan is vett:
– Ha díjat kapok – válaszolta –, mindig azokra gondolok, akik olyanok, mint én. A becsületes, szorgalmasan dolgozó kutatók nevében szoktam átvenni a díjakat, és ezt mindig meg is köszönöm nekik. Amúgy nagyon nehéz lehet feldolgozni a sikert. John Jumper 39 évesen kapott kémiai Nobel-díjat, hát nem tudom, szegény mit fog csinálni, de biztos nehéz lesz. Úgy érzed, hogy király vagy… de ők is csak emberek, láttam közelről többet is. Az én koromban azonban már nem tud megváltoztatni semmi sem. És különben mindig köszönetet mondok azoknak is, akik megpróbálták megnehezíteni az életemet, mert nekik köszönhetem, hogy egyre jobban és jobban kellett dolgoznom, és nekik is hálás vagyok.

Prof. Dr. Kónya Zoltán: Bővültek az innovációs támogatások

Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. Fotó: Sahin-Tóth István

A Szegedi Tudományegyetem innovációs díjai azt szeretnék ösztönözni, vette át a szót Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes, hogy a fiatal kutatók gondolkodjanak kutatási eredményeik társadalmi hasznosításán. Az SZTE Innovációs Díjjal és az SZTE Proof of Concept Alap pályázattal a kutatási programjuk elején abban kívánnak segíteni a kutatóknak, hogy alapötleteiket még jobban kifejthessék. Idén ehhez a célhoz igazítva változtattak a 2016 óta átadott díjakon. Az SZTE Innovációs Díjak esetében új kategória lett a szervezeti innováció, valamint az egészségügyi fejlesztések innovációja, a hallgatói kategóriát pedig kiterjesztették a TDK hallgatók mellett a teljes egyetemi hallgatóságra; újdonság az is, hogy az egyetemisták saját ötlettel is pályázhatnak, nem kell, hogy témájuk egyetemi témavezetésű TDK-munka legyen. Kónya Zoltán bejelentette, hogy az egyetem vezetése elé további támogatási javaslat is kerül arról, hogy az innovációs láncban a benyújtott szabadalomért is kapjon díjazást a kutató.

Az ünnepségen a következő kutatók részesültek az SZTE Innovációs Díjában:

Leginnovatívabb Hallgatói munka kategóriában:
Szirmai Adrienn – Szén-dioxid és glicerin egyidejű elektrokémiai átalakítása
Témavezetője: Dr. Kormányos Attila és Dr. Endrődi Balázs

Leginnovatívabb PhD-munka kategóriában:
Samu Angelika – A dinamikusan változó reakciókörülmények és az elektrolizáló cella komponenseinek hatása a gázfázisú elektrokémiai szén-dioxid redukciós reakcióra
Témavezetői: Dr. Endrődi Balázs és Dr. Janáky Csaba

Leginnovatívabb kutatómunka az élő természettudományok területén kategóriában:
Prof. Dr. Hunyadi Attila és Dr. Duca Eszter – Oxidált természetes ekdiszteroid léptéknövelt előállítása és alkalmazása táplálkozási eredetű metabolikus szindróma megelőzésére

Leginnovatívabb kutatómunka az élettelen természettudományok területén kategóriában:
Dr. Sápi András – 3D nyomtatóba való filamentek készítése ipari melléktermékből származó műanyagokból

Dr. Sápi András átveszi az SZTE Innovációs Díját Prof. Dr. Csóka Ildikótól. Fotó: Sahin-Tóth István

Leginnovatívabb kutatómunka a humán vagy társadalomtudományok területén kategóriában:
Dr. Harkai István és Prof. Dr. Mezei Péter – A platformgazdaság szerzői jogi kihívásai

Leginnovatívabb kutatómunka az egészségügyi fejlesztések területén kategóriában:
Dr. Fodor Gergely – 3D nyomtatással a perszonalizált medicina irányába: egyedileg tervezett légáramlásmérők tervezése

Leginnovatívabb munka a szervezeti innováció területén kategóriában:
Dr. Töreki Annamária – Kiégésprevenciós és intervenciós program egészségügyi dolgozók számára

Prof. Dr. Csóka Ildikó: Kockázati befektetők érdeklődnek

Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója. Fotó: Sahin-Tóth István

Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója az SZTE Proof of Concept díjainak átadása előtt emlékeztetett arra, hogy az SZTE Interdiszciplináris Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja ötödik éve működik jelenlegi formájában, és 2019-ben alakult meg az SZTE Területi Innovációs Platformja is, amelyet a régiós ipari partnerek számára hoztak létre. Két színtéren gyűjtik össze az egyetemen folyó kutatási innovációkat, javaslatokat, és itt kapják meg a kutatócsoportok a hasznosításhoz szükséges menedzsment támogatást. E keretben háromszintű támogatási rendszer segíti a kutatókat: az SZTE Innovációs Díjjal emelik ki az új projekteket; az SZTE Proof of Concept pályázatával (amelyhez az idei évtől nem az NKFIH, hanem az SZTE IKIKK biztosítja a pénzt) a kutatás piacra jutását segítik. Prof. Dr. Csóka Ildikó elmondta, hogy a korábbi pályázatokból két kutatás iránt is kockázati befektetők érdeklődnek. A kutatási támogatások harmadik fázisa az SZTE Virtus Program, amely a továbblépést támogatja, hogy a kutatás eredményéből a társadalom javára fordítható piacképes termékek váljanak.

Az ünnepségen a következő kutatók kapták meg az SZTE Proof of Concept Alap 2024 pályázat nyertes megbízólevelét:

Dr. Marik Tamás - Magkezelésre alkalmazott, fonalasgomba-eredetű másodlagos anyagcseretermékek növénykondícionáló és terméshozam növelő hatása
Társkutatói: Prof. Dr. Vágvölgyi Csaba, Dr. Kredics László, Dr. Tyagi Chetna, Terna Gergő.

Dr. Fodor Gergely – Könnyen kezelhető, hordozható, költséghatékony légzésfunkciós mérőberendezés előállítása
Társkutatók: Dr. Peták Ferenc, Dr. Tolnai József, Szűcs László Ábel, Aczél Adrienn, Dr. Sarcevic Péter, Bálint Ádám

Dr. Kovács Anita – SMART barrier krém összetételének optimalizálása, bőrfiziológiás hatásának és stabilitásának vizsgálata
Társkutatók: Dr. Berkó Szilvia, Dr. Budai-Szűcs Mária

Dr. Kovács Anita az SZTE Proof of Concept pályázat megbízólevelével. Fotó: Sahin-Tóth István

Dr. Kredics László – A talajromlás és a kedvezőtlen környezeti változások hatásának kompenzálására alkalmas új, innovatív, multipotens mikrobiológiai termékcsalád kifejlesztése
Társkutatók: Prof. Dr. Vágvölgyi Csaba, Dr. Perei Katalin, Kedves Orsolya

Dr. Maléth József – Antioxidáns nanorészecskék fejlesztése és tesztelése a gyulladásos bélbetegségek terápiájában
Társkutatók: Dr. Szilágyi István és Dr. Farkas Klaudia

Prof. Dr. Hunyadi Attila – Növényi szteroidokban feldúsított fekete katonalégy lárva alapú takarmánykiegészítő fejlesztése
Társkutatók: Dr. Berkecz Róbert, Dr. Crul-Tóth Noémi, Dr. Vass Máté, Asafotei Oaklekie Enéh

Dr. Fendler Judit: Az egyetem és partnerei hatással vannak egymásra

Az SZTE Innovációs Napján Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, valamint Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke együttműködési megállapodást írt alá az egyetemi szabadalom beadások szakmai támogatásáról.

Dr. Fendler Judit köszöntőjében arra mutatott rá, hogy a Szegedi Tudományegyetem életében egyre nagyobb szerepe van az innovációt alkalmazó partnereknek: az egyetem jelenleg több mint 200 ipari partnerrel, közöttük országos vagy nemzetközi cégekkel ápol szoros kapcsolatot, konzorciális együttműködésben pedig az SZTE 21 kutatási projektben dolgozik együtt partnerekkel.

– Egyre több esetben az ipari partnereink igényei és visszajelzései alapján fejlesztjük oktatási képzési ajánlatainkat is. Hatással vagyunk egymásra, segítjük egymást, együtt sikeresebbek tudunk lenni az innováció területén is, ezért is öröm számomra minden új együttműködés. Egyetemünk felismerte, hogy nekünk is cégszerűen, professzionális menedzsmenttel kell megfelelnünk a partnereink elvárásainak. Egy-egy partnerrel lehet kutatási projektünk, duális képzésünk, van partner, amelyik beszállító, vagy tanszéket alapított, támogatja, ösztönzi a versenyeken a legtehetségesebb diákokat – talán nem is tudom felsorolni az együttműködések lehetőségeit.

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja. Fotó: Sahin-Tóth István

Dr. Fendler Judit is kitért arra, hogy a Szegedi Tudományegyetemen az egyetemi innovációk és kiemelt eszközparkok hasznosítását már egy erre szakosodott technológiai transzfercég végzi. Az egyetem kancellárja szerint ez arra is biztosíték, hogy „értéken lépjünk ki a piacra, ami korábban, a költségvetési érában nem volt jellemző az egyetemekre”. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával kötött együttműködést Dr. Fendler Judit azért tartja szükségesnek, mert az elmúlt években felgyorsultak és megsokszorozódtak az egyetemen azok a projektek, amelyekben az innováció egyben új szellemi tulajdont is jelent. – Remélem, egyre több konkrét szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabadalmi ügyben dolgozhatunk majd együtt – tette hozzá az SZTE kancellárja.

Farkas Szabolcs: Újdonságkutatás, az oltalmazandó ötletek előszűrése

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke szerint a szellemi tulajdon védelme minden tudományos és technológiai fejlesztés esetén kulcsfontosságú. – Egy-egy új felfedezés, kutatási eredmény, vagy akár egy innovatív ötlet akkor válik valóban értékessé, ha megkapja a kellő védelmet, és a kreatív munka gyümölcse biztonságban van – mondta.

Prof. Dr. Rovó László, Farkas Szabolcs és Dr. Fendler Judit együttműködési megállapodást írnak alá az SZTE és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala között. Fotó: Sahin-Tóth István

Az együttműködési megállapodásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal azt vállalja, hogy az egyetemen dolgozó kutatók számára támogatást biztosít a szellemi tulajdon védelme terén. Például a legújabb kutatási eredményekről egy szabadalombejelentés keretében újdonságkutatást készít. E támogatás eredményeként az egyetemek képesek lesznek előszűrni azokat a megoldásokat, amelyek nagy valószínűséggel oltalmazható találmányok lehetnek. Farkas Szabolcs bízik abban, hogy a kutatók szemléletét is formálni fogják, például azzal, hogy felhívják a figyelmet, hogy bár a kommunikáció fontos a tudományos előremenetelben, „a rosszul időzített publikálás rontja a kifejlesztett megoldások védelmét, így a hosszú távú hasznosíthatóságát is”.

Panek Sándor

A borítóképen: Prof. Dr. Szabó Gábor, Karikó Katalin, Prof. Dr. Rovó László, Bódis László és Dr. Fendler Judit az SZTE Innovációs Napon. Fotó: Sahin-Tóth István

Karikó Katalin 2024. november 6-i programjairól írtuk:

Az SZTE alumni közössége faültetéssel és emléktábla elhelyezésével tisztelgett Prof. Dr. Karikó Katalin és Nobel-díja előtt

Dedikálástól dedikálásig – MTÜ-nyitány a Nobel-díjas Karikó Katalinnal