weboldal_nyito_szolgalolany_kutatok

Kutatók Éjszakája: A szolgálólány meséje könyvben és képernyőn

A Kutatók Éjszakája idén a virtuális térbe költöztette programsorozatát. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék egyik eseménye A szolgálólány meséje disztópikus világába vezetett be bennünket, Dr. Sághy Miklós tanszékvezető előadásában.

A szolgálólány meséje regényváltozatát és könyvadaptációjának első évadát elemezte a nagy érdeklődést kiváltó, Zoom-on megvalósuló programon Dr. Sághy Miklós, akinek fő kutatási területe az adaptáció, azon belül az irodalmi adaptáció. A sorozat pillanatképeivel és rövid videórészletekkel kísért prezentációjából többek között azt is megtudhattuk, a regény beszédmódja hogyan érzékelteti a főszereplő bezártságát, és miképpen emeli át ugyanezt képi világába a filmes történetmondás.


Margaret Atwood kanadai szerző 1985-ben megjelent regényének kétségkívül a 2017-ben bemutatott – azóta három évadot megélt – adaptációja, azaz a televíziós sorozat hozta el a világhírnevet, noha már 1990-ben filmre vitték, a könyv magyar fordításban pedig 2006-ben látott napvilágot.


- A könyv eseményeit az első évad öleli fel, és néhány változtatást leszámítva meglehetősen pontosan követi az alapvető cselekményszálakat – tudtuk meg az előadótól. Az Egyesült Államok területén alakult Gileád Köztársaságban járunk, ahol a különböző környezeti ártalmak, illetve betegségek miatt jelentősen csökkent a termékenység. A vallási fanatikus rezsim a termékeny nőket szolgasorba kényszeríti, akiknek feladata, hogy a Parancsnokot és feleségét – akikhez kiutalták őket –, gyermekkel ajándékozzák meg. Vannak azonban olyan nők, akikre ennél is rosszabb sors vár, őket a Gyarmatokra száműzik. Erősen szabályozott, földi örömöktől megfosztott világ tárul elénk, Fredé, a szolgálólány elbeszélésében.


Dr. Sághy Miklós Atwood Gileádja és George Orwell Óceániája között vont párhuzamot.


- Bár eltérő ideológiák vezérlik a színre vitt diktatúrákat, de a terror, az elnyomás, a szabadság hiánya mindkettőben megjelenik: az 1984-ben a kommunista diktatúra, míg A szolgálólány meséjében torz vallási ideológia uralja a bemutatott világot. Közös még a két negatív utópiában, hogy mindkét állam háborúban áll – Gileád többek között Kanadával –, a folyamatos fenyegetettség, életveszély ugyanis elfogadhatóvá teszi a kevesek uralmát. Hasonló még a két regényben a testi örömök kontroll alatt tartása – Gileádban a női test a diktatúra zsákmánya lesz. A régi élet emléke, mint a sivár jelen ellentéte, illetve a memoár és/vagy naplóírás szintén mindkét műben megjelenik. Az utóbbi mivel tiltott tevékenységről van szó, az ellenállás egy formájaként is értelmezhető, valamint a főszereplőket segíti abban, hogy ép ésszel vészeljék át a nehéz időket – foglalta össze dr. Sághy Miklós.

A szolgálólány meséje a főszereplő által narrált női sorstörténet. A könyvváltozatban mindez egy hangszalagra mondott memoár, azaz utólagos történetmondás, ami azt sugallja, hogy Fredé megmenekülhetett. Mesélőnk nem mindentudó, hiszen csak a saját szemszögéből tudja bemutatni Gileádot. Napjainak meghatározó állapota az unalom, hisz nagyrészt szoba- és házi fogságra ítéltetett. A történetmesélés, az emlékezés lelki menedék számára a rabság napjaiban.


A sorozatban belső monológok formájában halljuk a főhős gondolatait. A szubjektív kameraállások a személyes nézőpont megjelenítését segítik. A szolgálólány belső érzékelését hivatottak bemutatni a lassítások is, melyek a „belső idő” múlását érzékeltetik. Fredé hangulatának, érzelmeinek érzékletes átadása sokszor kötődik a jól megválasztott zenékhez és a nagyon gyakori premier plánokhoz. A regény részletgazdag leírásai leginkább az utóbbi filmnyelvi eszközben köszönnek vissza, amikor is arcközeli felvételek árulkodnak a karakterek lelki történéseiről.


szolgalolany


A sorozat elbeszélőmódja azonban – a könyv felépítésével ellentétben – elsősorban külső nézőponthoz kötődik. Számos olyan eseményről szerzünk tudomást, amiről Fredé (azaz June) nem tudhat: a hetedik rész például teljes egészében férjéről, Luke-ról szól. A parancsok és a parancsnokné történetét is külső nézőpontból ismerjük meg részletesebben. Ezáltal az elnyomókról is sokkal árnyaltabb képet kapunk a regényhez képest – a premier plánok megmutatják az érzéseiket, emberibbé teszik őket.


A Kutatók Éjszakája előadásán Dr. Sághy Miklós tanszékvezető beszélt arról is, hogy mit szimbolizálhat a fényekkel való játék. A sorozat meghatározó vizuális sajátossága az erős ellenfények használata, illetve a világos és sötét terek kontrasztos elválasztása. Gyakran előfordul, hogy már-már természetfeletti fénysugár hatol a sötét, bezárt terekbe. Ezek kapcsán akár az ártatlanság, tisztaság szimbólumara is gondolhatnánk, ám ez az ábrázolásmód nem csak bűntelen karakterekhez kapcsolódik. Fontos még a filmben a doboz-metafora. Az egyik jelenetben ugyanis a parancsnokné egy zenélő dobozt ajándékoz Fredének. Felnyitáskor a dobozba zárt táncoslány életre kel, s ez a bezártság, dobozba zártság a szolgálólány életét, helyzetét is jelképezheti. A fények is hasonlóan értelmezhetőek, hiszen a rendszer építői saját magukat is bezárták a szigorú szabályrendszerbe, azaz egy sötét térbe, ahová behatol az erős fény. Ez a film egyik fontos metaforája. A vakító fény szintén visszatérő elem, amely – a regény történetmesélését idézve – az átláthatatlanságot, a nem tudást jeleníti meg.


Végezetül a lázadás-motívumok sorozatbeli szerepére tért ki Dr. Sághy Miklós. Erre véleménye szerint azért fektettek nagyobb hangsúlyt az alkotók, mert a regénnyel ellentétben itt az elbeszélés nem utólagos. A sorozatban nincs előreutalás, nem egy túlélő mondja el a történetet. Ennek ellensúlyozását segítheti a lázadás nyomatékosabbb ábrázolása, mely azt sugallhatja számunkra, van remény a kiszabadulásra, a szolgálólányok és a gyermekek megmenekülésére.


SZTEinfo - Lovai Szilvia


esza_felso

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták


sallai-doraSallai Dóra- GTK: pénzügy és számvitel

Semmi kétségem nem volt afelől, hogy az SZTE-re fogok jelentkezni, ugyanis ott tanuló ismerőseimtől csak pozitív véleményt hallottam. Érdekesnél érdekesebb kurzusok színesítik az egyetemi éveket, mindemellett magas színvonalú a sport és a nyelvoktatás is. Jó döntés az SZTE, mert országszerte elismert tudást ad a hallgatóknak, és itt olyan lehetőségekkel találkozhatunk, amik pozitívan hatnak mind a pályánk, mind az életünk során.

Balog_AnnaBalog Anna – BTK, magyar

Abban biztos voltam, hogy magyar szakra szeretnék jelentkezni, de sokáig nem tudtam, melyik egyetemre. Eredetileg úgy terveztem, hogy elmegyek az SZTE és az ELTE nyílt napjára. Végül az ELTE-jére el sem mentem, mert mire hazaértem Szegedről, már döntöttem. Annyira megtetszett a környezet, a hangulat, az emberek, hogy rögtön tudtam: nekem ott a helyem. Azóta sem bántam meg ezt a döntésemet.

További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *

  • január 1. 10:00 - február 12. 16:00
    A 2021-ben felvételizni szándékozókat sajnos nem tudjuk a BTK épületében fogadni, körbekalauzolni, elmondani nekik, miért a legjobb választás az SZTE BTK. Nem szeretnénk azonban lemondani arról, hogy az érdeklődők megismerhessék a BTK képzési kínálatát, segítséget kapjanak a felvételihez – és legfőképpen választ kapjanak minden kérdésükre. Ezért a Nyílt Nap most Nyílt Lapokká alakul: január első hetétől február közepéig minden héten szintén kedden és csütörtökön 14:00 és 16:00 óra között.
  • január 26.
    16:00 - 18:00
  • január 29.
    10:00 - 13:30
  • január 30.
    10:00 - 12:00
  • február 6.
    10:00 - 10:00