Az intézmény története

Az első világháború elvesztését követően a kolozsvári egyetem orvosi fakultása 1919-ben Budapestre, majd 1920-ban Szegedre költözött. Onnantól a belgyógyászat otthona ideiglenes jelleggel a városi „fölső-ipariskola” volt, amely ma a szegedi Déri Miksa nevét viselő ipari szakközépiskolának ad helyet. 1921-ben rendelkezett Id. Jancsó Miklós orvosprofesszor a belgyógyászati klinika városi elhelyezéséről és a szükséges átalakításokról, aki az észak-erdélyi településről érkezett igazgatónak. Az év végétől már megindult a fekvő – és járóbeteg ellátás. 1923-ban az intézmény könyvtára európai nívóval bíró tankönyv és folyóirat gyűjteménnyel bővült. 1929-ben áttelepült a belgyógyászat az újonnan épült Tisza-parti klinikakertbe, majd 1933-ban megkapta a Korányi fasor 8. szám alatti épületet (amely ma a Pszichiátriai Klinika épülete).

A szegedi belgyógyászati klinika, mögötte a Dóm. Mellette (a képen balra) a belgyógyászati diagnosztikai klinika kisebb épülete a második világháború előtt.
Forrás: A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászai Klinikájának története
(szerk.: Lonovics János – Fazekas Tamás – Varró Vince). Akadémiai Kiadó. Budapest, 2003. pp: 76.

1950-ben az Egészségügyi Minisztérium utasítására megalakultak a II. számú klinikák, így Szegeden is létrejött a II. számú Sebészeti, valamint a II. számú Belgyógyászati Klinika. Az utóbbi intézmény a Városi Kórház (Rókusi) Belosztályának néhány kórtermét kapta meg; ott kezdődött meg a gyógyító és oktató tevékenység Dr. Czoniczer Gábor professzor vezetésével.

1952-ben, látva a klinika sanyarú körülményeit, Ratkó Anna szakminiszter elrendelte a klinika átköltöztetését a Bőrgyógyászati Klinika (Korányi fasor 6) harmadik és fél-második emeletére. A kezdeti nehézségek és súrlódások után a "társbérlet"-et mindkét részről elfogadva igen jó és példás kapcsolat alakult ki a két "összezárt" intézet között.

Az 1956-os forradalmi események miatt az idősebb oktatók távoztak a klinikáról, ezért Budapestről Dr. Szigeti István adjunktus (majd docens) került Szegedre. Czoniczer professzorral együtt kiváló klinikus volt, s mindketten a belgyógyászati diagnosztika oktatását magas szinten művelték (Czoniczer-jegyzet ma is a diagnosztikai tanulmányok alapja). 1957-ben Czoniczer professzor is külföldre távozott, ekkor lett az intézmény megbízott vezetője
Dr. Szigeti István.

Dr. Julesz Miklóst nevezték ki a II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatójának 1958-ban, akit az I. számú Belgyógyászati Klinika vezetésével bízták meg 1959-től. Onnantól egészen 1960-ig, Budapestre távozásáig ismét Dr. Szigeti vezette a klinikát.

1961-ben Dr. Földi Mihály lett a klinika igazgatója és a belgyógyászatot 1969-ben történt távozásáig vezette. Átmeneti időre így Tényi Mária professzor asszony volt a megbízott vezető. 1970-1973-ig Dr. Varró Vince irányította a II. számú Belgyógyászati Klinikát, 1973-ban kinevezték az I. számú Belgyógyászati Klinika élére, ahonnan Dr. Cserháti István jött át a klinikára és ő volt a II. számú Belgyógyászati Klinika tanszékvezető professzora 1986-ban bekövetkezett tragikus, hirtelen haláláig.

Prof. Dr. Cserháti István (1930-1986)
Forrás: SZTE Fotóarchívum

Cserháti professzor fő érdeklődési területe a hematológia volt. Ő aktivizálta az igen jól felszerelt és még ma is kiválóan működő osztályt, valamint a hozzá tartozó ambulanciát, amely egész Dél-Magyarország számára nyújt magas szintű orvosi szakellátást. E területen végzett sokrétű tudományos munka eredménye, hogy azt itt dolgozók több kandidátusi, habilitált és akadémiai doktori címet szereztek. Cserháti professzor maga is kiemelkedő tudományos eredményeket ért el, főleg a thrombopoetin felfedezése és kutatása terén. Kiemelkedő kollégája és társprofesszora volt a szintén tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt Dr. Krizsa Ferenc professzor. Kiváló klinikaépítő - és szervező készsége jó alapot szolgáltatott a mai struktúrához. 1985-ban Cserháti professzort az Egyetem rektorává is kinevezték.

Az újabb interregnumban ismét Tényi Mária professzort bízták meg a klinika irányításával. 1987-től 2002-ig a klinika igazgatója Dr. Csanády Miklós professzor volt. A hematológiai osztály kifogástalan betegellátási minőségével és a kutatómunka fejlődésével egyidőben látványosan erősödött a kardiológiai osztály, a kardiológiai ambulancia és gyarapodtak a tudományterülettel kapcsolatos kutatások is. Dr. Csanády Miklós még 1973-ban, adjunktusként szervezte meg a Kardiológiai Osztályt a klinikán. Vezetésével a magas szintű klinikai munka révén a kardiológiai ellátás nemcsak helyi, hanem regionális szintre lépett az országos klinikumban. Ami a hematológiára volt jellemző, helytálló volt a kardiológiai munkacsoportra is: több kandidátusi, doktori értekezés és habilitáció született a tagok munkái által. A "profil osztályok" ellátásán túl a klinika végig részt vállalt a város általános belgyógyászati betegeinek gyógyításában, valamint a szegedi egyetemi belgyógyászat-oktatásban is. Az Általános Belgyógyászati Osztály dolgozói és vezetői közül ki kell emelnünk Tényi Mária professzornőt és Maurer Mária klinikai főorvost, akik mindvégig kiemelkedő és elhivatott munkát végeztek a „belbetegek” optimális ellátása és a belgyógyászati oktatás területén.

Prof. Dr. Csanády Miklós (1937-2024)
Forrás: SZTE Fotóarchívum

A többszörös „vezető-váltás” minden esetben egyszerre hozta el a „profil-váltásokat” és a tudományos munka bővülését. Czoniczer professzor az általános belgyógyászatot tartotta az intézmény homlokterében, Julesz professzor idejében az endokrinológiai betegek kerültek a „speciális” osztályra. Földi professzor kutató munkája a nyirokkeringési zavarok és vesebetegségek vizsgálatára irányult és ebben a klinika oktatói is nagy számban részt vállaltak. Varró professzor gastro-enterológiai elkötelezettsége által korszerűen működő speciális osztály és igen kiterjedt ilyen irányú kutatómunka folyt a klinikán. Cserháti professzor kinevezését követően alakult ki a klinika két fő betegellátó és kutatási profilja, a hematológia és a kardiológia az általános belgyógyászat mellett. 2002-től 2016-ig Forster Tamás professzor irányította a klinika Korányi fasor 6. szám alatti épületét. A legújabb klinika („Vadi Új Klinika” - VUK) átadását követően pedig Forster professzor irányítása mellett a II. számú Belgyógyászati Klinika az új épületbe költözött.

A II. számú Belgyógyászati Klinika épülete 2007-ben
Forrás: SZTE Fotóarchívum

Ezt követően az Invazív Kardiológia, az Elektrofiziológia és a Szívsebészet egy épületben működött az általános kardiológiával. 2019-ben Sepp Róbert professzor egy évre kapott megbízást a klinika irányítására.

2020-ban sor került a Szegedi Tudományegyetem I-es és II-es számú Belgyógyászati Klinikáinak összevonására. A volt II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ egyes profiljai önálló részegységenként, mint Kardiológiai Centrum és mint Hematológiai és Transzplantációs Centrum működnek tovább a Klinika Déli Telephelyén.