Dr. Szilágyi István
A Biokolloidok Kutatócsoport az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén működik, valamint az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ része. Dr. Szilágyi István a, kutatócsoport vezetője csoportját Svájcból költöztette Szegedre az MTA Lendület programjának segítségével, amely forrást és címet már két alkalommal is elnyerte. A Genfi- és Szegedi Egyetemeken habilitált, MTA doktora fokozatot szerzett és vezető kutatója számos hazai és nemzetközi projektnek. A csoport fő szakmai területe a kolloidkémiához kapcsolódó felfedező kutatások, kiemelve az enzimutánzó nanorészecskék fejlesztését, illetve a mikro- és nanoműanyag szennyezőkkel kapcsolatos releváns vizsgálatokat. Utóbbi témában a fő hangsúlyt a műanyag részecskék stabilitására, migrációjára és veszélyes anyagok transzportjára fektetik, ezen folyamatok fizikai-kémiai aspektusait vizsgálva. A kutatócsoport működteti azt a nemzetközileg is figyelemre méltó fényszórás mérésén alapuló technikákat alkalmazó platformot, amely egyedülálló lehetőséget biztosít műanyag szennyezők alakjának, méretének és töltésének meghatározására vizekben.
kulcsszavak: kolloidok, nanoműanyag, fényszórás, kolloidstabilitás, kutatás, PFA anyagok, enzimutánzó nanorészecske
Környezeti növénybiológiai és fehérje biokémiai csoport - https://www.facebook.com/envplantbioszeged
Dr. Feigl Gábor
Csoportunk a kooperációs partnerekkel közösen, a nanoanyagokkal kapcsolatos eredményeinkre alapozva, elsőként kezdte el Magyarországon vizsgálni a műanyagszennyezés növényekre gyakorolt hatásait. Több éves tapasztalattal azt kutatjuk, hogyan befolyásolják a mikroműanyagok a növények korai fejlődését, a gyökérrendszer szerkezetét és a növény–talaj–mikroba kölcsönhatásokat. In vitro és rhizotronos rendszerekben vizsgáljuk a növényélettani és ökotoxikológiai válaszokat, biomarkereket azonosítunk, és értékeljük a talajegészségre gyakorolt hatásokat. Legújabb publikációink a COVID-hoz köthető műanyaghulladékokkal és a műanyagok növény–talaj rendszerre gyakorolt hatásaival áttekintésével is alátámasztják a hazai vezető szerepünket ezen a feltörekvő kutatási területen. A HU-RIZONT PLAGROSYS projekt keretében, a Biotechnológiai és Mikrobiológiai, valamint az Ökológiai Tanszékkel együttműködésben, kutatásainkat a nanoműanyag-szennyezés rhizoszféra–haszonnövény–állat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak feltárásával bővítjük.
Kulcsszavak: mikroműanyag, nanoműanyag, növény–műanyag kölcsönhatás, rhizoszféra, gyökérfejlődés, talajegészség, ökotoxikológia, biomarkerek, környezeti stressz, műanyagszennyezés, agroökoszisztéma, műanyaghulladék, COVID-eredetű műanyag, in vitro rendszerek, rhizotron
Lézer- és plazmaspektroszkópiai kutatócsoport (GLPS) - http://www2.sci.u-szeged.hu/glps/indexh.htm
Dr. Galbács Gábor
A kutatócsoport az 1990-es évektől működik és Dr. Galbács Gábor egyetemi tanár irányítja. A kutatások főként az induktív csatolású plazma atom- és tömegspektrometria (ICP-AES, ICP-MS), a lézer abláció (LA), lézer indukált plazma spektroszkópia (LIBS), az elektromos kisülési plazmák, a dióda lézeres abszorpciós és fluoreszcencia spektroszkópia, mikrofluidikai és 3D-nyomtatott eszközök segítségével valósul meg. Célja olyan módszerek, eszközök és adatkiértékelési megoldások kifejlesztése, amelyekkel a vizsgált anyagi rendszerek kémiai komponenseinek minőségi és mennyiségi összetétele minél érzékenyebben, szelektívebben és pontosabban meghatározható. A csoport foglalkozik az említett spektroszkópiai módszerekkel megvalósított kémiai térképezéssel, nano- és mikrorészecskék illetve -struktúrák készítésével, analitikai alkalmazásával és karakterizálásával, optokémiai szenzorok fejlesztésével, gépi tanulásos eljárások alkalmazásával, egyedi sejtek analízisével, analitikai célú műszaki tervezési és készüléképítési feladatokkal.
kulcsszavak: lézer- és plazmaspektrometriai nyomanalízis, nyomanalitikai mintaelőkészítés, mikro- és nano részecskék analízise és karakterizálása, gépi tanulásos módszerek alkalmazása és fejlesztése, polimer mikrostruktúrák készítése
Epitél Sejt Szignalizáció és Szekréció Kutatócsoport - https://episignal.wixsite.com/episignal
Dr. Maléth József
Az Epitél Sejt Szignalizáció és Szekréció Kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán működik. A kutatócsoport fő célja az epitél sejtek működésének mélyreható megértése, különös tekintettel a hasnyálmirigy gyulladásos és daganatos megbetegedéseire. Az epitél sejteeket alkalmaz, például 3D humán organoidokat, amelyek lehetővé teszik a betegspecifikus válaszok modellezését és új terápiás lehetőségek tesztelését. A kutatócsoport munkája multidiszciplináris és transzlációs jellegű, célja, hogy alapkutatási eredményeiket a klinikai gyakorlatba átültetve új diagnosztikai és terápiás megoldásokat fejlesszenek ki. Ezen törekvések révén hozzájárulnak a gyulladásos és daganatos betegségek jobb megértéséhez és kezeléséhez. A kutatócsoport a NOEMA pályázat során vizsgálja a mikro- és nanoműanyagok (MPl és NPl) egészségügyi hatásait. Ennek során szisztematikusan vizsgáljuk, hogyan jutnak be ezek a részecskék az emberi szervezetbe, és milyen sejtszintű és szervszintű hatásaik lehetnek krónikus, kis dózisú expozíció esetén.
kulcsszavak: nanoműanyagok, epitél sejt, sejtkárosodás, organoid kultúra, in vivo modellek
Mikro- és nanoanyagok a környezetben kutatócsoport - https://geosci.u-szeged.hu/physgeo/kutatas/
Dr. Sipos György
Az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékén működő Mikro- és nanoanyagok a környezetben kutatócsoport több mint húsz éve kezdte működését. Elsők között a fitoremediáció alkalmazhatóságát kutatta a nehézfémmel szennyezett talajok esetében. A nehézfémszennyezők talajbeli viselkedését és környezeti, illetve humán-egészségügyi kockázatát is kutatja javarészt mezőgazdasági talajokban. Továbbá a nanofém-szennyezők, úgy, mint a fotokatalitikus aktivitással bíró nanofém-oxidok (titán-dioxidAz SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékén működő Mikro- és nanoanyagok a környezetben kutatócsoport több mint húsz éve kezdte működését. Elsők között a fitoremediáció alkalmazhatóságát kutatta a nehézfémmel szennyezett talajok esetében. A nehézfémszennyezők talajbeli viselkedését és környezeti, illetve humán-egészségügyi kockázatát is kutatja javarészt mezőgazdasági talajokban. Továbbá a nanofém-szennyezők, úgy, mint a fotokatalitikus aktivitással bíró nanofém-oxidok (titán-dioxid, cink-oxid, réz-oxid) és a nanoműtrágyák talajtani hatásaival is foglalkozik. A kutatócsoport munkája 2018-ban tovább bővült, Dr. Kiss Tímea vezetésével elindult a mikroműanyagok terjedésére, mobilizálódására, transzportjára, valamint az ezeket kiváltó hatások feltárására fókuszáló kutatás a felszíni vízrendszerek vizében és üledékében. Ezt követően a kutatócsoport a HU-RIZONT PLAGROSYS projekt keretében a mezőgazdasági talajokban a mikro- és nanoműanyagok akkumulációját, vertikális és horizontális migrációját kezdte el vizsgálni. Emellett kidolgozás alatt vannak az optimalizál, mintaelőkészítési és extrakciós eljárások a mikro- és nanoműanyagok mennyiségi és minőségi vizsgálatához.
kulcsszavak: fitoremediáció, nanofém-szennyezők, nanofém-oxidok, mikroműanyag, nanoműanyag
