Dr. Szilágyi István
A Biokolloidok Kutatócsoport az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén működik, valamint az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ része. Dr. Szilágyi István a, kutatócsoport vezetője csoportját Svájcból költöztette Szegedre az MTA Lendület programjának segítségével, amely forrást és címet már két alkalommal is elnyerte. A Genfi- és Szegedi Egyetemeken habilitált, MTA doktora fokozatot szerzett és vezető kutatója számos hazai és nemzetközi projektnek. A csoport fő szakmai területe a kolloidkémiához kapcsolódó felfedező kutatások, kiemelve az enzimutánzó nanorészecskék fejlesztését, illetve a mikro- és nanoműanyag szennyezőkkel kapcsolatos releváns vizsgálatokat. Utóbbi témában a fő hangsúlyt a műanyag részecskék stabilitására, migrációjára és veszélyes anyagok transzportjára fektetik, ezen folyamatok fizikai-kémiai aspektusait vizsgálva. A kutatócsoport működteti azt a nemzetközileg is figyelemre méltó fényszórás mérésén alapuló technikákat alkalmazó platformot, amely egyedülálló lehetőséget biztosít műanyag szennyezők alakjának, méretének és töltésének meghatározására vizekben.
kulcsszavak: kolloidok, nanoműanyag, fényszórás, kolloidstabilitás, kutatás, PFA anyagok, enzimutánzó nanorészecske
Környezeti növénybiológiai és fehérje biokémiai csoport - https://www.facebook.com/envplantbioszeged
Dr. Feigl Gábor
Csoportunk a kooperációs partnerekkel közösen, a nanoanyagokkal kapcsolatos eredményeinkre alapozva, elsőként kezdte el Magyarországon vizsgálni a műanyagszennyezés növényekre gyakorolt hatásait. Több éves tapasztalattal azt kutatjuk, hogyan befolyásolják a mikroműanyagok a növények korai fejlődését, a gyökérrendszer szerkezetét és a növény–talaj–mikroba kölcsönhatásokat. In vitro és rhizotronos rendszerekben vizsgáljuk a növényélettani és ökotoxikológiai válaszokat, biomarkereket azonosítunk, és értékeljük a talajegészségre gyakorolt hatásokat. Legújabb publikációink a COVID-hoz köthető műanyaghulladékokkal és a műanyagok növény–talaj rendszerre gyakorolt hatásaival áttekintésével is alátámasztják a hazai vezető szerepünket ezen a feltörekvő kutatási területen. A HU-RIZONT PLAGROSYS projekt keretében, a Biotechnológiai és Mikrobiológiai, valamint az Ökológiai Tanszékkel együttműködésben, kutatásainkat a nanoműanyag-szennyezés rhizoszféra–haszonnövény–állat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak feltárásával bővítjük.
Kulcsszavak: mikroműanyag, nanoműanyag, növény–műanyag kölcsönhatás, rhizoszféra, gyökérfejlődés, talajegészség, ökotoxikológia, biomarkerek, környezeti stressz, műanyagszennyezés, agroökoszisztéma, műanyaghulladék, COVID-eredetű műanyag, in vitro rendszerek, rhizotron
Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna
A kutatócsoport vezetője Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, a SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék habilitált docense, az MTA doktora. Az általa vezetett MTA-SZTE Lendület Növényi NaNObiológia Kutatócsoport munkája három területre fókuszál: (1) a cinkhiány által okozott károsodások cink-oxid nanorészecskékkel történő magedzéssel való enyhítése, (2) a szárazságtűrés fokozása nano nitrogén-monoxid donorokkal és plazma-aktivált folyadékokkal, (3) a gomba kórokozókkal szembeni növényi ellenállóképesség fokozása nano nitrogén-monoxid donorokkal. A kutatás növényházi modellrendszerekben történik, modell és gazdasági növényfajokkal, többszintű megközelítéssel. A cinkhiányra, szárazságra és gombafertőzésre adott válaszokat sejt-, szerv- és szervezetszinten vizsgáljuk, a fiziológiai válaszoktól a molekuláris mechanizmusokig terjedően. Továbbá a nanoanyagok toleranciafokozó hatásának jellemzésére holisztikus megközelítést, azaz transzkriptomikát, proteomikát és metabolomikát is alkalmazunk.
kulcsszavak: cinkhiány, gomba kórokozók, nano nitrogén-monoxid donorok, növények, plazma aktivált folyadékok, szárazság.
Lézer- és plazmaspektroszkópiai kutatócsoport (GLPS) - http://www2.sci.u-szeged.hu/glps/indexh.htm
Dr. Galbács Gábor
A kutatócsoport az 1990-es évektől működik és Dr. Galbács Gábor egyetemi tanár irányítja. A kutatások főként az induktív csatolású plazma atom- és tömegspektrometria (ICP-AES, ICP-MS), a lézer abláció (LA), lézer indukált plazma spektroszkópia (LIBS), az elektromos kisülési plazmák, a dióda lézeres abszorpciós és fluoreszcencia spektroszkópia, mikrofluidikai és 3D-nyomtatott eszközök segítségével valósul meg. Célja olyan módszerek, eszközök és adatkiértékelési megoldások kifejlesztése, amelyekkel a vizsgált anyagi rendszerek kémiai komponenseinek minőségi és mennyiségi összetétele minél érzékenyebben, szelektívebben és pontosabban meghatározható. A csoport foglalkozik az említett spektroszkópiai módszerekkel megvalósított kémiai térképezéssel, nano- és mikrorészecskék illetve -struktúrák készítésével, analitikai alkalmazásával és karakterizálásával, optokémiai szenzorok fejlesztésével, gépi tanulásos eljárások alkalmazásával, egyedi sejtek analízisével, analitikai célú műszaki tervezési és készüléképítési feladatokkal.
kulcsszavak: lézer- és plazmaspektrometriai nyomanalízis, nyomanalitikai mintaelőkészítés, mikro- és nano részecskék analízise és karakterizálása, gépi tanulásos módszerek alkalmazása és fejlesztése, polimer mikrostruktúrák készítése
Epitél Sejt Szignalizáció és Szekréció Kutatócsoport - https://episignal.wixsite.com/episignal
Dr. Maléth József
Az Epitél Sejt Szignalizáció és Szekréció Kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán működik. A kutatócsoport fő célja az epitél sejtek működésének mélyreható megértése, különös tekintettel a hasnyálmirigy gyulladásos és daganatos megbetegedéseire. Az epitél sejtek kulcsszerepet játszanak a szervezet ion- és folyadékháztartásának szabályozásában. Funkciójuk zavara súlyos betegségekhez vezethet, mint például a cisztás fibrózis vagy a hasnyálmirigy-gyulladás. A csoport kutatásai során modern mikroszkópos technikákat, molekuláris biológiai módszereket és különböző betegségmodelleket alkalmaznak, hogy feltárják az epitél sejtek jelátviteli útvonalait és azok szerepét a betegségek kialakulásában. A kutatócsoport innovatív megközelítéseket alkalmaz, például 3D humán organoidokat, amelyek lehetővé teszik a betegspecifikus válaszok modellezését és új terápiás lehetőségek tesztelését. A kutatócsoport munkája multidiszciplináris és transzlációs jellegű, célja, hogy alapkutatási eredményeiket a klinikai gyakorlatba átültetve új diagnosztikai és terápiás megoldásokat fejlesszenek ki. Ezen törekvések révén hozzájárulnak a gyulladásos és daganatos betegségek jobb megértéséhez és kezeléséhez. A kutatócsoport a NOEMA pályázat során vizsgálja a mikro- és nanoműanyagok (MPl és NPl) egészségügyi hatásait. Ennek során szisztematikusan vizsgáljuk, hogyan jutnak be ezek a részecskék az emberi szervezetbe, és milyen sejtszintű és szervszintű hatásaik lehetnek krónikus, kis dózisú expozíció esetén.
kulcsszavak: nanoműanyagok, epitél sejt, sejtkárosodás, organoid kultúra, in vivo modellek
