Egyik előadója az AlumniUni-Tudásműhely április 23-án megrendezett matematikával kapcsolatos eseményének az SZTE Alma Mater szervezésében. Beszélgető partnere Fedorszki Ádám, matematika tanár lesz, valamint a beszélgetést moderálni Belák Henriett fogja. Röst Gergely a Numerikus Matematika Tanszékének vezetője és az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője. A nemzetközileg is elismert kutatóval beszélgettünk az esemény kapcsán.
Már egész kicsi korom óta érdekeltek a számok, statisztikák, mintázatok, összefüggések. Ötödikes koromtól jártam matematika szakkörre, ahol nagyon élveztem a problémamegoldást, azt is amikor egy bonyolult kérdést kisebb, kezelhető lépésekre lehet bontani, és azt is hogy néha egyetlen frappáns ötlettel gyorsan megoldható egy ijesztően nehéznek tűnő feladat. A középiskola végére már teljesen egyértelmű volt, hogy matematikus szeretnék lenni, más szakra nem is jelentkeztem.
Elsősorban biológiai folyamatokat írok le matematikai eszközökkel, és azt vizsgálom, hogyan viselkednek a modellek megoldásai. Gyakran nemlineáris rendszerekkel dolgozom, ami nagyon izgalmas, mert kis változások is nagy hatást gyakorolhatnak a kimenetre, és gyakran váratlan dolgok történnek. Olyan modelleket készítek és vizsgálok, amelyek úgy egyszerűsítik le a valóságot, hogy közben megőrzik a lényeget. Így jobban megérthetjük az alapvető mechanizmusokat. Például egy betegség folyamatát, egy populáció sorsát, vagy egy járvány terjedését, ami segít abban is, hogy előrejelzéseket tegyünk és megalapozottabb döntéseket hozzunk.
Igen, a pandémia valóban olyan helyzet teremtett, amikor a matematikai modellek hirtelen az érdeklődés középpontjába kerültek. Az exponenciális növekedési görbék és a reprodukciós számok a mindennapi diskurzus részévé váltak. A járvány alatt politikusok, újságírók és a nagyközönség is ezekre hivatkozott. Ez egyszerre volt izgalmas és felelősségteljes helyzet, mert a modellek eredményeit sokszor nagyon gyorsan kellett kommunikálni, miközben a bizonytalanság is jelentős volt.
Számos dolog. Az egyik az új variánsok megjelenése és gyors terjedése volt. Bár számítani lehetett rá, hogy a vírus mutálódik, az, hogy bizonyos változatok ennyire drasztikusan meg tudják változtatni a járvány dinamikáját, váratlan volt. Legalább ennyire érdekes volt a társadalom reakciója. A járványmodellek egyik bizonytalansági tényezője az emberi viselkedés, ami erősen visszahat a járvány lefutására. Engem meglepett milyen nagy mértékű spontán kontaktuscsökkenés következett be még mielőtt hivatalos intézkedések születtek volna. Kifejezetten pozitív meglepetés volt a vakcinák rendkívül gyors fejlesztése. Az, hogy ilyen rövid idő alatt hatékony oltóanyagok álltak rendelkezésre, tudományos és technológiai szempontból is egészen kivételes teljesítmény volt.
Óriási élmény volt. A város hangulata és az egyetem patinája önmagában is inspiráló, és a matematikai intézet is egészen különleges hangulatú. Nagyon inspiráló volt a világ legjobb matematikusai között dolgozni. Különösen tetszett, hogy az elméleti és az alkalmazott matematika egyaránt nagyon magas szinten van jelen ugyanazon az intézeten belül.
Egyrészt igyekszem bemutatni a matematika fontosságát, azt, hogy mennyire jelen van a mindennapjainkban. Ugyanakkor legalább ilyen fontos számomra a párbeszéd. Nemcsak az, hogy elmagyarázzam, mivel foglalkozom, hanem az is, hogy megértsem, mi érdekli a közönséget, milyen kérdések vagy kételyek merülnek fel bennük. Ha sikerül közelebb hozni a matematikát azokhoz is, akik nem ezzel foglalkoznak, akkor az esemény már elérte a célját.
Beszélgetőpartner: Bodnár Rebeka
A weboldal fejlesztését az RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú, Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás projekt támogatta.
A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében valósul meg.
