infoblokk_kedv_final_felso_RGB_ESZA_1
2024. április 21., vasárnap
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Ügyészség


Az ügyészség, mint független alkotmányos intézmény Magyarország Alaptörvényének megfelelően az igazságszolgáltatás közreműködője, legfontosabb funkciója az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítése. Az állam felépítése a hatalmi ágak elválasztásának rendszerén alapul. Eszerint megkülönböztetjük a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmi ágat. Magyarországon a törvényhozó hatalmi ágat az Országgyűlés, a végrehajtó hatalmi ágat a Kormány míg az igazságszolgáltatási hatalmai ágat a bíróságok képviselik. Az ügyészség tehát e harmadik, igazságszolgáltatási hatalmi ág közreműködőjének tekinthető. Az ügyészségre vonatkozó legfontosabb szabályokat az Alaptörvény „Állam” fejezetének 29. cikke tartalmazza, valamint e cikk felhatalmazása alapján a részletszabályok az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben találhatók.

 

Az ügyészség, az igazságszolgáltatásban közreműködő alkotmányos intézményként független, csak a törvényeknek alárendelt önálló szervezet, mely feladatait alá-fölérendeltségen alapuló (hierarchikus) szervezeti rendben végzi, mely az alábbiak szerint épül fel: az ügyészi szervezetrendszer legfelsőbb szintjén a Legfőbb Ügyészség áll (élén a legfőbb ügyésszel), mely koordinálja és irányítja a teljes ügyészi szervezetet. Az ügyészség további felépítése a bírósági szervezetrendszerhez igazodik. Az ítélőtáblák mellett fellebbviteli főügyészségek, a törvényszékek mellett főügyészségek, míg a járásbíróságok mellett járási ügyészségek működnek. Az ügyészi szervezet fenti szintjei egymásnak alárendelten működnek azzal, hogy valamennyi ügyész a legfőbb ügyésznek alárendelten működik. Az ügyészek számára utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat.

 

A fentieknek megfelelően az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, illetve ő nevezi ki az ügyészeket is. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, megbízatása kilenc évre szól. A legfőbb ügyész és az ügyészség (és így az ügyészek) függetlenek, az igazságszolgáltatás közreműködőiként, mint közvádlók az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítői. E függetlenség garanciája, hogy az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet, valamint az ügyészi tevékenységgel összefüggésben az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény állapíthatja meg. További, a függetlenséget védő garanciális szabály, hogy a legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható, illetve mind a legfőbb ügyészt, mind az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

 

E személyi és szervezeti keretben, funkcióját tekintve az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint. Emellett irányítja, felügyeli, illetve – meghatározott esetekben – elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, illetve felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Mindemellett az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség érdekében. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

 

Fenti funkciójának betöltése érdekében az Ügyészségről szóló törvény alapján az ügyészség a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ügyekben nyomozást végez (az általános nyomozó hatósági feladatokat a rendőrség el). Amikor a nyomozást nem maga az ügyészség végzi, ellátja a nyomozás feletti felügyeletet, vagyis felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze. Ezen kívül az ügyészség egyik további legfontosabb feladata, hogy közvádlóként gyakorolja a vádemelés jogkörét és a bírósági eljárásban képviseli a vádat, a váddal rendelkezhet, melynek során a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet, illetve jogorvoslati jogokat gyakorolhat.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye, 29. cikk

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény, 1-3.§§, 8-16.§§,

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, 25. – 30. §§

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény