Az ügyészség, mint független alkotmányos intézmény Magyarország Alaptörvényének megfelelően az igazságszolgáltatás közreműködője, legfontosabb funkciója az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítése. Az állam felépítése a hatalmi ágak elválasztásának rendszerén alapul. Eszerint megkülönböztetjük a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmi ágat. Magyarországon a törvényhozó hatalmi ágat az Országgyűlés, a végrehajtó hatalmi ágat a Kormány míg az igazságszolgáltatási hatalmai ágat a bíróságok képviselik. Az ügyészség tehát e harmadik, igazságszolgáltatási hatalmi ág közreműködőjének tekinthető. Az ügyészségre vonatkozó legfontosabb szabályokat az Alaptörvény „Állam” fejezetének 29. cikke tartalmazza, valamint e cikk felhatalmazása alapján a részletszabályok az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben találhatók.
Az ügyészség, az igazságszolgáltatásban közreműködő alkotmányos intézményként független, csak a törvényeknek alárendelt önálló szervezet, mely feladatait alá-fölérendeltségen alapuló (hierarchikus) szervezeti rendben végzi, mely az alábbiak szerint épül fel: az ügyészi szervezetrendszer legfelsőbb szintjén a Legfőbb Ügyészség áll (élén a legfőbb ügyésszel), mely koordinálja és irányítja a teljes ügyészi szervezetet. Az ügyészség további felépítése a bírósági szervezetrendszerhez igazodik. Az ítélőtáblák mellett fellebbviteli főügyészségek, a törvényszékek mellett főügyészségek, míg a járásbíróságok mellett járási ügyészségek működnek. Az ügyészi szervezet fenti szintjei egymásnak alárendelten működnek azzal, hogy valamennyi ügyész a legfőbb ügyésznek alárendelten működik. Az ügyészek számára utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat.
A fentieknek megfelelően az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, illetve ő nevezi ki az ügyészeket is. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, megbízatása kilenc évre szól. A legfőbb ügyész és az ügyészség (és így az ügyészek) függetlenek, az igazságszolgáltatás közreműködőiként, mint közvádlók az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítői. E függetlenség garanciája, hogy az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet, valamint az ügyészi tevékenységgel összefüggésben az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény állapíthatja meg. További, a függetlenséget védő garanciális szabály, hogy a legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható, illetve mind a legfőbb ügyészt, mind az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
E személyi és szervezeti keretben, funkcióját tekintve az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint. Emellett irányítja, felügyeli, illetve – meghatározott esetekben – elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, illetve felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Mindemellett az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség érdekében. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
Fenti funkciójának betöltése érdekében az Ügyészségről szóló törvény alapján az ügyészség a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ügyekben nyomozást végez (az általános nyomozó hatósági feladatokat a rendőrség el). Amikor a nyomozást nem maga az ügyészség végzi, ellátja a nyomozás feletti felügyeletet, vagyis felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze. Ezen kívül az ügyészség egyik további legfontosabb feladata, hogy közvádlóként gyakorolja a vádemelés jogkörét és a bírósági eljárásban képviseli a vádat, a váddal rendelkezhet, melynek során a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet, illetve jogorvoslati jogokat gyakorolhat.
FORRÁSOK
Magyarország Alaptörvénye, 29. cikk
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény, 1-3.§§, 8-16.§§,
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, 25. – 30. §§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
