A peres eljárás, mint előjog a bíróságok legfontosabb funkciójának, az igazságszolgáltatásnak legfontosabb eszköze. Magyarország Alaptörvénye rögzíti: „mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” Az Alaptörvény alapján a bíróságok – igazságszolgáltatási tevékenységük körében – döntenek büntetőügyben (vagyis az állami büntetőhatalom kizárólag bírói döntésen alapulhat), magánjogi jogvitában (az állampolgárok és/vagy jogi személyek egymás közötti vitás kérdéseiben, amennyiben az jogos igényüknek állami kényszerrel kívánnak igényt szerezni), törvényben meghatározott egyéb ügyben (így például munkaügyi jogvitában), de bíróság jogosult dönteni a közigazgatási szervek (így a hatóságok) által hozott határozatok szabályszerűségéről, törvényességéről.

Az ügy jellegétől és a jogterülettől függően megkülönböztetünk

(1) polgári peres eljárásokat, amelyeknek részletes eljárási szabályait a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazza,

(2) büntetőeljárásokat, amelyeknek szabályait a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmazza, illetve

(3) közigazgatási jogviták esetén közigazgatási peres eljárásokat.

Ezen kívül a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartoznak a munkajogi jogvitákkal összefüggő munkaügyi peres eljárások. Ezen eljárások eltérő szabályozással bírnak, amelyek az ügytípusnak megfelelő eljárásjogi kódexben kerülnek rögzítésre.

A peres eljárás lefolytatásának minden ügytípusban tipikus formája a tárgyalás, amelyek főszabály szerint – ügytípusonként meghatározott kivételekkel – nyilvánosak, azokon a tárgyaláson történő jelenlét szabályainak betartásával bárki részt vehet.

A polgári peres eljárásban a szembenálló felek megnevezése felperes és alperes, valamint az eljárási törvényben szabályozott beavatkozó. Az eljárás minden esetben a felperes által az alperessel szemben benyújtott keresetlevéllel indul. A keresetlevél tartalmazza a felperes konkrét kérelmét, amely arra irányul, hogy a bírósági döntés milyen rendelkezést tartalmazzon, illetve a felperes azon jogát, amelyre kérelmét alapozza, illetve azokat a tényeket, amelyek a felperes állításait és a fennálló jogot megalapozzák.

A munkaügyi per a polgári peres eljárások speciális köre. Az eljárás szabályait tekintve a polgári peres eljárás szabályai alkalmazandók a polgári perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekről szóló fejezetében foglalt eltérésekkel. A munkaügyi perek megkülönböztetett jellegét a per tárgya indokolja, amely kizárólag a munkaviszony lehet. A jogszabály azt is meghatározza, hogy pontosan melyek azok a jogviszonyok, amelyek munkaviszonyként minősülnek: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített, továbbá közalkalmazotti, szolgálati, közfoglalkoztatási, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő, illetve a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból származó pert kell érteni. A munkaügyi per az illetékes közigazgatási- és munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevéllel veszi kezdetét.

A polgári (és azon belül munkaügyi) peres eljárások mellett a közigazgatási jogviták végső eldöntésére szintén a bíróság jogosult. Közigazgatási perben. Így, különösen a közigazgatási szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perben főszabályként a közigazgatási- és munkaügyi bíróságok járnak el elsőfokon, míg jogorvoslat (fellebbezés) benyújtása esetén másodfokon a törvényszékek. A közigazgatási peres eljárás egyik résztvevője minden esetben a közigazgatási szerv, melynek határozata, vagy az általa foganatosított cselekmény jogszerűségének vizsgálatára irányul maga a peres eljárás. A közigazgatási peres eljárásra vonatkozó részletes szabályokat 2018. január 1-ét követően a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tartalmazza.

A peres eljárások negyedik csoportja, a büntetőper az állam büntetőhatalmának megtestesülése. Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat törvényes, független és pártatlan bíróság bírálja el. Az ártatlanság vélelmének Alaptörvényben rögzített alapelve szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. E szerint bűncselekmény elkövetésében a bűnösség kimondására kizárólag bíróság jogosult. A büntető peres eljárás a vádemeléssel veszi kezdetét (melyet főszabály szerint, mint vádhatóság az Ügyészség képvisel), célja elsősorban a terhelt bűnösségének (illetve a bűnösség hiányának) megállapítása és ez alapján – amennyiben szükséges – büntetés alkalmazása. A büntetőeljárás peres szakaszában a vádat az ügyészség (kivételes esetben a magánvádló), míg a védelmet a védő látja el. Védő részvétele a büntetőeljárásban nem minden esetben kötelező, saját védelmét a terhelt is elláthatja, a büntető perrendtartásról szóló törvény által meghatározott esetekben azonban mérlegelés nélkül a védő részvétele kötelező.

A peres eljárás során hozott döntéssel szemben az Alaptörvény rendelkezése alapján mindenki számára biztosított a jogorvoslati jog, amely alapján az első fokon eljáró bíróság döntését a felettes bírói fórum felülvizsgálja. A fellebbezés joga az eljárási törvényekben szabályozott körben és módon illeti meg azokat, akikre nézve a bírósági döntés rendelkezést tartalmaz. Magyarországon főszabályként egyfokú jogorvoslati rendszer működik, amely azt jelenti, hogy a másodfokon eljáró bíróság döntése jogerős, vagyis a Kúria által lefolytatott kivételes jogorvoslati lehetőségek esetét kivéve (új bizonyíték felmerülése esetén perújítási eljárás, jogszabálysértés esetén felülvizsgálati eljárás) további jogorvoslatnak (a döntés megtámadásának) nincs helye, a döntésben foglaltakat végre kell hajtani. Kivételt képez ez alól a büntetőeljárás során a bűnösség kérdése: amennyiben az első fokú bíróság és a másodfokon eljáró fórum döntése a terhelt bűnösségének kérdésében eltérő, úgy harmadfokú eljárásnak lehet helye. A peres eljárás tehát minden esetben a bíróság jogerős döntésével zárul, amely lehet az ügy érdemi eldöntése esetén ítélet, vagy amennyiben annak helye van, az eljárás megszüntetéséről hozott végzés.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről

2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről