Az ombudsman – jelenlegi elnevezése a magyar alkotmányos rendszerben az alapvető jogok biztosa – egy olyan közjogi tisztségviselő, amelynek elsődleges feladata az alapjogokkal kapcsolatos visszaélések, visszásságok kivizsgálása.
Az ombudsmani típusú jogvédelem először 1809-ben, Svédországban jelent meg, azóta pedig több mint 120 országban megtalálhatóak az újabb és újabb parlamenti biztosi intézmények. Hazánkban az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény V. fejezete rögzítette először az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogállását. Ezt követően 1992-ben az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló LXIII. törvényt, amely bevezette az adatvédelmi biztos intézményét, továbbá 1993-ban került elfogadásra a kifejezetten az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló LIX. törvény is. Ezek felhatalmazása alapján 1995. július 30-án sor került az első biztos megválasztására, a továbbiakban pedig összesen négy országgyűlési biztos kezdhette meg működését, amelyek a következők voltak: az állampolgári jogok biztosa, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és az adatvédelmi biztos. Az Országgyűlés 2007-ben megszüntette az általános helyettes tisztségét, 2008-ban pedig létrehozta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. Az adatvédelmi biztos tevékenysége fokozatosan hatósági jogkörökkel bővült és kissé elkülönült a fennmaradó három biztos szerepkörétől, ebből kifolyólag a 2011-ben elfogadott, az alapvető jogok biztosáról szóló CXI. törvény meg is szüntette e tisztséget, valamint az országgyűlési biztosi szervezetet is megreformálta. A három biztos helyett a következőkben egy alapvető jogok biztosa, a különbiztosok helyett pedig két biztoshelyettes került megválasztásra. Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének elsődleges feladata a jövő nemzedékeinek kortárs érdekérvényesítése, amely elsősorban a természeti és környezeti értékek megőrzésében és fennmaradásának biztosításában jelenik meg. Továbbá megválasztásra került a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes is, aki figyelemmel kíséri a hazánkban élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és a körükben esetlegesen előforduló problémák kezelésében is szerepet vállal. A megszüntetett adatvédelmi biztos funkciójának betöltése céljából kialakításra került autonóm közigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (SOMODY, 2011).
Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdés alapján „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés […] nélkül biztosítja.”Az ombudsmannak is nevezett alapvető jogok biztosának több eljárástípus is rendelkezésre áll, ha az Alaptörvény fenti szakaszával ellentétes magatartás miatt magánszemély vagy jogi személy kezdeményezi a vizsgálatot. Akár panaszt, akár közérdekű bejelentést szándékozik a kezdeményező tenni, az eljárás számára ingyenes lesz és kimenetele csak semleges vagy pozitív eredménnyel zárulhat, semmilyen hátránya nem származhat belőle. Főszabály szerint a személyazonossága sem kerül nyilvánosságra, de indokolt esetben, a vizsgálat eredményessége érdekében felfedésre kerülhet (KISS, 2015).
Az állampolgári panasz kivizsgálásán felül az alapvető jogok biztosának lehetősége van jogvesztő határidőn belül az Alkotmánybíróság felé az Alaptörvény vagy Alaptörvény-módosítás eljárásjogi követelményeire vonatkozó felülvizsgálatának kezdeményezésére, az Alaptörvény rendelkezésének értelmezésére irányuló kezdeményezésre, a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezésére, valamint a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezése is (KISS, 2015).
FORRÁSOK
Magyarország Alaptörvénye
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról
2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
KISS Tamás (2015) Az ombudsman alapjogvédelmi tevékenysége a magyar alkotmányos rendszerben.
https://www.ajbh.hu/documents/10180/2491455/Kiss+Tam%C3%A1s_v%C3%A9gleges.pdf, (utolsó megtekintés: 2018. 04. 30.)
SOMOSÓDY Bernadette (2011) Az ombudsman típusú jogvédelem. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. ISBN: 9789633120316
TAKÁCS Albert (2015) Az ombudsman eszméje és megvalósulásának formái. Pro publico bono, 2015/2. p. 39-61.
