infoblokk_kedv_final_felso_RGB_ESZA_1
2024. március 28., csütörtök
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Emberi jogok védelme


Emberi jogok alatt azokat a jogosultságokat értjük, amelyek az embereket emberi mivoltuknál fogva illetnek meg, amelyeket az állam adományoz és köteles elismerni és tiszteletben tartani, ezek a jogok minden embert egyenlően illetnek meg.

 

Az emberi jogok védelme a 19. század második felében, illetve a két világháború között kezdődött, azonban lényeges előre lepések a védelem kialakításában a második világháború lezárását követően történtek. Az ENSZ Alapokmányának és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadásával az emberi jogok védelme nem kizárólagosan az államok belső joghatósága alá tartozik.

 

Az emberi jogok védelme nemzetközi és hazai szinten értelmezhető.

 

Az emberi jogok nemzetközi védelme

Az emberi jogok univerzális védelme:

Az ENSZ égisze alatt elfogadott nemzetközi egyezmények az emberi jogok univerzális – egyetemes védelmét teremtette meg. A modern nemzetközi jognak alapelve lett, hogy az emberi jogok egyetemesek, azaz minden embert emberi mivoltuknál fogva, mindenhol azonosan illetnek meg. Az ENSZ Alapokmányán és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatán túl a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya valamint a Gazdaság, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya biztosítja az emberi jogok védelmét. Valamennyi részes állam „kötelezi magát arra, hogy – különösen gazdasági és technikai téren – mind saját erejéből, mind pedig a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés útján a rendelkezésreálló valamennyi erőforrás igénybevételével, minden megfelelő eszközzel, ideértve különösen a jogszabályi intézkedéseket fokozatosan biztosítja az Egységokmányban elismert jogok gyakorlását.

Az emberi jogok védelme az Európa Tanács keretén belül:

Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE):

1950. november 4-én kelt dokumentum az alapvelő emberi jogokat és szabadságokat foglalja magába, amelynek ratifikálása az Európa Tanácsi tagság feltételéül szolgált. A ratifikált egyezmény jogosítja és kötelezi a természetes személyeket és a nem kormányzati szerveket. Az Egyezmény által biztosított jogok korlátozhatóság szempontjából lehetnek abszolút (nem korlátozható) jogok, mint például: kínzás, embertelen és megalázó elbánás tilalma (3.cikk), rabszolgaság tilalma (4.cikk), bizonyos feltételek mellett korlátozható jogok, például: élethez való jog, személyi szabadság, tisztességes tárgyaláshoz való jog és az arányosság tiszteletben tartása mellett korlátozható jogok, mint például: lelkiismereti és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog.

Emberi Jogi Bíróság

Az Emberi Jogok Európai Bíróság egy nemzetközi bírói fórum, amelyet az Európa Tanács államai az Emberi Jogok európai egyezményében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása céljából 1959-ben hoztak létre.

Az Emberi Jogi Bíróság egy strasbourgi székhelyű, állandó jellegű bírói fórum, amelyhez közvetlenül fordulhatnak a magánszemélyek, és ítéletei a tagországok számára kötelező érvényűek. A Bíróság ugyanannyi bírából áll, mint az egyezmény részes tagországainak száma. A bírák teljes függetlenséget élveznek feladataik végrehajtása során, és nem képviselhetik az őket küldő államokat. A Bíróság jogosult eljárni minden, az Egyezmény értelmezése és alkalmazásával összefüggő kérdésben. Jogosult kivizsgálni mind az államok közötti (egymás ellen irányuló), mind az egyéni (természetes személyek vagy ezek csoportjai) államok ellen benyújtott panaszait, ezeket hívjuk egyéni panasznak.

A Bíróság az elé terjesztett ügyekben egyesbíróként, háromtagú tanácsokban, hét bíróból álló Kamarákban vagy tizenhét tagból álló ún. nagykamarában jár el. A Bíróság először hivatalból megvizsgálja az elfogadhatóság feltételeit, majd csak azután tér át az ügy érdemi vizsgálatára.

A Bíróság dönt a részes államok közötti vitákban, de egyéni panaszos eljárás is lefolytatható előtte. A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytől, nem kormányzati szervezettől vagy személyek csoportjaitól, akik vagy amelyek azt állítják, hogy az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok valamely szerződő állam részéről történt megsértésének áldozatai.

Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítették, és csak a hazai végleges határozat meghozatalától számított hat hónapon belül.

A strasbourgi bíróság eljárását két szakaszra lehet bontani: befogadhatósági és érdemi szakasz. A panasz befogadásának konjunktív feltételei vannak, amelyek fennállásáról és a befogadhatóságáról a bíróság héttagú kamarái által létrehozott háromtagú tanácsok döntenek. Amennyiben a panasz befogadásra került, innentől beszélhetünk az érdemi szakaszról. Az eljárás során lehetőség nyílik írásbeli bizonyítékok, írásbeli észrevételek előterjesztésére, harmadik fél, illetve állam beavatkozására. A kamara döntése ellen három hónapon belül fellebbezést lehet benyújtani a tizenhét bíróból álló Nagykamarához. Három hónap elteltével azonban a Nagykamara döntése végleges és a végleges határozatot közzé kell tenni.

 

Az emberi jogok hazai védelme

Az alapjogok érvényesülésének legfontosabb garanciája azok alkotmányban - Alaptörvényben, illetve törvényekbe foglalása. Szükség van mindezek mellett az emberi jogok védelme intézményrendszerének a megteremtésére és hatékony működtetésére is. Ezt a célt szolgálják az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, az ombudsmanok.

Az Alkotmánybíróság szerepe az emberi jogok védelmében:

Az alkotmánybíróság erősödő hatáskörébe tartozik az alapjogi bíráskodás, az emberi jogok védelme, az ún. alkotmányjogi panasz, amely igénybe vehető, ha az emberi jog címzettjei vagy egy jogszabályt vagy/és egy bírói aktust támadnak meg azzal a kifogással, hogy azok az érintettek valamely alkotmányos jogát sértették. Az Alkotmánybíróság további hatáskörei is igénybe vehetőek emberi jog megsértése esetén.

Ombudsman típusú jogvédelem – alapvető jogok biztosa

Az ombudsman az alkotmányosság és a törvényesség biztosítékrendszerében önálló helyt elfoglaló személyes tisztség. Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint alapvető jogaival kapcsolatban visszáság érte, feltéve, ha ennek okozója, közigazgatási jellegű – vagy közszolgálatot végző szerv, együttesen ún. hatóság. A visszáság visszavezethető a hatóság tevéssel vagy mulasztással végzett tevékenységére, amely a beadványt tevő fél alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A beadvány benyújtásának feltétele, hogy az illető már kimerítette a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket, illetve a határozatközléstől számított egy éves határidőn belül fordult az alapvető jogok biztosához. Amennyiben a vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy alapvető jogokkal kapcsolatos visszáság fennáll, akkor különböző eszközök állnak az alapvető jogok biztosa rendelkezésére, többek között: ajánlást tehet, kezdeményezheti a visszáság orvoslását, illetve az ügyész fellépését, kezdeményezhet büntetőeljárást, ah bűncselekmény alapos gyanúja megállapítható, az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha

Az intézkedésekkel kapcsolatban az ombudsman csupán kezdeményezi a visszáság orvoslását, a megoldást az érintett állami szervek feladata. (Kiss Barnabás, 2014)

 

FORRÁSOK

ENSZ Alapokmány

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

Gazdaság, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

Alapjogi Charta