Az emberi jogok az emberi minőséghez tapadó, jogi elismeréstől függetlenül létező erkölcsi jogok. Az emberi jogok alatt azokat a jogosultságokat értjük, amelyek az embereket emberi mivoltuknál fogva illetnek meg, amelyeket az állam nem teremt, de köteles elismerni és tiszteletben tartani, és amely jogok minden embert egyenlően illetnek meg.

Az emberi jogok elsődleges szerepe, hogy védelmet biztosítsanak az egyének számára az állami beavatkozásokkal szemben, vagyis az egyén és közösségeik szabadságának megóvása a közhatalommal szemben, emellett azt a célt szolgálják, hogy az emberek szabadon vehessenek részt a társadalmi életben és különböző politikai folyamatokban.

Az egyén jogi pozícióját meghatározó, a közhatalom korlátait kijelölő jogosultságok. A hagyományos megközelítésben tehát az emberi jogok negatív jellegűek, az állami beavatkozástól – teljesen vagy legalábbis részben – mentes szabad cselekvés lehetőségét biztosítják. (Kiss Barnabás, 2014)

Az „első generációs emberi jogok” a 18. század végén, 19. század elején jelentek meg az, ezek a jogok negatív jellegűek: az egyéni cselekvés lehetőségét és az állami beavatkozástól való mentességet, de legalábbis annak korlátozott voltát biztosítják – az önkényes hatalomgyakorlással szemben fogalmazódtak meg. – pl. személyes szabadsághoz való jog, gyülekezési jog, egyesülési jog

A második generációs emberi jogok a 20. század elő felében megjelentek a– kulturális, gazdasági, szociális jogok – már kiterjedt állami tevekénységet követelt meg, a kapitalista berendezkedésre adott reflexió, a polgári gondoskodó állam követelése. Pl. jog a munkához, sztrájkhoz, szociális biztonsághoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz.

A harmadik generációs emberi jogok a második világháborút követő globalizáció hatására jelentek meg. Sok esetben nem a nemzeti alkotmányokban, hanem nemzetközi egyezményekben és az egyes államok törvényeiben kerülnek rögzítésre, hiszen globális kihívásokra, technikai és technológiai fejlődésre reagálnak. Pl. az egyes globális jogok: békéhez való jog, egészséges környezethez való jog, illetve az egyes csoportjogok: betegjogok, fogyatékosok joga, gyermekek jogai.

Ugyanakkor az emberi jogok katalógusát az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata deklarálja. A nyilatkozat 30 cikkben foglalja össze az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre tekintet nélkül. A 30 cikk legfontosabb elemei közé sorolhatjuk: jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz, jog a művelődéshez, oktatáshoz, jog a kulturális életben való részvételhez, jog a magántulajdonhoz, védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, a vélemény és kifejezés szabadsága.

Az egyes emberi jogok az államok alkotmányában, így Magyarország Alaptörvényében is rögzítésre kerülnek. Az Alaptörvénynek „Szabadság és felelősség” fejezetében felellhető többek között: élethez, emberi méltósághoz való jog, kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma, szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog, mindezeket kiegészíti az Alaptörvény a lelkiismereti és vallásszabadsággal, a gyülekezés és egyesülés szabadságával, a véleménynyilvánítás és sajtószabadsággal, a gyermekek jogaival, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, rögzíti a munkához, oktatáshoz való jogot, biztosítja a bírósághoz fordulás jogát, valamint a tisztességes eljárás követelményét, garantálja a választójogot és biztosítja az emberek jogát a testi, lelki egészséghez, és az egészséges környezethez. Az Alaptörvény a Szabadság és felelősség fejezetben felálltja a magyar jogrendszerben biztosított és védett emberi jogok katalógusát, amelyek egy része egészében megfelel az ENSZ emberjogi katalógusának.

FORRÁSOK

Amerikai Egyesül Államok Függetlenségi Nyilatkozat (1776)

Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata (1789)

Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE)

Módosított Európai Szociális Charta

Magyarország Alaptörvénye – Szabadság és felelősség fejezet

Trócsányi-Schanda (2016) Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., ISBN 978 963 258 282 5