– Honnan eredezteti a biológia iránti érdeklődését?

– A tanulmányi versenyeknek köszönhetem, hogy olyan világ nyílt ki a szemem előtt, ami többet adott és mutatott, mint az órákon tanított száraz tananyagból leszűrhető kép. Már egészen kis koromban elkezdtem versenyekre járni. Például a „Miénk a tudás” elnevezésű komplex tanulmányi versenyen is indultam, környezetismeretből. Mert már általános iskolában is érdekelt a biológia. A környezetismeret tanárom biztatására vettem részt az első vetélkedőn. Aztán önként is jelentkeztem, mikor versenyezni lehetett, de biztatott édesanyám is, aki tanítónőként a felkészítésembe is bekapcsolódott. Máig jól emlékszem, hogy amint lehetett, vagyis ötödik osztályos koromban, részt vettem a Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Versenyen: a megyei fordulóban a második helyen végeztem. Aztán a versenyek hatására egyre jobban érdekelni kezdtek a tananyagon kívüli témák. Ezért – bár szülővárosomban is működik jó iskola – az egyik legnívósabb debreceni képzőhelyre, a Tóth Árpád Gimnáziumba, pontosabban a TÁG biológia-kémia tagozatának az olasz nyelvi előkészítővel kombinált osztályába jelentkeztem.

– Ezek szerint a humán és a reál tárgyak iránti érdeklődés jól megfér egymás mellett egy tanulmányi versenyekre szakosodott középiskolásban?

– Nyelvi és magyar irodalmi versenyeken is részt vettem általános iskolásként. De egyáltalán nem áll távol tőlem a humán vonal, amit előnyként értékelek és élek meg. Máig sem csak a természettudományok iránt köteleződtem el.

– A lakóhely és a tanulóhely közötti ingázáshoz hasonló kényelmetlenség ellenére is megéri a legnívósabb képzőhelyet választani, az Ön esetében Hajdú-Bihar megyéből Csongrád megyébe jönni egyetemre?

– Az utazásra fordított idő is kihasználható: tanultam a buszon már középiskolás koromban is. Így van ez most is, amikor a Szegedi Tudományegyetem hallgatójaként utazom haza, Hajdúszoboszlóra. De arra is jó az ingázással járó utazás, hogy – mondjuk egy fárasztó nap után – az ember rendezze a gondolatait.

– Tehát az a személyes tapasztalata, hogy érdemes részt venni a különböző tanulmányi versenyeken?

– Engem motivál az a légkör, ami egy-egy versenyen kialakul. Kifejezetten jó hatással van a teljesítményemre is a versenydrukk. Az a típus vagyok, aki ki tudja magából hozni a legjobbat, ha másokkal vetélkedhet.

– Úgy beszél a versenyről, mintha egy sportoló nyilatkozna…

– Pedig nem vagyok sportoló. A lámpaláz, a drukk kezelésére persze – úgy is mondhatnám, hogy – edzettem, mert hat éven át zeneiskolába jártam. A zenei bemutatókon, vagy versmondással, a föllépéseken a színpadra állva is megtanulható, hogy az izgalom ellenére, vagy éppen azért, a legjobbat nyújtsuk magunkból.

– Miért ajánlja a tanulmányi versenyeken való részvételt a diáktársainak?

– Mert széles látókört ad: másképp viszonyulunk a tantárgyhoz, ha a kötelező tananyagon túli dolgokat is megismerjük. Elkerülhetetlen: a személyiség is fejlődik, mert egy versenyen semmi más nem számít, csak a tudás. Egy verseny valós mérce a teljesítményünk megítélésére, az embert elhelyezi a többiekhez képest, így alaptalanul nem hiheti senki azt magáról, hogy mindenkinél jobb. Arra is jó a verseny, hogy megtanuljunk épp akkor és ott a legjobbak lenni, amikor és ahol kell. Így például a későbbi egyetemi vizsgákra és megmérettetésekre is trenírozzuk magunkat. A csapatverseny pedig megtanít az együttműködésre, a munkamegosztásra is.

– Ezért, a csapatmunkába rejlő élvezetért vett részt a Szegedi Tudományegyetem komplex, több tantárgyat is érintő Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyén, diáktársaival együtt?

– Nagyon jó szellemiségű iskola, nem „versenyistálló” a debreceni Tóth Árpád Gimnázium. A TÁG kiváló tanárai közül is az egyik legkiválóbb a volt biológiai tanárom, Gőz József, aki fontosnak tartja, hogy akiben valami tehetséget lát, azt segítse a fejlődésben, de semmit sem erőltetnek. Szerintem is szükséges a versenysikerhez, hogy a tehetségesnek minősített diák saját maga is részt akarjon venni a vetélkedőn. Én gimisként folytattam a versenyzést, például a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Versenyen is részt vettem. A felkészítő tanárom mutatta meg az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny felhívását, ami nagyon másnak tűnt, mint a többi, diákoknak hirdetett vetélkedő.

– Egy rutinos versenyzőnek mi keltette fel az érdeklődését egy újabb, történetesen a Szegedi Tudományegyetem által meghirdetett vetélkedő iránt?

– Más az összes korábbinál az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kiírása. Egy kicsit tartottam is tőle, mert több – természet- és humántudományokhoz egyaránt kötődő – tantárgyat is érint a verseny és feltétel, hogy a csapattagok ne azonos életkorúak, vagyis felkészültségűek legyenek. A 2012-es, vagyis az első felhívás idején nehéz volt eldöntenem, mennyire merjek belevágni ebbe az első alkalommal meghirdetett, ezért még be nem járatott vetélkedőn való részvételbe a csapat legfiatalabb tagjaként. Tudtam, ki kell lépni az osztálykeretből. De amikor a tanárom, Gőz József elmondta, hogy a felsőbb évesekkel együtt összeállna egy TÁG-csapat, akkor vállaltam a nevezést. Vonzónak találtam, mikor megtudtam, hogy az SZTE első Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyének győztes csapata elutazhat Cambridge városába, ahol egykor Szent-Györgyi is dolgozott…

–… Győzött a TÁG csapata az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyén és így gimnazistaként eljuthatott Cambridge városába és egyetemére. Erről az SZTE Hírportálján is beszámoltak: 1000 év emlékei nyomában - Cambridge úti beszámoló címmel. Ám ez az élmény és eredmény mintha nem lett volna elég: azóta is részt vesz ezen a vetélkedőn. Az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny eddigi történetében egyetlen, aki 3 alkalommal is vetélkedett, azóta pedig önkéntesként támogatja a TÁG rendre megmérettetést vállaló újabb és újabb csapatát. Miért?

– Egyedülálló a középiskolásoknak hirdetett vetélkedők között az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny! Felpezsdít a sokszínűsége, például a kreativitást is igénylő előzetes feladatra való felkészülés. De annak is örülni lehet, hogy a csapaton belül a biológia, a kémia, a fizika tantárgyhoz kötődő tudás mellett a történelmi és a humán műveltségüket is felmutathatják és felmérhetik a diákok. A vetélkedő nyilvános szóbeli döntője pedig nagyon izgalmas. Levezetésként pedig Szegedet is megismerhetjük. Az is példa nélküli, hogy az utóbbi időben kétnapossá bővült program részévé tették a szervezők a laborlátogatást, amit megkoronáz a Nobel-díjas tudóssal való találkozás, egy tudományos előadás kivételes élménye, ami motivál a kutatómunkára. Egy ilyen pezsgő két nap után hozzám hasonlóan mások is beleszerettek Szegedbe, mert egy középiskolás számára mindennél vonzóbb lehet az itteni színes hallgatói lét.

– Ezért döntött Szeged, a Szegedi Tudományegyetem mellett, Debrecennel szemben?

– A Szegeden gyűjtött élmények hatására jöttem biológus hallgatónak a Szegedi Tudományegyetemre. Az egykori csapattársaim közül az ország különböző egyetemein matematikusnak, orvosnak, vegyésznek, gyógyszerésznek, mérnöknek készülnek. A TÁG diákjaként részt vettem a Szegedi Biológiai Kutatóintézet nyári KÉK táborában, ott barátokat is szereztem. Ez adta a lökést: elkezdett foglalkoztatni, hogy a szegedi egyetemen kellene továbbtanulnom. Aztán az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyein a TÁG-csapattal elért sikereink végképp erre billentették a mérleg nyelvét. Annál is inkább, mert a molekuláris biológia érdekel, amiben az SZTE és az SZBK szerepe példaértékű.

– Az SZTE biológus hallgatójaként tudja hasznosítani az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyre való készüléskor tanultakat?

– Egy korszakra, például a trianoni döntés utáni Magyarországra és egy politikus, például a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó erőfeszítéseire és eredményeire, vagy a tudósoknak a közéletben vállalt szerepére is teljesen új szemmel tekintek. De az SZTE vetélkedője miatt ismertem meg Szent-Györgyi Albert életművét, sokoldalúságát is. Ennek hatására a Nobel-díjjal értékelt kutatómunkát végzőkről igyekszem minél többet megtudni. Ezért jelentkeztem a Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny döntőjében megismert Hannus István professzornak a kémiai Nobel-díjasokról szóló, más szakosok – például medikusok – által is szabadon felvehető kurzusára. Itt több példát is hallunk arra, hogy miként kapcsolódnak össze a tudományterületek egy-egy felfedezésben és az eredmények hasznosításában. Most az egyetemi képzésem alapozó szakaszánál tartok, 2017-ben másod éves biológia szakos hallgató vagyok. Szakdolgozati témát és kutatóhelyet keresek, mert tudom: segítségre van szükségem ahhoz, hogy megismerjem a kutatómunkában hasznosítható eljárásokat. A molekuláris biológia vagy genetika területén szeretnék kutatómunkát végezni. Biológusként olyan témákkal szeretnék foglalkozni, amelyek kapcsolatban állnak a gyógyítással. Ugyanis nemcsak az orvos gyógyít, hanem a háttérben dolgozó, például gyógyszert fejlesztő vagy új terápiás eljárásokat kifejlesztő laboratóriumi kutató is az emberekért munkálkodik.

Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyről korábban is írtunk: A 2012. évi első vetélkedőről készült filmet megtekintheti, beszámolókat is itt olvashat.

A 2013. évi SZTE SZGYTV-ről szóló videóbeszámolóban is megszólal Árva Hédi.

Az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny 2014. évi fordulójáról is készült videbeszámoló, de a cikkarchívum is megtalálható itt.

A 2015. év Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyével kapcsolatos érdekességei közül itt böngészhet.

Az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny 2016. évi eredményéről itt tudósítunk.

Az SZTE honlapjának folyamatosan frissülő Szent-Györgyi Emlékoldalát - az SZTE Nobel-díjas rektorának életrajzával, virtuális kiállítással, dokumentumokkal - érdemes megnézni itt.