Az energiahatékonyság világnapját (World Energy Efficiency Day) 1998 óta minden évben megtartják. A világnap célja a tudatos energiafogyasztás megvalósítása és a társadalom figyelmének felhívása a Föld energiakészletének végességére és az energia hatékony felhasználásának szükségességére. Március 6. így remek alkalmat kínált a TIK energiatakarékos gépészeti rendszerének megismerésére.

A kazántúrán Dr. Mátyás Dénes, a Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóságának fenntarthatóságért felelős igazgatóhelyettese köszöntötte az érdeklődőket, felhívva figyelmüket az energiaforrások égető problémáira, az energiatakarékosság fontosságára. Kiemelte az SZTE törekvéseit is az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak való megfelelésre. Ezt követően megkezdődött a túra, amit Jónás Krisztián és Hegedűs Gyula, a TIK műszaki munkatársai vezettek.

Kozma Dorina képei a kazántúráról kattintásra elérhetők.

A TIK-ben, ahol soha semmi nem üzemel feleslegesen, a „Zöld SZTE” fejlesztési programhoz híven törekednek az energiatakarékosságra és a folyamatos fejlesztésre a fenntarthatóság érdekében. Ezt már a kazántúra legelején, az alagsorba lépve tapasztalhatták a túrázók. A villany automatizált, így sosem fogyaszt többet a szükségesnél. Az eredetileg használt neon fénycsövek helyett ma már energiahatékonyabb LED világítást alkalmaznak, a korábbi harmadára csökkentve a fogyasztást. Ez a törekvés a teljes épület világítására is értendő, folyamatosan cserélődnek a világítótestek LED-es fényforrásúra.

A TIK levegőellátási szabályozásában is megfigyelhetők figyelemreméltó takarékossági módszerek. A levegőztetésért 12 különböző méretezésű légkezelő gép felel, amelyek az épület több pontján elhelyezkedő gépházakban üzemelnek. A gépek beszívják a kinti levegőt, majd megszűrik azt, így a TIK belső tereibe már tisztított levegő kerül, ezért tapasztalhatják gyakran az asztmás, allergiás betegek tüneteik enyhülését a létesítményben. Az egy-egy helyiséghez, területhez tartozó légcserélő gépek közül egyre többre szerelnek fel frekvenciaszabályozót, például a Kongresszusi teremért felelős berendezésre is. A légkezelőgépben elhelyezett mérőműszer megméri a termekből elszívott levegő CO₂ szintjét, amihez igazítva állítja be a frekvenciaszabályozó a gép elektromos motorjainak a fordulatszámát. Így a gép eltérő mennyiségű energiát fogyaszt 5 és 700 ember esetén. Bár a frekvenciaszabályozó relatíve nem olcsó eszköz, energiát spórolva többszörösen visszahozza a belefektetett árat.

A TIK energetikai fenntarthatóságának fontos elemei az árnyékolás, a szennyvízhőt hasznosító hőszivattyús rendszer, a napkollektorok, napelemek, illetve nem utolsó sorban a gépészetet szabályozó, automatizációt biztosító felügyeleti rendszer. Az árnyékolás nyáron a meleg elleni védekezést szolgálja, eszközei a textil árnyékolók és zsaluziák, amiket a TIK folyosóiról, szakolvasó termeiből is láthatunk.

Sahin-Tóth István képeinek megtekintéséhez kattintson a fotóra!

Az alagsor egyik gépházába beérkező hőszivattyús rendszer a belvárosi szennyvízből származó hőenergiát használja fűtéshez, illetve hűtéshez. Az alsótelepi szennyvízátemelőben kinyert hőmennyiség egy technológiai vízhálózaton keresztül jut el a TIK-ben elhelyezett hőszivattyúkhoz. Ezek, a szennyvíz viszonylag kis mértékű hőingadozásának köszönhetően, télen és nyáron is hatékonyan járulnak hozzá a TIK tetején üzemelő hőszivattyúk működéséhez, ezáltal optimálisan fűtve, nyáron hűtve a központban működő hűtő-fűtő rendszerek vizét. A félreértések elkerülése végett, az említett technológiai vízvezeték-rendszerben nem szennyvíz áramlik, mivel a rendszer csak annak hőjét hasznosítja. A hőszivattyús rendszer telepítése előtt kizárólag négy gázkazán felelt a TIK fűtéséért. Mivel a gázkazánok fosszilis, úgymond véges energiát használnak, ezért mindenképpen környezettudatosabb módszer az elektromos áramot fogyasztó hőszivattyús rendszer alkalmazása, ugyanis elektromos áramot sokféle módon vagyunk képesek előállítani. A rendszer gépei a tetőn elhelyezett, hangszigetelt házakban találhatók, automatikusan állítják elő, illetve szabályozzák a hűtő-fűtő rendszer vizét.

A túrázók a tetőre is felmehettek, ami a napelemeknek és napkollektoroknak is otthont ad. Köztük az a különbség, hogy míg a napelemek elektromos áramot, addig a napkollektorok meleg vizet termelnek. A mezőként elterülő napelemeket két ütemben telepítették a tetőre, mindkét telep elektromos kiserőműnek számít. Szintén a tetőn található az épület egyes beltereinek, így például az átriumnak vagy az olvasótermeknek a fényviszonyokhoz igazodó, energiahatékony világítását támogató fényérzékelő, illetve az árnyékolórendszert megóvó szélerősségmérő.

Aki többet szeretne tudni a TIK energetikai rendszeréről, de erről a túráról lemaradt, annak sem kell aggódnia. Később is adódik majd lehetőség a gépészeti terek bejárására!

Bartha Karina

Fotók: Kozma Dorina, Sahin-Tóth István