Interjúnkban Dr. Látos Melinda, egészségpszichológus, a pszichológia doktora, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának főállású pszichológusa osztja meg velünk tapasztalatait. Kutatásaiban és klinikai munkájában kiemelt figyelmet fordít a testi betegségek pszichés vonatkozásaira, a műtétek és krónikus betegségek pszichológiai hatásaira, valamint a testkép és a lelki jóllét kapcsolatára. Az egészségpszichológia és a modern orvostudomány határterületein végzett munkájával, valamint az orvos-beteg kommunikáció fejlesztésével is foglalkozik, többek között a Szegedi Tudományegyetemen és nemzetközi tudományos projektek keretében.
Az Alumni Uni – Tudásműhely következő előadásán Dr. Látos Melinda a szomatikus betegségek és az egészségszorongás kapcsolatáról, valamint a modern technológia, például a mesterséges intelligencia és az orvosi eszközök szerepéről beszél a gyógyítás és a betegellátás terén.
Tudományos tény, hogy a szorongás és egyéb negatív érzelmi állapotok úgynevezett pszichoneuroimmunológiai folyamatokon keresztül hatást gyakorolnak testünkre és ezzel egészségi állapotunkra, mely azt is jelenti, hogy a hosszú ideg fennálló krónikus stressz hatására komoly tünetek és megbetegedések jelentkezhetnek. Fokozott egészségszorongás hatására a percepciónk is megváltozik, a testre irányított figyelem pedig önmagában elég ahhoz, hogy egy ártalmatlan testi tünet kellemetlenné vagy akár fájdalmassá váljon.
A modern technológia, például az okoseszközök és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyben. Hogyan befolyásolhatják ezek az eszközök az egészségszorongást? Inkább enyhítik, vagy akár fokozhatják is az aggodalmakat?
Az utóbbi néhány év kutatásai arra engednek következtetni, hogy az okoseszközök fokozhatják a betegek terápiás elköteleződését és növelhetik egészségtudatos magatartásukat, azonban számos etikai kérdés merülhet fel használatuk során. A modern technológia vívmányai behálózták az egészségügyet, alkalmazásuk az előnyök optimalizálása és a hátrányok minimalizálása mellett kifejezetten ajánlott.
A digitális egészség úgy tűnik, hogy segítheti az orvos-beteg kapcsolattartást és a korábban jellemző paternalisztikus orvosképpel szemben egyenlőségre törekvő kommunikációt tesz lehetővé a felek között. Az orvosok számára azonban kihívást jelenthet, hogy a páciensek egyre inkább szakértővé válnak saját betegségük kezelésében és aktív résztvevői a diagnózis és a terápia folyamatának. Jelenlegi tudásunk szerint a mesterséges intelligencia nem tud jó döntést hozni a többtényezős helyzeteben és a kritikai gondolkozását még fejleszteni kell, de egyszerűbb feladatokban a páciensek segítségére lehet.
Egy krónikus betegség jelenléte vagy egy műtéti beavatkozás valóban megbonthatják a testkép integritását és a páciens pszichés egyensúlyát, azonban szerencsére számtalan terápiás technika és eszköz áll rendelkezésünkre a gyógyulás folyamtának támogatására. Az első lépés egy empatikus, elfogadó környezet megteremtése, ahol a szakember feltétel nélkül elfogadja a páciens sokszor nehéz érzéseit, legyen ez harag, bűntudat, irigység (az egészségesek iránt) vagy félelem. Innen a páciens újra felépítheti önmagát, átélheti a poszttaumás növekedésérzést, melynek következtében a személyisége is fejlődhet.
Mindenképp jöjjön el, ha kíváncsi arra, hogy miképp formálják a technológiai vívmányok az egészségtrendeket, hogy empatikusabbak és egészségtudatosabbak-e a chatbotok a gyakorló orvosoknál és hogy milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia egészségünk támogatásában.
Ha az interjú felkeltette az érdeklődését, látogasson el az SZTE Alma Mater következő Alumni Uni – Tudásműhely előadására március 20-án, csütörtökön a JATE Klub Kávézóba!
Időpont: 2025. március 20. 16:30
Helyszín: JATE Klub Kávézó (bejárat a Toldy utca felől)
A weboldal fejlesztését az RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú, Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás projekt támogatta.
A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében valósul meg.
