A szegedi egyetemi színjátszás története 1. rész

Az 1921. XXV. törvény szerint a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem új ideiglenes székhelye Szeged lesz. Az egyetem már Kolozsváron is híres volt színes eseményeiről, diákköreiről, így városunkban is meghonosultak ezek a szokások. 1930 után már Szegeden is egyre több ifjúsági értelmiségi mozgalom volt. Nem véletlen, hiszen a fiatalokat nagyon foglalkoztatta az társadalmi-gazdasági helyzete. (1921-ben, a trianoni békekötés következtében a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre kényszerült. Az egyetem központi épülete a Királyi Ítélőtábla Dugonics téri székhelyét kapta meg.) https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18819

Néhány fiatal a társadalmi kérdéseket illetően a színházról sem feledkezett meg, így Sik Sándor irodalomtörténeti szemináriumának hallgatói megalakították a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát. Tagjaik között volt: Buday György (fametsző és illusztrátor), Ortutay Gyula (népművészet író), Berczeli A. Károly (drámaíró, költő) Tolnay Gábor, Baróti Dezső (irodalomtörténészek), valamint Hont Ferenc (rendező). (A képen Sík Sándor) https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/3219

Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (SZFMK) igencsak eredményes színház mozgalomba kezdett bele. Nevükhöz kötődik a rövidéletű szegedi Színházbarátok Társasága, valamint sokat tettek a Szabadtéri játékok létrejöttéért. Utóbbi eseményen az Ember tragédiájának színpadra állításában segédkeztek az egyetemisták. Az előbb említett társaság pedig elindította a Színpad című folyóiratot, amely különböző színháztudományi publikációkat osztott meg a közönséggel. (1933. augusztus 26-án Hont Ferenc rendezésében mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. A képen Hont Ferenc táncosnők koszorújában egy szabadtéri előadás próbáján.) https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18860

Az 1940-es bécsi döntéssel a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött régi otthonába Kolozsvárra, Szegeden az egyetem pedig a kormányzó nevét vette fel, így lett Horthy Miklós Tudományegyetem. Horthy Miklós külön kérése volt, hogy az egyetem rektora a Nobel-díjas Szent Györgyi Albert legyen. (Október 16-án az egyetem központi épületének aulájában ünnepi ülésen búcsúzott el a Ferenc József Tudományegyetem Szegedtől. Horthy Miklós kormányzó képviseletében megjelent az ünnepségen Fáy István államtitkár. Balról jobbra: Banner János, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja; Buza László, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja; Fáy István államtitkár; Bartók György rektor; Veress Elemér, az Orvostudományi Kar dékánja; Szőkefalvi Nagy Gyula, a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja) https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18935

Szent-Györgyi Albert rengeteget fáradozott az egyetemi élet újraszervezéséért. Leginkább az a gondolat zavarta, hogy a fiatalokat nem neveli az intézmény az életre, csak a tudományokra fókuszál. Később az egyik gondozásában létrejött társaság ismertető füzetében így nyilatkozott: „A rektor az egyetem feje és így a hallgatóság apja; fő gondja az kell hogy legyen, hogy fiai az egyetemen otthonukat leljék, ott magukat kiélhessék, kiformálhassák lelküket, és szellemüket megtöltsék egy egész életre szóló tartalommal. Ez annál is nagyobb gond, mert ezt katedrai tanítással elérni nem lehet, mert a katedrai tanítás az egyetemi életnek mindig csak egy kis töredéke marad. Az egyetem csak keret, amelyet tartalommal egészen kitölteni csak a diákság tud." http://dmarchiv.bibl.u-szeged.hu/9386/1/dm_1941_064.pdf - 5. oldal

Szent-Györgyi igyekezett minél inkább háttérbe szorítani a radikális eszméket éltető szervezeteket, és jóval inkább a diákság összetartozásának erősítésére tett lépéseket. Útjára engedte a diákegység mozgalmat, aminek a legfontosabb eleme a SZEISZT névre hallgató Szegedi Egyetemi Ifjúsági Színjátszó Társaság lett. Az egyetemi színjátszás újraélesztésében ugyanaz a Sík Sándor volt a rektor segítségére, aki korábban a SZFMK diákjainak is iránymutatást adott. https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/26791 (Szent-Györgyi Albert feleségével egy színházi nézőtéren)

https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/ (Lehetséges, hogy Szent-Györgyi rektor a patronálásával 1940-ben megalakult Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága tagjaival látható egy próba alkalmával. A társaság helyiségei a Dugonics téri központi egyetemi épületben voltak.)

A SZEISZT élére a fiatal tehetség, ifjú. Horváth István állt. A társaságban rendezőként tevékenykedő férfi nem kisebb szerepet vállalt magára, mint a Hamlet színpadra állítását. 1941. április 1-én bemutatták a darabot, az előadásba fektetett munka meghozta gyümölcsét és országos hírnévre tettek szert. A bemutató után egy hónappal Kolozsváron is hatalmas sikert arattak. Emellett István és a Gertrúdot játszó színésznő, Tóth Kata szerelmesek lettek egymásba. (Szent-Györgyi Albert a Hamlet próbáján. Jobb szélen ifj. Horváth István rendező, Szent-Györgyitől balra Tárnok Éva (Ophelia), jobbra Tóth Kata (Gertrud), a rendező mögött Szász Károly (Hamlet). (Fotó: Liebmann)) https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18940

1941-ben azonban egyre több zsidó ellenes törvény, megmozdulás szivárgott be a mindennapokba. Ezek az intézkedések az ifjú. Horváth Istvánt is érintették, aki bár a református volt, az édesanyja oldaláról zsidónak számított. A színházból kirugatták. Az egyre elhatalmasodó problémák végül arra kényszerítették Horváth Istvánt és Tóth Katát, hogy október 17-én öngyilkosságba meneküljenek. (ifj. Horváth István rendező síremléke) https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/17994

A fiatal rendező halálával a SZEISZT működése is véget ért. Ezután 20 éves csend következett a szegedi egyetemi színjátszásban. Az 1950-es évek végén, 60-as években újra elindult a fiatalok színházzal kapcsolatos motivációi. Nagyban hozzásegítették ezt a Magyarországon egyébként is megújuló amatőr színház mozgalom. (A fekete-fehér csoportképen az első álló sorban balról a második alak ifj. Horváth István, mellette Sík Sándor és Szent-Györgyi Albert.) https://mandadb.hu/tetel/655311/Csoportkep_ifj_Horvath_Istvannal

Paál István másodéves korában kapcsolódott be a SZEISZT utódjába a Szegedi Egyetemi Színpad munkájába, később Daniss Győző asszisztens lett. 1963-ban Paál első önálló rendezését mutatták be, ami a Forrongó irodalom címre hallgatott. Ez a szerkesztett műsor 20. század avantgarde és modernista irányzata állt. (Paál István) https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-budapest/2018/06/19/paal-istvanra-emlekeznek-a-muzeumok-ejszakajan/

Paál István 1965-ben átvette a társulat vezetését Daniss Győzőtől, mert a férfi végzett a tanulmányaival és elhagyta Szegedet. Ezután Paál több előadást is színpadra vitt, egy német hangjátékot, egy Mrozek egyfelvonásost, végül 1967-ben nagy sikert aratott A király halódik című darabbal. Az új vezető így nyilatkozott a darabról: „Egy fantasztikusan nagy és szép dologról, egy ember életének utolsó pillanatáról szól. Az életből a halálba való átlépés egyetlen másodperce, kinagyítva egy előadásra, hogyan búcsúzik az ember az élettől, ... és hogy szembesül azzal, hogy a rábízott értékekkel, lehetőségekkel, tehetséggel, hatalommal élt-e vagy sem." Az előadásnak hatalmas sikere volt, háromszor is meghirdették és a jegyeket rettentően gyorsan elkapkodták. Az előadás sikere Aczél Györgyhöz is eljutott, aki számonkérte az egyetem illetékes vezetőit, hogy hogyan engedhetek egy fasiszta darabot eljátszani. (Paál István) https://szinhaz.hu/2014/03/27/egy_meditacios_gyakorlat_paal_istvan_szinhazi_vilagnapi_irasat_idezzuk

A darab után nem hosszabbították meg Paál István szerződését az egyetemen. Ezután Kaposvárra került, ahol egy évig súgóként tevékenykedett. Közben felvételizett a színművészeti főiskola rendező szakára, ahol alkalmatlannak tartották, ezért nem került be a második körbe. Az élet végül visszavezette Szegedre, ahol a Szegedi Nemzeti Színház ügyelője és rendezőasszisztense volt, valamint újra a Szegedi Egyetemi Színpad vezetője lett. (Paál István) https://www.szinjatekos.org/single-post/2012/09/21/pa%C3%A1l-istv%C3%A1nr%C3%B3l-%C3%A9s-a-pa%C3%A1l-istv%C3%A1n-diplom%C3%A1r%C3%B3l

Ezután Paál István egy évig próbálta Az óriáscsecsemő című darabot, a rendező rengeteg munkát követelt a tagoktól. Ez sokaknak nem tetszett és ezért el is hagyták a csoportot. Egyébként is Paál újrapróbálta szervezni a tagokat, végül a régiek közül csak Dunai Tamás maradt bent. Maga darab rengeteg embert kívánt, így a nagy ember veszteséget muszáj volt pótolni. A színpadra barátok, barátnők, olyan emberek álltak, akik nem vagy csak minimális színházi tapasztalattal rendelkeztek. Az első időkben előadások folyamatos kisebb nagyobb módosítások történtek és a szereplőgárda sem volt állandó, de akik a végéig kitartottak már a következő évek kemény magjának számítottak. (A JATE Egyetemi Színpad előadásában Déry Tibor Óriáscsecsemő című színdarabja) https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18200

Ezt követte a Stációk nevű darab, amit Ki mit tud?-on adtak elő. A próbákon ugyancsak folytatódtak a tagok megmérettetései. Rengeteg próba volt és folyamatosan kritizálta a fiatalokat Paál István. Végül a versenyből harmadik helyezetként kerültek ki. Ezután Balassagyarmaton is előadták a műsor, ahol a közönség soraiban nem fiatal egyetemisták ültek, hanem kritikusok, akik felháborodtak az előadáson.(Jó minőségben: https://univ.bibl.u-szeged.hu/758/2/sze_1971_008_007.pdf)

Másik jelentős darabjuk az Örök Elektra. Az előadás az Egyetemi Színpad és a Szegedi Nemzeti Színház kollaborációjában adták elő. Néhány profi színész, mint Margiatai Ági vagy Tolnay Miklós is résztvett a munkálatokban. Az előadásnak az egyetem Auditorium Maximuma adott helyet. A terem kialakítása az ókori görög színházak hangulatát árasztotta, így ezt a motívumot belevitték. A sorok közé is bevitték a előadást és a nézők is cselekmény részesei lehettek. Ezt az előadást is jellemezte a forradalmiság, így sok helyen nagy port kavart. https://szegedma.hu/2021/05/46-eve-volt-a-partburokratak-leszamolnak-a-szegedi-komediasokkal

A Petőfi-rock (1973) című előadás a költő születésének 15. évfordulójára készült. Az előadás forrásanyagához Fekete Sándor - egy korábbi előadás, a Thermidor szerzője - adta javaslatot. Az előadás alapját nem a jól megszokott forradalmárok szemszöge képezi, hanem a besúgók, rendőrök, helytartótanácsosok, nádorok le- és feliratai. Paál hamar levonta a következtetést, hogy ezek az emberek milyen együgyűek és rosszindulatúak voltak. Az előadás különlegessége nem csak az újszerű nézőpont, hanem a zenés, éneklős megvalósítás. Az előadás központjában nem a forradalom történései állnak, vagy azokat mozgató főbb karakterekben, hanem ahogy akkor is a fiatalok tömegében, gondolkodásában, érzéseiben. (A Petőfi Rock című nosztalgikus requiem 1848. március 15-ről Paál István rendezésében) https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/23004 videó: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20361

Kőműves Kelemen az 1973 októberében került színpadra. Paál István maga is úgy hivatkozik rá, mint a Szegedi Egyetemi Színház “legjobb és egyben utolsó előadása”. 1974-ben adták elő utoljára. Egyrészt a társulat szinte már állandósult tagjai lassanként végeztek az egyetemen, másrészt Paál István után vizsgálatok indultak. Első körben Paál és a kulturális bizottság négy tagját sikkasztással vádolták, de végül szabálytalan pénz kezelésre enyhítették. Nem sokkal később politika vizsgálat is indult a rendező után. A rendező próbálta a fiatalokat minél jobban megóvni a háttérben zajló történésekről, ezért viszonylag keveset tudtak ezekről a nyomozásokról. Néhány társulati tag el is ítélte a rendezőt, amiért otthagyta a színházat. Ezzel Szeged második egyetemi színjátszó társulata is felbomlott. https://szegedma.hu/2021/05/46-eve-volt-a-partburokratak-leszamolnak-a-szegedi-komediasokkal