"A táplálkozás nem csak biológiai szükséglet, hanem a kultúránknak is meghatározó része" - Interjú Báti Anikó néprajzkutatóval

Hogyan lett az étkezés és a táplálkozás a kutatási területed?

Néprajzhallgatóként, már a szegedi tanulmányaim során is, az életmód kérdése, azon belül a táplálkozás érdekelt. Szakdolgozatom témája a lakodalmi étrend változása volt egy Borsod megyei községben. Doktori disszertációmban ezt a gondolatkört bővítettem, a 20. század második felének a táplálkozási szokásait kutattam. Néprajzkutatóként kutatásaim fókusza a közelmúlt és a jelen. Most egy interdiszciplináris kutatócsoport vezetője vagyok. A néprajzosokból és dietetikusokból álló csapat a gyermek-közétkeztetés társadalmi beágyazottságát vizsgálja Magyarországon teljesen újszerű megközelítésben.

Melyek azok a változások, amelyek a közétkeztetésben tapasztalhatók az elmúlt évtizedekben?

A közétkeztetés az elmúlt 50-70 évben nagyon fontos része volt a táplálkozásnak. Ma is a közoktatásban részt vevő gyermekek fele veszi igénybe. A közétkeztetésben ma már nem csak az a cél, hogy a gyermekek napi étkeztetésének 3/4-ét a menza keretében biztosítsák, de fontos szerepe van az óvodai, iskolai étkezésnek a tekintetben is, hogy mintaadóként hozzájárul az egészségtudatos fogyasztóvá válás folyamatához.

Van kedvenc menzás ételed?

Sok kedvencem volt, a húsételek mellett az édességek, pl. piskótakocka csoki öntettel.

Miért érdemes az április 24-ei előadáson részt venni?

A táplálkozás nem csak biológiai szükséglet, hanem a kultúránknak is meghatározó része.

Az előadás a néprajztudomány új útkeresésének, a társadalmi hasznosíthatóságnak a jegyében a magyar táplálkozáskultúra közelmúltjában és a jelenében zajló változásfolyamatok rövid áttekintése után a gyermek-közétkeztetés most folyó, etnográfiai fókuszú vizsgálatának tanulságait teszi közzé.