Tudományos karrier – a lehetőségek tárháza

Amennyiben vonz minket a tudományos életpálya, vagy csupán tudni szeretnénk, hogyan telnek a munkanapok az impozáns egyetemi épületek és könyvtári falak között, itt az ideje betekintést nyernünk a tudományos karrier lépcsőfokaiba, illetve sajátosságaiba. Dr. Nagy Péterrel, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszékének adjunktusával, a doktori iskola titkárával beszélgettünk.

Pezsgő tudományos élet

Szerencsések vagyunk, ha már fiatalon világos elképzelésekkel rendelkezünk arról, hogy milyen területen szeretnénk karriert építeni – a tudományos munkába Magyarországon ugyanis már korán, az egyetemi éveink alatt, hallgatóként belekezdhetünk.

„Hallgatóként a tanszékek mellé demonstrátornak jelentkezhetünk, vagy diákkörökhöz csatlakozhatunk, két évente pedig egy rendkívül nagyszabású, több tudományágra kiterjedő, általános diákköri konferencián is megmérettethetjük magunkat, de számos egyéb tanulmányi verseny is van” – mesél Péter a kezdetben kiaknázható lehetőségekről. Persze akkor sem kell elkeserednünk, ha mi csak felsőoktatási tanulmányaink végeztével válunk fogékonnyá a tudományra – a lehetőség ekkor is adott.

Állomások és képzési formák

Az első jelentős, tudományos körökben elismerést kivívó mérföldkő a doktori képzés és a doktori cím megszerzése: a PhD fokozat, valamint a megszerzéséhez szükséges doktori disszertáció ugyanis azt bizonyítja, hogy képesek és alkalmasak vagyunk önálló kutatás folytatására. „A doktori képzés nappali, vagy levelező munkarendben is elvégezhető, illetve egyéni felkészüléssel is el lehet készíteni a disszertációt – ezutóbbihoz azonban mindenképpen szükség van előzetes tudományos tevékenységre, mint például a kutatási tapasztalat és a publikáció” – árulja el Péter.

„A doktori tanulmányok két részből állnak: a két éves képzési és kutatási, valamint a szintén két éves kutatási és disszertációs szakaszból. Doktoranduszként főszabály szerint tehát 4 év áll a rendelkezésünkre, hogy leadjuk a doktori értekezésünket. A pandémiás helyzet persze akadályokat görgethet elénk, mivel a kutatások sok esetben külföldi utazással járnak – én például a lezárásokat megelőző évben Erdélyben, Svájcban és az Egyesült Államokban is kutattam, a vírushelyzettel járó korlátozások pedig az egyes könyvtárakat, levéltárakat is érintették” – mondja interjúalanyunk. Előny tehát, ha amellett, hogy szeretünk a dolgok mélyére ásni, örömünket leljük az utazásban is. Ezutóbbinak persze anyagi vonzata is van – lássuk, hogyan fedezhetjük a kiadásainkat!

Megélhetés - avagy miből lesz a kenyérrevaló?

A tudományos pályán számos ösztöndíj és pályázati lehetőség van.

„A doktoranduszok számára elérhetők ösztöndíjas helyek, az ezzel kapcsolatos összegek nyilvánosak, mindenki számára megismerhetőek. Ha az a kérdés, hogy lehetséges-e a tudományból élni, jó, ha tudjuk, hogy a válasz árnyalt. A skála egyik végén azok állnak, aki kizárólag ezzel keresik a kenyerüket, a másik végén pedig azok, akik nem folytatnak tudományos tevékenységet – a kettő között pedig számos egyéb variáció létezik. A doktori képzés négy éve alatt, a kutatás mellett lényegében bármilyen munkát végezhetünk, amelyek lehetővé teszik a vállalt kötelezettségek teljesítését. Én például a doktori képzést levelező tagozaton végeztem el, és főállású tanársegédként dolgoztam mellette” – osztja meg saját tapasztalatait Péter, majd folytatja:

„A PhD fokozat megszerzése a belépő a kutatói pályára. Amint ezt megszereztük, két irányba indulhatunk tovább: oktatói vagy kutatói pályára. A kettő közti leglényegesebb különbség az, hogy az egyetemi oktatónak a kutatás mellett értelemszerűen órákat is kell tartania, a kutatóknak viszont nincs oktatási kötelezettségük.” És hogy mi lehet belőlünk, ha az egyik, illetve ha a másik irányt választjuk? Lássuk!

Oktatás és kutatás

„Az oktatói munkán belül a következő lépcsőfokokat járhatjuk be: először tanársegédek, majd adjunktusok, ezt követően docensek, végezetül pedig egyetemi tanárok lehetünk. Az egyetemi tanárt – mivelhogy ez a legmagasabb oktatói fokozat – a köztársasági elnök nevezi ki. A PhD fokozatszerzést követően legkorábban 5 évvel lehet habilitálni, ami egy újabb tudományosfokozat és az egyetemi tanári kinevezés egyik fontos követelménye” – tudhatjuk meg.

„A kutatói pályán sorrendben tudományos segédmunkatárs, munkatárs, főmunkatárs, majd tanácsadó címet szerezhetünk, végül pedig, ha elhivatottak vagyunk, kutatóprofesszorrá is válhatunk. Az MTA által adományozott, igen magas megbecsüléssel járó tudományos fokozat pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím” – vezet be minket Péter a ranglétra rejtelmeibe. De vajon min múlik, hogy milyen csúcsokat hódítunk meg, és mennyire leszünk sikeresek a választott szakterületünkön?

A siker alapjai

A kutatói munka három alapvető pilléren nyugszik: a szakirodalom ismeretén, az elsődleges források minőségén és mennyiségén, valamint a kutatás módszertanán. „Kellő energiát kell áldoznunk arra, hogy feltérképezzük, folytattak-e már elődleges kutatásokat az általunk kiszemelt témában, és ha igen, születtek-e olyan felfedezések, amelyek szükségtelenné teszik saját kutatásunkat. Fontos továbbá, hogy legyen hiteles és elegendő forrásunk, amelyekre feltevéseinket alapozhatjuk. A korabeli írásos emlékek, levelek, dokumentumok ugyanis sokszor áldozatául estek háborúknak, természeti katasztrófáknak – ezt pedig ajánlott időben felmérni, és megismerni a forrásbázist” – javasolja interjúalanyunk.

„Elengedhetetlen továbbá, hogy tudásunkat az aktuális és folyamatosan bővülő szakirodalom segítségével naprakészen tartsuk. A tudományos kutatás egyik építőköve a nóvumra, az újdonság megismerésére való törekvés. A célunk, hogy felszínre hozzunk és megőrizzünk rég elfeledett tényeket, ok-okozati összefüggéseket, szokásokat, jobban megismerve ezáltal a minket körülvevő világot, egyszersmind társadalmunkat is” – összegez végül Péter, majd hozzáteszi, a tudományos karrierhez a fentiek mellett alázatra is szükségünk van: „Újra és újra szembesülni fogunk vele, hogy minél többet tudunk, annál nagyobb az esély arra, hogy ismeretlennel találkozunk. Ahogy Szókratész mondta: a nem tudás tudása a tudás kezdete.”

Amennyiben mi is kedvet kaptunk és inspirációt merítettünk az interjúalanyunk által megosztottakból, készüljünk fel rá, hogy a tudományos pálya egyben életstílus is, amely rengeteg munkát és türelmet követel tőlünk. Ez egy maraton, nem pedig sprint – hosszú évek kemény munkája árán arathatjuk csak le a babérokat. A szépsége viszont sok egyéb más tényező mellett az, hogy az általa teremtett értéken nem fog az idő vasfoga. Ha mi is belevágnánk a tudományos karrierbe, tájékozódjunk a lehetőségeinkről, amennyiben viszont csak némi levegőváltozásra vágyunk, mérlegeljük a munkahelyváltást! Válogassunk egyéni prioritásainkat szem előtt tartva, személyre szabottan a több ezer nyitott álláslehetőség között, és töltsük fel modernizált CV-nket ide! A naprakészség jegyében kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is.

Kutatás az SZTE-n

Egyetemünk egykori rektora, Szent-Györgyi Albert intézményünk számára a következő feladatokat jelölte ki: „gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást”; nevelni a jövő tudósait, „akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik…”; a haza részére olyan polgárokat nevelni, „akik el vannak látva a szellem fegyverével…”; „s a mi egyetemünknek van még egy különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen!” A Nobel-díjas rektor által egykor megfogalmazott feladatok még ma is aktuálisak és tökéletesen illeszkednek a modern kutatóegyetemi célkitűzésekhez. Egyetemünk elhivatott kutatói és tehetséges diákjai nap mint nap bizonyítják, hogy méltók vagyunk a Szent-Györgyi Albert által meghatározott küldetés teljesítésére.

A Szegedi Tudományegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan feladata a nemzetközileg is versenyképes kutatás művelése, a kutatóegyetemi jelleg megőrzése. Egyetemünk célja, hogy továbbra is az ország magas presztízsű, a tudományt és a társadalmat egyaránt szolgáló, nemzetközi színvonalú kutató-fejlesztői központja maradjon. A hazai és nemzetközi kutatási programjainkban megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység egyaránt átfogja az ismeretbővítő- és a problémamegoldó kutatást, a termék- és szolgáltatásfejlesztést. A Szegedi Tudományegyetem 19 doktori iskolája és nemzetközi hírű kutatócsoportjai a legmagasabb szintű oktatás mellett a legkülönbözőbb területeken zajló kutatások szervezői és végrehajtói. A Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) való közös munka eredményeként a Szegedi Tudományegyetemen 16 MTA által támogatott kutatócsoport, illetve 10 MTA Lendület-kutatócsoport működik.

A cikk alapját készítette: Profession.hu

SZTE-s forrás: https://u-szeged.hu/tudomany-innovacio/kutatas-fejlesztes