A mediáció egy konfliktuskezelési módszer, amely olyan vitás helyzetek megoldására alakult ki, ahol a felek már nem képesek közvetlenül megegyezni egymással. A mediáció esetén egy külső, semleges, pártatlan harmadik résztvevő, a közvetítő (mediátor) segíti a feleket a megoldás kidolgozásában. Célja, hogy a vitában érintett felek kölcsönös megállapodással zárják a konfliktusukat.
Bírósági közvetítés segítséget nyújt abban, hogy akár a per megindulásakor, akár a per folyamán a kialakult jogvita gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen. A közvetítői eljárás igénybevételével a már megkezdődött peres eljárás akár néhány hét alatt is befejezhető, elkerülve ezzel az évekig is elhúzódó pereskedést, hiszen lehetővé teszi, hogy a peres felek párbeszéd útján jussanak megállapodásra.
A bírósági közvetítői eljárást bárki igénybe veheti, akinek valamely bíróságon már folyamatban lévő ügye van.
Bírósági közvetítői eljárást lehet igénybe venni családjogi viták, például házasság felbontása (válóper), szülői felügyeleti jog gyakorlása, vitás kapcsolattartás vagy vagyonmegosztással kapcsolatos jogviták esetén, különböző szerződésekkel kapcsolatos perek esetén, munkajogi viták esetén, különösképpen a munkabérekkel, munkaviszonnyal, munkaszerződésekkel kapcsolatos viták esetén. 2018. január 1. napjától pedig közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan is igénybe vehető a közvetítői eljárás, ha jogszabály ezt nem zárja ki.
A közvetítői eljárást minden esetben kérelmezni kell. Erre több lehetőség is van. Az erre szolgáló formanyomtatvány interneten keresztül letölthető a bíróságok honlapjáról, de a bíróságok épületében található ügyfélfogadási irodákban is hozzáférhető mindenki számára. A közvetítői eljárás lefolytatását ezen felül saját kezűleg írt kérelemben is kérhetik a felek. Ebben az esetben mindenképp szükséges feltüntetni a vitás felek elérhetőségi adatait, különösképpen nevüket, címüket, e-mail címüket, valamint telefonszámukat. Ezt követően, ha a kérelem benyújtásra került, néhány napon belül a bírósági közvetítő (mediátor) felveszi a kapcsolatot a kérelemben megadott elérhetőségek valamelyikén, hogy időpontot egyeztessen az első közvetítői megbeszélésre. Az első közvetítői megbeszélésen tudnak dönteni a felek, hogy részt kívánnak-e venni a bírósági közvetítői eljárásban, amelyről szintén egy nyilatkozatot kell közösen aláírniuk.
A közvetítői eljárásban a közvetítő dolga, hogy segítse a felek közötti párbeszéd helyreállítását. Meghallgatja a felek álláspontját és elősegíti, hogy az eljárás végén írásbeli megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárás során létrejött megállapodás azon részét, amely a felek között megindult peres eljárás tárgyát képezi a bírósági eljárást vezető bíró egyezségbe foglalja és egy végzés keretében jóváhagyja. A jóváhagyott egyezségnek ugyanolyan kötőerővel bír, mintha a bíróság a sokszor hosszadalmas per lefolytatása után ítéletet hozna.
Amennyiben a közvetítői eljárás nem jár sikerrel és a feleket nem sikerül kibékíteni, akkor sem éri hátrány a perben álló feleket, hiszen a bíróság ebben az esetben lefolytatja az eljárást és a hagyományos bírósági úton, ítélettel dönti el a jogvitát.
A közvetítői eljárás nem nyilvános és nagyon fontos szabály, hogy a közvetítőt szigorú titoktartási kötelezettség terheli. Az eljárás során tudomására jutott tényeket és adatokat nem hozhatja nyilvánosságra, még a perben eljáró bíró sem szerez tudomást az ott elhangzottakról.
A bírósági közvetítői eljárás nagy előnye, hogy illetékmentes, vagyis külön nem kell díjat fizetni az eljárásért és abban az esetben, ha sikeresen megállapodnak a felek, akkor a peres eljárás során is 90%-70% vagy 50% illetékkedvezményben részesülhetnek, jelentősen csökkentve ezzel a perköltséget.
Közvetítői eljárásban részt vehetnek olyan személyek is, akiknek a bíróságok előtt nincs folyamatban peres ügye, vagy nem bírósági közvetítőt szeretnének igénybe venni. Ebben az esetben az Igazságügyi Minisztérium internetes oldalán található névjegyzékben szereplő közvetítőt választhatnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben a feleknek a közvetítő tevékenységéért díjat kell fizetniük. Ennek összegéről szabadon állapodhatnak meg a közvetítővel.
A mediációt kevésbé súlyos bűncselekmények esetén is lehet alkalmazni. A Büntető Törvénykönyv lehetőséget biztosít a közvetítői eljárásra az élet, testi épség és egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények, a közlekedési bűncselekmények, a vagyon elleni, valamint a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban. Ennek feltétele azonban, hogy az elkövetett bűncselekményt a törvény nem bünteti ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban, és az, hogy az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett.
FORRÁSOK
2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről
2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről
